Elkezdődött a latin-amerikai indián népek IV. találkozója Peruban
Csütörtöktől vasárnapig tartott az Indiánok és indián nemzetek IV. kontinentális csúcstalálkozója. A több mint ötezer résztvevő Alaszkától a Tűzfokig képviseltette magát a perui Punóban, amely Peru és Bolívia határán található. A megbeszélések fő témája az indián népek kulturális azonosságának a védelme volt. Kiemelt megbeszélés tárgya volt a multinacionális cégek erőszakos támadása, azokon a területeken, ahol indiánok élnek.
Csütörtökön a találkozót Evo Morales, bolíviai elnök, a kontinens egyetlen indián származású vezetője nyitotta volna meg, de egyéb elfoglaltságai miatt le kellett mondani a konferencián való részvételt. A találkozón felolvasott üdvözlő beszédében azonban felkérte a csúcstalálkozó résztvevőit, hogy „teljes erejükkel harcolják ki Latin-Amerika teljes függetlenségét”. „Itt a pillanat, hogy közösen, a harcot soha beszűntetve, az ellenállásról áttérjünk a lázadásra, majd a lázadásról a forradalomra” – üzente Morales.
Morales üzenetében a kontinens hivatalos történetírásának kritikus szemléletére hívta fel a résztvevőket: „Amerika felfedezéséről beszélnek, de ez valójában egy invázió volt. Hódításnak hívják ezt, bár ez egy népirtás volt, és most azt mondják integrációt szeretnének, miközben csak a gazdagok akarják a piacainkat kisajátítani a szabad kereskedelem révén”.
A megnyitót a bolíviai indiánvezető Leonilda Zurita tartotta meg a Titicaca tó partján. Ellentmondásos volt a perui kormány részvétele ezen a találkozón, mivel az Alan Garcia elnök vezette kabinet pontosan az ellenkezőjét teszi, mint amit mond. A jelenlegi perui kormány nagyszabású privatizációs programot indított el az Amazonasban, a perui indiánok földjén. Folyamatosan új koncessziókat adnak nyugati vállalkozásoknak, hogy ott olaj-, szén- és fakitermeléseket folytassanak. Az ott lakó indiánok tiltakozásait a rendőrség brutálisan folytja el, csak a múlt hét szerdán 11 embert sebesítettek meg és húszat őrizetbe vettek, amikor tiltakozó napot tartottak az Amazonas kiárusítása ellen.
A szociális mozgalmak és az indián szervezetek olyan törvények elfogadását követelik, amelyek csökkentenék az általuk lakott területek nemzetközi nagyvállalatok által való kizsákmányolását. Az előző hetekben is erősödtek azok a demonstrációk, amelyekben az indiánok utakat torlaszoltak el, tiltakozva az állam által kiadott olajkoncessziók ellen. Az elmúlt héten a perui parlament elfogadott egy új törvényt az erdőről és az állatvilágról, amely engedélyezi az erdőírást a perui Amazonas nagy részén. Ez indította el az indiánszervezeteket egy aláírásgyűjtés megkezdésére.