Nyolcadik alkalommal találkoztak e baloldali együttműködés vezetői Havannában. A nyolcadik csúcstalálkozó kezdetén Raúl Castro kubai elnök hívta fel a Bolivári Alternatíva Amerikai Népei Számára (ALBA) állam- és kormányfőit az Egyesült Államok egyre agresszívabb politikájára a latin-amerikai országokkal szemben. Castro azzal vádolta meg az USA vezetését, hogy egy „hegemón offenzívát” indított el a térség országai ellen. Ennek a célja, hogy az agresszív amerikai politika uralja az egész régiót „bármi áron”.

alba_8_2.jpgHugo Chávez venezuelai elnök elmondta, hogy „látja egy konkrét támadás jeleit az Egyesült Államok részéről” Ezt – jelentette ki – a növekvő katonai észak-amerikai jelenléttel, valamin Manuel Zelaya, demokratikusan megválasztott hondurasi elnök elleni puccsal igazolta.

Öt évvel ezelőtt pontosan ezért hozták létre az ALBA-t Fidel Castro akkori kubai vezetővel, hogy megakadályozzák az USA által irányított Amerikai Szabadkereskedelmi Övezet (FTAA) koncepcióját. 

A venezuelai elnök a konferencián szóba hozta Hillary Clinton néhány nappal ezelőtti bírálatát, amellyel az amerikai külügyminiszter arra intette a latin-amerikai országokat, hogy “gondolják meg kétszer is” mielőtt kapcsolatokat építenek ki Iránnal. Chávez szerint az amerikai külügyminiszter szavai nem csak Venezuelának és Bolíviának címzett fenyegetéssel érnek fel, hanem a baloldali vezetésű latin-amerikai országok kereskedelmi tömbjének mindegyik tagjára vonatkoznak.

Több más téma is felmerült a csúcstalálkozón, a hondurasi puccs, a koppenhágai klímacsúcs, további latin-amerikai állam integrációja az ALBA-ba. Részt vett a találkozón Patricia Rodas, a legitim hondurasi külügyminiszter, aki határozottan elutasította a november végi választásokat.  

Raúl Castro kubai elnök kijelentette, hogy a koppenhágai klímakonferencia már kezdetekor kudarcra volt ítélve, és arra buzdította a többi vezetőt, hogy készítsenek saját tervet a klímaváltozás elleni küzdelemre. Raúl Castro azt mondta: noha Koppenhágában konkrét és ellenőrizhető lépéseket kellene elhatározni a klímaváltozás hatásai elleni fellépésre, de “már most mindannyian tudjuk, hogy nem lesz megállapodás”. Ehelyett a világ csak egy “politikai nyilatkozatot” várhat a csúcstól.

Ezzel egy időben az ALBA országok további együttműködésről állapodtak meg gazdasági téren. Január 1-től életbe lép az országok között az „egységes regionális kompenzáció rendszere”, a Sucre. Ennek a célja, hogy a tagállamok a kereskedelmet ne amerikai dollárban folytassák, ezzel is gyengítve a függőséget az Egyesült Államoktól. A Sucre egyik központi eleme a regionális valuta bevezetése. Létrehoznak egy tartalékalapot is a folyamatos kereskedelem előmozdítására. Az ALBA tervei szerint rövid időn belül a „virtuális valutát” felválthatja a valódi pénz, a valódi Sucre.