A sajtótájékoztató összefoglalása, amely rámutat a blokád legkárosabb és felháborítóbb elemeire, és bemutatja a jövő heti ENSZ-szavazásra vonatkozó kubai álláspontot, alább olvasható. Az összefoglaló anyagot a kubai nagykövetség készítette.

A sajtótájékoztatón részt vett Kupi László, a Magyar-Kubai Szolidaritási Társaság elnöke, a Magyar-Venezuelai Szolidaritási Társaság vezetőségi tagja is.

„AZ AMERIKAI EGYESÜLT ÁLLAMOK KUBA ELLENI GAZDASÁGI, KERESKEDELMI ÉS PÉNZÜGYI BLOKÁDJA MEGSZÜNTETÉSÉNEK SZÜKSÉGESSÉGE” HATÁROZATTERVEZET (A KÖZGYŰLÉS 64. ÜLÉSSZAKA NAPIRENDJÉNEK 20. TÉMÁJA)

2009. október 28-án Kuba immár 18 egymást követő éve újra az Egyesült Nemzetek Közgyűlése elé terjeszti „Az Amerikai Egyesült Államok Kuba elleni gazdasági, kereskedelmi és pénzügyi blokádja megszüntetésének szükségessége” c. határozattervezetet.

Múlt évben 185 tagállam szavazott mellette, ami bizonyítéka annak, hogy a nemzetközi közösség szinte egyöntetűen elutasítja az amerikai kormány Kuba ellenes népirtó politikáját és azok a területen kívüli hatállyal rendelkező törvények alkalmazását, melyek ellentétesek az ENSZ Alapokmányával.

Mértéktartó becslések szerint az Amerikai Egyesült Államok Kuba elleni gazdasági, kereskedelmi és pénzügyi blokádja több mint kilencvenhat milliárd dollár közvetlen gazdasági kárt okozott a kubai népnek 2008 decemberéig; ha az elszámolást az amerikai valuta jelenlegi értéke alapján végeznénk, a gazdasági kár 236 milliárd 221 millió dollárra becsülhető.

A nemzetközi közösség elvárásai ellenére az új amerikai adminisztráció hatalomra jutása nem hozott változást a Kuba elleni blokádpolitika alkalmazásában.

A szeptember 3-án közzétett szabályozás mindössze azon intézkedéseknek az alkalmazását írja elő, melyeket Obama elnök április 13-án jelentett be azzal a kizárólagos céllal, hogy az elnökválasztási kampány során tett ígéreteinek egy részét teljesítse, nem azért, hogy a blokádpolitika jogi keretét vagy további alkalmazását módosítsa.

A bejelentések szerint az amerikai kormány megszünteti az Egyesült Államokban élő kubaiak kubai családtagjaival való kapcsolatát nehezítő korlátozásokat, főképpen a hazalátogatás és a korlátlan pénz küldésének kérdésében. A bejelentés arra tesz utalást, hogy engedélyezték az amerikai telekommunikációs cégek egyes tevékenységét Kubában, melynek megvalósítása azonban a korlátozó előírások módosításától függ.

Ezek az intézkedések, annak ellenére, hogy pozitív lépést jelentenek, rendkívül elégtelenek és korlátozottak. Életben marad a blokádpolitika jogi alapját alkotó törvények, rendelkezések komplex szövevénye - melynek célja a kubai gazdaság tönkretétele-, alkalmazása pedig folyamatban van.

Az Egyesült Államok kormányának média és diplomáciai offenzívája arra a téves következtetésre vezethet, hogy megkezdődött a Kuba elleni blokád lebontása. Pedig semmi nincs távolabb az igazságtól.

A Közgyűlés 63/7 sz. határozatának teljesítéséről szóló jelentés, amit Kuba az ENSZ főtitkárának küldött, elegendő érvet és példát tartalmaz arról, hogy a Kuba elleni blokád alkalmazása teljes szigorral folytatódik. Erre vonatkozóan érdemes a következő példákat említeni:

Továbbra is lehetetlenné teszik az áruk és szolgáltatások forgalmát Kuba és az Egyesült Államok között.

Továbbra is tiltják, hogy harmadik országban lévő amerikai leányvállalatok a kubai vállalatokkal bármely ügyletet folytassanak.

Továbbra is tiltják harmadik országok vállalatainak - még akkor is, ha tulajdonosai hazaiak-, hogy Kubának bármely olyan terméket vagy szolgáltatást értékesítsenek, melynek technológiája 10 százalékot meghaladó hányadban amerikai.

Továbbra is tiltják harmadik országok bankjai számára, hogy kubai jogi és természetes személyek részére dollárszámlát nyissanak, vagy kubai szervezetek, ill. személyek számára ebben a devizában pénzügyi ügyleteket hajtsanak végre.

