Nem indul jól Ollanta Humala elnökségének harmadik esztendeje. A Függetlenség Napján (július 28.) megtartott beszédével egy időben hatalmas tüntetésekre került sor, ugyanis a lakosság egyre elégedetlenebb a mostani kormány illetve politikai rendszer teljesítményével.

A mostani tüntetés – amely már a harmadik volt az utóbbi két hétben – apropójául az szolgált, hogy a média nyilvánosságra hozta, hogy a legnagyobb politikai pártok titkos megállapodást kötöttek egymással annak érdekében, hogy felosszák egymás között az alkotmánybíróság, a Nemzeti Bank és az emberi jogi ombudsman pozícióit.

Bár ezek a tisztviselők önként lemondtak, a kongresszus pedig hatályon kívül helyezte a kinevezésüket, a közvélemény haragja nem csillapodott. A mostani eset ugyanis pusztán egy szikra volt az elégedetlenség lángjához, amelyeket a 2011-ben megválasztott Humala be nem tartott ígéretei gyújtottak meg.

Humala 2011-ben a „Nagy átalakulás” programját hirdette meg, ami a gazdasági növekedés beindítása mellett a társadalmi befogadás ígéretét jelentette megannyi mélyszegénységben élő perui számára, aki azért szavazott a baloldali jelöltre, mert tőle várta sorsa jobbra fordulását. Azonban úgy tűnik hiába. Humala legtöbb ígérete beteljesítetlen maradt, viszont a mostanihoz hasonló politikai botrányoktól nem mentes a kormányzása.

„A választási botrány mindössze az utolsó szalmaszál volt” – fogalmazott Carlos Gastelumendi, egy emberi jogi szervezet országos koordinátora. „Ma, bár nem ugyanazon okokból tüntetünk, de a választások okozták bennünk a felháborodást”. Gastelumendi szavai jól tükrözik azt, hogy az elégedetlen tömeg közel sem egy irányba húz.

Természetesen a maga eszközeivel jelen van a jobboldali ellenzék, amely minden adandó alkalmat megragad, hogy lejárassa a kormányt. Jelen vannak a világon egyre több és több országban utcára vonuló „elégedetlenek”, akik nem csak a kormányban, de az ellenzékben is csalódtak, és kiábrándultak a mostani politikai rendszerből. És a radikális baloldali szervezetek is egyre aktívabbak a kormánykritika területén, noha köztük olyan szerveződések is vannak, akik már 2011 óta bírálták a mostani kormányt is.

Peruban is kulcsszerep jut a fiataloknak. „Számos dolog miatt tiltakozhatnak a fiatalok” – nyilatkozta Pontificia Universidad Católica del Perú diákszövetségének volt elnöke, Sigrid Bazan. Bazan szerint a tiltakozók nem támogatják az új jogi egyetem létrehozását, illetve azzal sem értenek egyet, hogy az új törvénykönyv szerint a szexuális felvilágosítás a továbbiakban már nem az állam és az iskolák, hanem a szülők feladata lenne.

Bazan emellett fontos problémaként jegyezte meg a politikai képviselet gyakorlatilag teljes hiányát.

A tiltakozási hullámot eredetileg a Perui Munkások Országos Szövetsége indította el, mivel nem értettek egyet a nemrég elfogadott új közszolgálati törvénnyel, majd ehhez csatlakoztak a diákok, a kormányzati alkalmazottak és a fiatalok. Rengeteg olyan perui vonult most az utcákra, akik korábban semmilyen politikai aktivitásban sem vett részt.

Gastelumendi szerint felnőtt egy új generáció, aki hajlandó kivonulni és tiltakozni az utcára a Perura az utóbbi években jellemző csend és depolitizáltság után. Az újdonsült aktivitás legfontosabb háttereként Gastelumendi az internetet és a közösségi hálót nevezte meg, hiszen ezeken keresztül „látni lehet, hogy mindenütt rosszul mennek a dolgok, nemcsak az országban.”

A megmozdulásokat a kormány részéről Wilfredo Pedraza belügyminiszter kommentálta, aki arra figyelmeztettet, hogy a megmozdulások mögött a MOVADEF nevű mozgalom állhat, amely a maoista Fényes Ösvény politikai szárnyaként vált ismertté.

Az eredetileg békésnek indult tüntetések ráadásul erőszakos véget értek. A rohamrendőrség ugyanis a Parque Universitariónál megállította a felvonulókat, majd végül könnygázzal oszlatták fel őket, és letartóztattak 16 embert. A rendőri készültségre jellemző adat, hogy 6000 tagjuk teljesített szolgálatot, hogy ellenőrizze a felvonulókat, köztük civil ruhás rendőrök, lovas századok és a Perui Különleges Erők.

A tiltakozásokat követő Függetlenség Napján megtartott beszédében Humala elnök homályos terveket vázolt fel, hogy csökkentse az elégedetlenséget. Tervei szerint elnöksége harmadik évében tovább fog harcolni a korrupció ellen, meg fogja védeni a demokráciát, valamint nagyobb hangsúlyt fog fektetni a piacorientált gazdasági növekedésre.

Beszéde végén üzent a kormánya ellen tüntetőknek is: „Arra kérlek benneteket, hogy tartsátok fenn éberségeteket és felháborodási kapacitásotokat, hogy megelőzzük a korrupciót, az igazságtalanságot és a diszkriminációt. Azt ígérem, hogy együtt fogok dolgozni veletek, és meg foglak hallgatni benneteket”. Kérdés, hogy ebből mi fog megvalósulni.