A Caracas Cronical blogon megjelent egy bejegyzés, amelyet Francisco Toro írt és körbejárta a közösségi médiát, amelynek a címe: „A játék megváltozott tegnap este Venezuelában – és a nemzetközi média átsiklott efölött.” Nem meglepő, hogy gyakran osztják meg, mivel egy rendkívül borzalmas képet fest le.
„Egész éjjel pánikba esett emberek meséltek történeteket a középosztálybeli környékeken köröző államilag finanszírozott paramilitáris motoros bandákról, akik emberekre lőnek és felforgatják az épületeket, mindenkire tüzelnek, akiről azt feltételezik, hogy tüntető.”
Ki is Francisco Toro? Korábban a New York Times riportere volt, de kilépett, mivel nem tudott kibékülni az újság értéksemlegességre vonatkozó szabályaival. „Az életstílusom túlzottan is kötődik az ellenzéki aktivizmushoz” – mondta, majd hozzátette „nem tudok semleges lenni”, ha a venezuelai politikáról van szó. (lásd: http://fair.org/take-action/action-alerts/financial-times-reporter-quotcant-possibly-be-neutralquot/)
Ellentétben a Times szabályzatával, nem kell értéksemlegesnek lenni ahhoz, hogy valaki jó riporter legyen, elméletben az igazán jó politikai újságírást politikai elkötelezettséggel végzik. De vajon mennyire megbízható Toro mostani beszámolója? Valójában vannak „paramilitárisok… akik mindenkire tüzelnek, akiről azt feltételezik, hogy tüntető”? Két nappal azelőtt, hogy ezt Toro posztolta, a halottak száma hat volt. Természetesen ez a hat haláleset is sok, de ha valóban félkatonai csoportok lőnek bárkire, akiről úgy tűnik, hogy tüntető, akkor vagy nagyon-nagyon kevés a tüntető, vagy nagyon-nagyon pontosan céloznak azok a paramilitánsok.
És valójában nem minden halott volt tüntető, vagy halt meg a kormányerők ténykedése nyomán. Tegnapelőtt a venezuelanalysis.com – kormánypárti, de független portál – közzé adta az összecsapásokban meghaltak teljes listáját, akik ekkor már tízen voltak. Három ember azután halt meg, miután az ellenzékiek által épített barikádok összeomlottak, és egy másik személy – egy kormánypárti parlamenti képviselő testvére – akkor halt meg, amikor lelőtték miközben megpróbált megnyitni egy barikádozott utcát. Egy tüntető úgy halt meg, hogy egy motoros elgázolta, mikor megpróbált áthajtani egy barikádon, ezért a sofőrt le is tartóztatták. Egy titkosszolgálati tisztet azért tartóztattak le, mert kapcsolatba hozható két, február 12-én lelőtt ember halálával, egyikük tüntető, a másikuk kormánypárti szimpatizáns volt.
Vita van egyes gyilkosságokat illető felelősség miatt, beleértve talán a legpublikáltabb esetet, a 22 éves korábbi szépségkirálynő Genesis Carmonáét. De elnézve a haláleseteket, elég nehéz azt látni, hogy a Toro által „trópusi pogromnak” nevezett esemény zajlana.
Valójában a FAIR több mint 10 éve ír Toro tudósításairól, ami rámutat, hogy ez nem egy újdonság, Hugo Chávez 1998-as megválasztása óta a venezuelai kormánynak erős ellenzékkel kell szembenéznie, és eme ellenzék ellenére is mindannyiszor szabadon és demokratikusan nyerte meg a választásokat. Az Egyesült Államok újságírói szeretnek azonosulni az ellenzékkel, amely általában jómódúbb és jobban iskolázott – nem mellesleg fehérebb is – mint a kormánypártok támogatói. Ezt mindig figyelembe kell venni, amikor bármiféle tudósítást olvasunk Venezueláról.
Írta: Jim Naureckas, megjelent a Fairness & Accuracy in Reporting honlapján