Az alábbiakban pedig a brit Hands Off Venezuela kongresszusán elfogadott határozatokat közöljük:

Védjük meg a bolivári forradalmat – tartsák tiszteletben a demokratikus népakaratot

Április 14-én, a bolivári jelölt, Nicolás Maduro nyerte meg az elnökválasztást 7 586 251 szavazattal (50,61 százalék), szemben az ellenzék jelöltjével, Henrique Caprilesszel, aki 7 361 512 (49,12 százalék) szavazatot kapott, 79,69 százalékos részvételi arány mellett.

Az ellenzék nem volt hajlandó elismerni a választási eredményeket, és erőszakkampányt indított. Április 15-e éjszakáján országszerte több kórházat, állami tulajdonú vagy alternatív médium épületét és újságíróját, és a Venezuelai Egyesült Szocialista Párt irodáit támadták meg. Ebben a politikai indíttatású erőszakban kilencen haltak meg, akik egytől-egyig a bolivári táborba tartoztak.

A nemzeti és nemzetközi média segítségével megtámogatott zajos ellenzéki kampány, együtt járt a nemzetközi beavatkozással és nyomással (az Egyesült Államok, az AÁSZ és Spanyolország részéről). Ennek valódi célja az volt, hogy kaotikus helyzetet teremtsen, ezzel megkérdőjelezve a demokratikus intézményeket, és előkészítve az utat egy olyan puccshoz, mint amilyen a 2002. áprilisi volt.

Szembesülve ezzel a kampánnyal, amelyet Nicolás Maduro „fejlődő államcsínynek” nevezett, az alábbi megállapításokra jutottunk:

• A venezuelai elnökválasztást ugyanazon módon működő választó névjegyzék, szavazati rendszer és gépek segítségével rendezték meg, mint október 7-én, amely szavazás eredményét az ellenzék elismerte.

• A szavazógépek és rendszerek a választások előtt, a választások napján és az utána következő napon is ellenőrzésre kerültek, ellenzéki technikusok jelenlétében, akik semmilyen panaszt nem tettek.

• A választások estéjén a szavazó helyiségek 54 százalékát véletlenszerűen kiválasztották, hogy újraszámolják az ott leadott szavazatokat, az ellenzék és a bolivári erők megfigyelőinek jelenlétében. A szavazás eredményét összevetették a szavazógépek és az urnákba dobott lapok eredményeivel, egyetlen panaszt sem regisztráltak.

• A választásokon 170 nemzetközi megfigyelő vett részt, többek között olyan országokból, mint Argentína, Brazília, Dél-Korea, Franciaország, Nagy-Britannia és Spanyolország. A megfigyelők között mások mellett két korábbi államfőt (Dominikai Köztársaság és Guatemala elnökeit), bírákat, jogászokat és a nemzeti választási bizottságok magas rangú tisztviselőit is találhattunk. Mindegyikük azt állította, hogy a választások szabadok és tisztességesek voltak, és a rendszer átlátható, megbízható, jól működő és alaposan ellenőrizhető.

• A világ összes országa elismerte a demokratikusan megválasztott Nicolás Madurót, az Egyesült Államokat kivéve.

• Az eredmények nyilvánosságra kerülése után az ellenzék erőszakra buzdított ahelyett, hogy panaszt vagy indítványt nyújtott volna be az Országos Választási Tanácshoz, azt mindössze négy nappal később tették meg, amikorra már kilenc ember meghalt.

• Az Országos Választási Tanács az ellenzék indítványára úgy döntött, hogy újraszámolja a szavazatok ama 46 százalékát is, amelynek újbóli ellenőrzését addig nem tették meg. Ezek után az ellenzék bejelentette, hogy nem vesz részt az újraszámolási procedúrában, és a választások eredményét a Legfelsőbb Bíróság előtt kérdőjelezi meg.

Ezért a Hands off Venezuela konferenciája arra a határozatra jutott:

• Elismerjük a demokratikusan megválasztott Nicolás Maduro kormányát.

• Törekedni fogunk a felmerülő kérdésekre a valódi válaszokat megadni, szembeszállva a hazugságokkal, a manipulációval és a féligazságokkal, amelyeket a tömegmédia terjeszt a bolivári forradalomról és a választási folyamatról.

• Kampányt indítunk, hogy megvédjük a venezuelai nép demokratikus akaratát és Maduro elnökké választását, szemben azokkal, akik megpróbálják őt puccs útján eltávolítani. Elutasítjuk az úgynevezett „demokratikus” ellenzék képmutatását, amely ugyanazokból az erőkből áll, amelyek megszervezték a 2002-es puccsot, és azóta is folyamatosan megpróbálták eltávolítani a demokratikusan megválasztott venezuelai kormányt, és megsemmisíteni a bolivári forradalmat.

• Követeljük, hogy állítsák igazságszolgáltatás elé és büntessék meg azokat, akik részt vettek a választások utáni napokban elkövetett erőszakos eseményekben és gyilkosságokban. Vonják felelőssége azokat, akik részvettek benne, és azokat is felbujtották őket.

• Megduplázzuk az erőfeszítésünket, hogy megvédjük a bolivári forradalmat, és tovább szervezzük a vele való szolidaritást a brit szakszervezetek és a munkásmozgalom, valamint a lakosság körében.

