Az ötlet forradalmi volt. Ecuador elhatározta, hogy tartózkodik az olajtartalékok kitermelésétől az Amazóniában található Yasuní Nemzeti Parkban, ami a világ egyik legnagyobb biodiverzitású területe, cserébe azért, ha a nemzetközi közösség 2007-ben kicsit több mint 3,6 milliárddal, az értékesítés becsült profitjának a felével hozzájárul ehhez.

Ily módon a több mint egymillió hektár védett terület, amelyet az UNESCO Bioszféra Rezervátumnak nyilvánított, megőrzésre került volna, és, ugyanakkor elkerülhető lett volna 400 millió tonna széndioxid kibocsátása az atmoszférába, ami egy Franciaország méretű állam egy teljes évi szennyezésének felel meg.

Azonban hat évvel azután, hogy Rafael Correa ezt a felajánlást tette, a Yasuní-ITT projektre (az Ishpingo-Tambococha-Tiputini olajföldek) befolyó pénz alig érte el a 13 millió dollárt, ami a várt összegnek alig 0,4 százaléka.

„A világ kudarcot vallott nálunk” – mondta Correa, amikor az állami televízióban bejelentette, hogy felhagy a projekttel, és elkezdi annak kérvényezését, hogy a yasuní-i nyersolaj-készleteket – amik körülbelül 920 millió hordót tesznek ki – „nemzeti érdekké” nyilvánítsák.

„Ez a kezdeményezés megelőzte a korát. Azok, akik a klímaváltozásért felelősek nem tudták vagy nem akarták ezt megérteni” – jegyezte meg.

„A világ tele van képmutatással, és az uralkodó logika nem az igazságé, hanem a hatalomé. A szennyező országok egyúttal a leggazdagabbak és legerősebbek is” – tette hozzá.

A vezető egész kormányzata „az egyik legnehezebb” döntésének nevezte a mostanit.

Vitatott intézkedés

A bejelentésnek jelentős hazai és nemzetközi visszhangja volt, és az Internet közösségi oldalait csaknem azonnal elárasztották az ezzel kapcsolatos üzenetek. A Twittert olyan címek uralták, mint #Yasuní, #Teapoyamosrafael és #Elmundonoshafallado.

„Yasuní fáj nekem, de még fájdalmasabb lenne elveszíteni azokat az eredményeket, amelyeket az oktatásban és a szociális projektekben elértünk” – jelentette ki az ecuadori Anthony Muñoz a Twitteren.

Más internetezők egyet nem értésüknek adtak hangot a Nemzeti Park kiaknázásával kapcsolatban. „Nem kockáztathatjuk a Yasuní egyetlen centiméterét sem, ott élet és természet van minden milliméteren” – írta Karla Bajaña ugyanazon a portálon.

Források a szegénység legyőzéséhez

Correa elnök elmondta, hogy a megfelelő technikával végzett olajfúrás kevesebb mint a park egy százalékát érintené.

„Ecuadornak szüksége van ezekre a forrásokra, azért, hogy legyőzze a szegénységet, kórházakat, megfelelő iskolákat építsen, és minden tartományban biztosítsa az alapvető szolgáltatásokat.”

Emlékeztetett, hogy a 15 milliónyi ecuadori közel fele nem fér hozzá az alapvető egészségügyi szolgáltatásokhoz, ami akadályozza a Milleniumi Célok teljesítését.

Az elnök által bemutatott számok szerint az ország tartalékainak felével felérő Yasuní-olaj értékesítése 18 milliárd dollárral járulna hozzá az állami pénzügyi alapokhoz.

Ezeknek a forrásoknak a jelentős részét fordítanák a szegénység elleni harcra Amazóniában, az ország egyik legkevésbé fejlett térségében, jegyezte meg Correa.

Kimondottan a fiatalokhoz intézett beszédében az ecuadori vezető bírálta azokat, akik a dilemmát mindent vagy semmit kérdésként tálalják. „Nem helyes szembeállítani az olajat és Yasunít.”

Az elnök világossá tette, hogy Ecuador nem tartózkodhat a természeti erőforrások felhasználásáról, annak érdekében, hogy társadalmi haladást érjen el. Májusban, a második ciklusának beiktató beszédében Correa kijelentette, hogy az Állampolgári Forradalom a természeti erőforrások felhasználását javasolja, hogy megváltoztassa a nemzeti termelési struktúrát, és kihúzza az országot abból a mélyszegénységből, amelybe az egymást követő neoliberális kormányok taszították.

Ezenkívül Ecuador élen jár a világban a természet jogainak elismerésében, amelyeket az alkotmányában garantál.

„A Természetnek vagy Pachamamának, ahol az élet újjászületik és megvalósul, joga van létezni, fenntartani és helyreállítani a létfontosságú körforgásait, struktúráit, funkcióit, és evolúciós folyamatait, és ezt átfogóan tiszteletben tartjuk” – áll az Állampolgári Forradalom első ciklusa alatt elfogadott alkotmány 7. cikkelyében.

„Számunkra nem csupán az emberek a fontos lények, a Panchamamának továbbra is nagy jelentősége van, de ahogy ezt már említettük, erkölcsi kötelességünk, hogy kiemeljük az emberi lényeket a szegénységből, amelyhez szükség van a természeti erőforrásaink ellenőrzésére és teljes mértékű felhasználására” – erősítette meg Correa elnök a 2013-2017 közötti ciklusának beiktatásán.

Sergio Alejandro Gómez