Nicaragua pár éven belül új nemzetközi logisztikai és szállítmányozási központtá válhat, ha ebben az irigylésre méltó földrajzi elhelyezkedéssel megáldott országban sikerül megvalósítani az óceánközi csatorna megaprojektjét.

„Közép-Amerika egyszerre az észak-déli és a kelet-nyugati kereskedelmi útvonalak közepén fekszik” – mondta Wang Jing kínai igazgató managuai látogatásán. „Hiszünk benne, hogy ez az ideális helye egy az Atlanti- és a Csendes-óceánt összekötő kapocsnak.” Az általa irányított vállalat kapott koncessziót a csatornaprojekt kivitelezésére.

A nemzetközi becslések szerint 2011 és 2025 között a tengeri kereskedelmi forgalom mintegy 40 százalékkal nőni fog, és egy Nicaraguán keresztül vezető útvonal nagy teherhajók számára komoly megtakarítást jelentene üzemanyag és a tengeren töltött idő szempontjából.

A kínai városban és Nicaragua fővárosában, Managuában egyaránt székhellyel rendelkező Hong Kong Nicaragua Csatornafejlesztési Befektetési Csoport (HKND) Wang Jing elnök-vezérigazgató szerint optimista a vállalkozást illetően.

A HKND Csoport kizárólagos jogokat kapott a csatorna és más hozzá kapcsolódó projektek megtervezésének, kivitelezésének, megépítésének, működtetésének és irányításának terén. Az említett kapcsolódó projektek esetében olyan dolgokra kell gondolni, mint kikötők, vasutak, szabadkereskedelmi övezetek mindkét parton, repülőterek és egy a földnyelvet átszelő olajvezeték.

„A világkereskedelmi és tengeri szállítmányozási tendenciák azt jelzik, hogy szükség van egy új csatornára. Célunk, hogy egy világszínvonalú projektet hozzunk létre, amit a legjobb nemzetközi gyakorlattal összhangban fejlesztünk ki” – jelentette be a vállalat.

A koncesszió keretmegállapodását június közepén Managuában írta alá Daniel Ortega nicaraguai elnök és a vállalat igazgatósága, a közép-amerikai ország parlamentje pedig két, a megállapodást támogató törvényt fogadott el.

Szakértőkkel és erre a célra létrehozott vállalatokkal kötöttek szerződéseket, hogy azok elkészítsék a projekt környezetvédelmi, társadalmi, pénzügyi és technológiai megvalósíthatósági tanulmányait. Az Environmental Resources Management brit tanácsadó cég független módon fogja értékelni a projekt társadalmi és környezeti hatásait, annak érdekében, hogy meghatározzák a legmegfelelőbb útvonalat egy ilyen csatorna számára, amelynek a megépítéséhez öt-tíz évre is szükség lehet.

A HKND számára egy második, a meglévőnél jelentősen nagyobb közép-amerikai csatornának van értelme. A becslések szerint a Panama-csatornán zajló forgalom 2030-ra 240 százalékkal is nőhet, és a Panama- és a Nicaragua-csatornán szállított összes áru értéke pedig meghaladhatja az 1,4 milliárd dollárt.

Ezen elemzés szerint a kereskedelem mértékének folyamatos növekedése 10-15 éven belül torlódáshoz vezethet Panamában, ami világosan jelzi, hogy szükség van az újabb útvonalra.

Ami a lehetséges megtakarításokat illeti, a HKND úgy becsüli, hogy a Sanghajból a nicaraguai csatornán keresztül az egyesült államokbeli Baltimore-ba menő hajóforgalom 4000 kilométerrel is lerövidítheti az útját, ha a szokványos útvonalat nézzük a Szuezi-csatornán keresztül, vagy 7500-zal, ha a dél-afrikai Jóreménység fokának megkerülését vesszük alapul.

A jelenlegi üzemanyagárakkal számolva egy átlagos méretű teherhajó egymillió dollárt is megtakaríthat az új csatornán megtett oda-vissza úttal.

Előzetes becslések azt jelzik, hogy egy új óceánközi csatorna 450-500 tonnányi árut szállító hajóforgalmat tudna befogadni, és akár 250 ezer tonnás, 400 méter hosszú és 59 méter széles, 22 méter merülési magasságú hajók is közlekedhetnének rajta.

Paul Oquist, az Ortega-kormányzat közigazgatási államtitkára úgy gondolja, hogy a csatorna lehetővé fogja tenni, hogy 2018-ra Nicaragua gyakorlatilag megduplázza a bruttó hazai össztermékét (GDP), és megháromszorozza a hivatalos foglalkoztatottságot. A csatornához szükséges tanulmányok és munkák jövő évi megkezdésével Oquist úgy véli, hogy a GDP 10,8 százalékkal nőhet, 2016-ra pedig 12,6 százalékkal, és 2018-ra 9,5-10 százalékos éves növekedés állandósulhat.

Megvédett nemzeti szuverenitás

Nicaragua koncessziót bocsájtott ki a csatorna megépítésére és a jövőbeli működtetésére, de nem privatizálta a területét. Ráadásul az állam partnerként vesz részt a projektben, és a tulajdonrésze idővel bővülni fog, tette világossá Oquist.

A koncessziót a kínai vállalat kapta meg 100 évre, de ez nem veszélyezteti a nemzeti szuverenitást, mert az ország 50 éven belül 51 százalékos tulajdonrészt fog szerezni, mondta Manuel Colonel Kautz külügyminiszter-helyettes, aki Nicaragua a csatornáért felelős hatóságának a vezetője.

A Csendes- és az Atlanti-óceánt Nicaraguán keresztül összekötő csatorna régi álom, amit külföldi érdekek hiúsítottak meg az 1900-as évek elején, emlékeztetett Francisco Mayorga, az ország képviselője az Amerikaközi Fejlesztési Banknál.

Az 1914-es Chamarro-Bryan szerződés az ország területét jelzálogba helyezte az Egyesült Államok kormányánál, ami gyakorlatilag megakadályozta a panamaihoz hasonló csatorna létrehozását Nicaraguában, mondta a tisztviselő.

Az Egyesült Államok katonai és gazdasági erejét felhasználva arra kényszerítette Nicaraguát, hogy lemondjon egy csatorna építéséről az USA részvétele nélkül, hogy megvédje a gazdasági érdekeit a panamai földszoroson, fogalmazott Mayorga.

María Julia Mayoral