Szolidaritás a GOTCHA női dolgozóival – a munkásellenőrzéssel végbemenő államosításért

A Hands Off Venezuela konferenciája megemlékezik az Araguában lévő Gotcha textilgyár női munkásainak bátor küzdelméről.

Megjegyezzük:

• A Gotcha munkásai szakszervezetet akartak alapítani, hogy kezeljék a 2006-2008-as időszakban femerülő többek között az egészséggel és biztonsággal, a munkakörülményekkel, a munkajogokkal kapcsolatos problémákat.

• A gyár tulajdonosa erre válaszul mindegyiküket elbocsátotta és leállította a termelést.

• A Gotcha dolgozói úgy döntöttek, hogy átveszik a létesítményeket, elfoglalják őket és 2008-tól kezdve munkásellenőrzés alatt kezdenek termelni.

• Az elfoglalástól kezdve a munkásoknak az egykori tulajdonosnak, illetve az állami intézmények (mint például a Corpoelec áramszolgáltató) bürokratáinak számos, a munkájuk szabotálására irányuló kísérlettel kellett szembenézniük.

• Problémát okozott a Gotcha munkásainak a jogi státusz hiánya is.

• A Gotcha munkásai küzdenek a gyár munkásellenőrzés alatt való kisajátításáért, ahogyan a bolivári kormány ezt tette korábban a Venepal, a CNV, INAF és mások esetében.

• A Gotcha dolgozói aktív szerepet játszanak a munkásellenőrzésért folytatott országos mozgalomban.

• A Gotcha női munkásai inspiráló példái annak, hogy a munkások tudnak termelni főnökök nélkül, de a főnökök nem tudnak termelni munkások nélkül.

Ezért elhatározzuk, hogy:

• Szolidaritást szervezünk a Gotcha női munkásaival a brit szakszervezeti mozgalmon belül.

• Kérjük Nicolás Maduro bolivári kormányától a gyár kisajátítását, hogy ezzel lehetővé váljon annak államosítása maguknak a munkásoknak demokratikus ellenőrzése alatt.

Küzdelmünk a megszorításunk ellen Nagy-Britanniában és harcunk a latin-amerikai munkásokért Londonban

A Hands Off Venezuela konferenciája fel van háborodva a konzervatív-demokrata kormány által bevezetett kegyetlen megszorítások miatt. Emberemlékezet óta ez a legdurvább támadás a munkásosztály ellen, ami megtizedeli a munkahelyeket és a szolgáltatásokat. Megjegyezzük, hogy ez teljesen ellentétes a Venezuelában zajló bolivári forradalommal, amely növelte a befektetett forrásokat az egészségügybe, oktatásba, lakhatásba, és sok más dologba, ami megváltoztatta az ország szegényeinek életét.

Elkötelezzük magunkat az ezek ellen a megszorítások ellen, és folytatjuk a munkát a latin-amerikai közösségen és annak szervezetein belül. Megjegyezzük, hogy miközben Venezuelában a társadalom legsebezhetőbb rétegeit erősítette meg a bolivári forradalom, addig Nagy-Britanniában a megszorítások a legszegényebbekre és a legsebezhetőbbekre – a nőkre, fogyatékkal élőkre, idősekre és a bevándorlókra méri a legnagyobb csapást. A bevándorlókra gyakorolt hatása még súlyosabb, mivel őket teszik meg bűnbaknak. Úgy hisszük, hogy el kell kerülnünk minden a megosztásunkra irányuló kísérletet, és hogy a bevándorló munkásosztálynak egyesülnie kell, és harcolnia ezen megszorítások ellen.

Megjegyezzük, hogy a Nagy-Britanniában ránk erőltetett megszorítások és privatizációk egy olyan „neoliberális” program részét képezik, amelyet először Latin-Amerikában próbáltak ki katasztrofális következményekkel, mélyszegénységet és elnyomást hozva milliók számára. Latin-Amerikában már láttuk a megszorítások, a kapitalizmus, a privatizáció, a kizsákmányolás és a kikényszerített szegénység hatásait, de ugyanakkor azt is láttuk, hogy egy népi felkelés hogyan tud megdönteni kormányokat, legyőzni vállalatokat és visszaadni a hatalmat az embereknek. Akik nem hajlandóak felejteni, kénytelenek támogatni az új forradalmi latin-amerikai kormányokat, és harcolni a jelenlegi brit kormány destruktív politikája ellen.

Ez csak a kezdet. A latin-amerikai közösség más szervezeteivel együtt folytatjuk a mozgósítást a megszorítások ellen, egy olyan mozgalmat építve, amely nemcsak kihívások elé állítja a megszorításokat, hanem le is győzi azokat.

A Hands Off Venezuela egyetért azzal is, hogy együtt dolgozzon a londoni latin-amerikai munkásokkal, hogy megvédjék és emeljék a béreiket, az életszínvonalukat és –körülményeiket. Ez a küzdelem a minimálbérért folytatott harccal kezdődik.

Szerveződnünk, ellenállnunk, egyesülnünk és harcolnunk kell. Minden eszközünket, például az általános sztrájkot be kell vetnünk a gazdagok kormánya ellen. Harcolunk hasta la victoria siempre!

A Hands Off Venezuela Vezető Bizottságának javaslata

Katerina Annis, Amancay Colque, Darrall Cozens, Jorge Martin, Rodrigo Trompiz, Rob Sewell, Julian Sharpe, Matt Stevenson, Ronnie Turus, Rob Walsh – tiszteletbeli elnök: John McDonnel