Juan Almeida Bosque 1927. február 17-én született másodikként a tizenkét testvére közül egy nagy, de szegény családban. Az 1952-es Batista-puccs után csatlakozott az ellenzéki mozgalomhoz, küzdött a zsarnokság ellen és így került kapcsolatba Fidel Castróval is. A kubai forradalom Commandatéjával részt vett a kubai forradalom kezdetét jelentő Moncada-laktanya elleni támadásban is.
A Kubai Kommunista Párt Központi Bizottsága hivatalos nyilatkozata így értékeli Almeida tevékenységét: „57 éve, mióta Commandante Almeida a forradalom vezetőjével a legelső sorban harcolt, mindig bátor, határozott és hűséges volt. Mozgalmas életében részt vett a Moncada-laktanya ostromában, volt politikai fogoly, forradalmár a mexikói száműzetésben, ott volt a Granma partraszállásánál, ő volt az egyike a három parancsnoknak, akik vezették a felkelőhadsereget, 1959. január 1-e, a forradalom győzelme után is sok katonai és forradalmi posztot töltött be. A Kubai Kommunista Párt 1965-ös megalapítása óta tagja volt a Politikai Bizottságnak. Az első választások óta képviselő volt a kubai parlamentben, a nemzetgyűlés tagja, az államtanács alelnöke volt.”
Juan Almeida Bosque nem a legismertebb, de mindenképpen az egyik legnépszerűbb forradalmi vezető volt Kubában. Ahogy egy kubai gyászjelentés is jellemezi, ő nem volt egy tucatnyi könyv szerzője, de ő egy zenekar tagja volt a 300 fős együttesben.
A kubai kormány vasárnap 12 órás nemzeti gyászt rendelt el. A kubai nép a Forradalom terén lévő José Martí emlékműnél rótta le kegyeletét az elhunyt forradalmár emléke előtt. A kubai kormánylap, a Granma és a kubai kommunista ifjúsági szövetség lapja, a Juventud Rebelde közlése szerint Almeidát a Kuba keleti részében fekvő Oriente tartományban temetik el, ahol Castróék parancsnoksága alatt harcolt.