A „tisztességes, megfelelő lakásviszonyokhoz” való hozzáférés, ahogyan ez az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatában is benne foglaltatik, mindig is konfliktusok, kirekesztések és társadalmi problémák forrása volt. Azonban Kuba konkrét politikát folytat az egy főre jutó lakótér növelése érdekében.

Az ENSZ becslése szerint a világon több mint 100 millió ember hajléktalan, és közel egymilliárdan élnek bizonytalan körülmények között. Ez a szám 2050-re könnyen hárommilliárdra emelkedhet.

Noha a harmadik világ országaiban van a legnagyobb mértékű hajléktalanság, ez általános probléma. A Sostenibilidad weboldal szerint az európai és észak-amerikai megszorító politika emberek kiszorulását eredményezte a lakásszektorból, ezzel is növelve a bizonytalan életkörülményeket.

A 11,2 milliós Kubában az összes lakóegység száma hárommillió, amelynek csak mindössze 61 százaléka van „jó állapotban”, a többit „az átlagostól a rossz állapotúig” értékelik a Nemzeti Lakás Intézet szerint.

Kubában a lakásproblémát az is bonyolítja, hogy a lakosság 75 százaléka a városi körzetekben lakik, számolt be róla a Nemzeti Statisztikai és Információs Iroda. Az elmúlt tíz évben hurrikánok és más az éghajlattal kapcsolatos katasztrófák több mint egymillió otthont rongáltak meg.

Ez lehetetlenné tette a különféle állami lakásépítési programok teljesítését, mert a forrásokat a leginkább érintett területek újjáépítési munkálataira különítették el.

Ennek eredményeképpen az elmúlt évtizedben az önerőből való lakásépítés – amikor egy háztartás kezd neki, vagy felfogadnak egy kőművest – vált támogatott stratégiává, amihez az állampolgárok kölcsönt, pénzügyi támogatást és más dolgokat igényelhetnek.

A minisztertanács 7387-es megállapodása is részét képezi ennek a stratégiának. Ez egy már meglévő pénzügyi támogató programot erősít fel, amelynek keretében a lakásukat építő vagy felújító kubaiak így több támogatást, fizetési lehetőséget és szélesebb jogosultságot kaphatnak. 2011 óta a kubaiak banki hitelt vagy 80 ezer kubai pesóig (körülbelül 3500 dollár) terjedő támogatást igényelhetnek speciális felhasználásra: az építkezéssel vagy felújítással kapcsolatos anyagvásárlásra vagy munkadíjra.

Most ez a maximális összeg 85 ezer pesóra nőtt (ez körülbelül 200 dollárral több), és immáron a szállításra is fel lehet használni. Az igénylők számára pedig a kölcsön felső határa a földrengés sújtotta területeken 90 ezer peso (körülbelül 3900 dollár), mondta Anselmo Pagés, a Végrehajtási és Fejlesztési Állandó Bizottság képviselője, ami az országban végbemenő gazdasági változásokért felelős.

A támogatásra jogosultak közé azok tartoznak a lakástulajdonosok is, akiknek szükségük van egy 25 négyzetméteres lakóegység felújítására vagy befejezésére, vagy akiknek vízhálózati problémát kell elhárítaniuk.

A program új jellegzetessége, hogy a kölcsönök/támogatások kedvezményezettjei építő- és karbantartó anyagok széles választékából vásárolhatnak konvertibilis pesóval kereskedő üzletekben. Korábban csak P-350-es cementet lehetett venni ezekben a boltokban, és a többi anyagot állami lerakatokból kellett megvásárolni kubai pesóért. Az építőanyagokhoz való hozzáférés egy másik nemzeti prioritás lett. Május elejére az éves építőanyag eladások 46 százalékkal nőttek az előző évhez képest, és összesen 650 millió pesóra (körülbelül 27 millió dollár) rúgtak, mondta Pilar Fernández, a nemzeti kiskereskedelmi értékesítési csoport vezetője.

Daniel Urbino