Továbbra is érvényes a korlátozás miszerint amerikai kikötőbe Kubából vagy Kubába termékeket szállító hajók csak 180 nap eltelte után futhatnak be; ennek következtében a tengeri áruszállítás költségei jelentősen nőnek és a kubai külkereskedelem fuvarozási lehetőségei csökkennek.

Következésképpen az Amerikai Egyesült Államok Kuba elleni gazdasági, kereskedelmi és pénzügyi blokádja, valamint a szigorú és hatékony alkalmazását biztosító politikai, adminisztratív és megtorló mechanizmusok cseppet sem módosultak, a kormány pedig tevékenykedik tovább e gazdasági háború politikájának hatékony alkalmazása érdekében.

Nincs oka azt hinni, hogy az amerikai adminisztráció szándékában áll a blokád enyhítése. Erre vonatkozóan Joseph Biden elnökhelyettes világosan kijelentette, hogy az Egyesült Államok szándéka a blokádot „nyomásgyakorlási eszközként” használni Kuba ellen.

Tekintettel korábbi esetekre nem lenne meglepő, ha a blokádról szóló határozat szavazása előtt az amerikai kormány olyan intézkedéseket hirdetne ki, melyek -a blokád lényeges elemeinek megszüntetése nélkül- a tagállamok és a nemzetközi közvélemény félrevezetésére szolgálnak.

Obama elnök szeptember 14-én hozott döntése az ellenséggel folytatott kereskedelmet tiltó törvény - mely kizárólag háború vagy rendkívüli állapot esetében alkalmazható és alapjául szolgált a Kuba elleni blokád első, 1962-es intézkedéseinek- alkalmazásának meghosszabbításáról nemcsak azt mutatja, hogy a blokádpolitika jogi kerete nem szűnt meg, hanem nyilvánvalóvá teszi, hogy az amerikai adminisztráció az alkalmazásához is ragaszkodik.

Az amerikai államkincstár adatai szerint a Külföldi Vagyont Ellenőrző Hivatal által Barack Obama elnök kormányra kerülése óta behajtott pénzek több mint a fele azokból a büntetésekből származik, melyeket vállalatok, cégek a Kuba elleni blokád állítólagos megszegése következtében fizettek.

2009 januárjától szeptemberéig az OFAC 23 bírságot szabott ki az amerikai törvények megszegése miatt; ezek közül 11 bírság Kubával áll összefüggésben, összege pedig meghaladja a 6 millió dollárt és az előző évben behajtott összeget is.

Az Amerikai Egyesült Államok Kuba elleni gazdasági, kereskedelmi és pénzügyi blokádja továbbra is hazánk gazdasági és szociális fejlődésének, a 2008. évi pusztító hurrikánok okozta károk helyrehozatalának legfőbb akadálya. 

A Bank of Australia & New Zealand Bank Group (ANZ), valamint a hollandi Philips cég ellen - orvosi műszerek Kubába való szállításának kapcsán- hozott intézkedések bizonyítják a blokádpolitika területen kívüli jellegét és negatív hatását olyan szektorok fejlődésére, mint az egészségügy.

Az ilyen politika folytatása egy egész nép emberi jogainak nyilvánvaló, tömeges és rendszeres megsértése. Sérti ugyancsak az amerikai nép alkotmányos jogait, mert korlátozza az amerikai állampolgárok kubai utazási szabadságát, valamint számos állam szuverén jogait is a területen kívüli jellege miatt.

A blokád sérti a Nemzetközi Jogot is; a blokád az ENSZ alapokmányának szándékával és elveivel, a nemzetközi kereskedelmi rendszer normáival és a szabad hajózás elvével ellentétes. A blokád a béke jogának, egy szuverén állam fejlődésének és biztonságának áthágása. A blokád lényegénél és céljánál fogva egyoldalú agresszív cselekedet, mely állandó veszélyt jelent az Egyesült Nemzetek egyik tagállama számára.

Annak ellenére, hogy a nemzetközi közösség nyomatékos és növekvő felhívásokkal fordul az új amerikai kormányhoz annak érdekében, hogy változtassa meg Kuba-politikáját, szüntesse meg a blokádot és normalizálja a kétoldalú kapcsolatokat, Obama elnök nem változtatott a politikáján.

A Kuba elleni blokád, melynek megszüntetését haladéktalanul és feltétel nélkül követeljük, az emberi történelem leghosszabb ideig tartó, könyörtelen és igazságtalan blokádja. Igazi gazdasági háború ez, mely népirtó cselekedetnek minősül.