Befolyásos - elsősorban európai - médiacégek összehangolt Kuba ellenes brutális sajtókampánya után, az Európai Parlament mocskos vitában megszavazott olyan Kubát elitélő határozatot, melyben manipulálják az érzelmeket, elferdítik a tényeket, hazudnak és eltakarják a valóságokat.  

Ürügyként egy közbűncselekmény miatt büntetett fogoly halálát használták fel, akit az USA és a belső ellenforradalom saját céljai érdekében manipuláltak és aki a kubai orvosok figyelmeztetése és közbenjárása ellenére visszautasította az ételeket.

Nem lenne szabad, hogy ezt a sajnálatos eseményt a halál elkerülésére való hivatkozásul felhasználják Kuba elítélésese céljából. Az emberi életért vívott harcot illetően országunknak nincs szüksége védelemre, mert a realitás megcáfolhatatlan akár a kubai születésű, akár a más nemzetek állampolgárai esetében. Egy példája ennek a kubai orvosok munkája, akik 11 évvel a januári földrengés előtt érkeztek Haitibe. Ezt a monopol helyzetben lévő média elhallgatja.

Az elítélés mögött óriási cinizmus áll. Hány gyermek veszítette életét a szegény országokban azért, mert az Európai Parlamentben képviseltetett gazdag tagországok nem voltak hajlandók teljesíteni a fejlesztési támogatás iránti kötelességeit? Tudták, hogy ilyen döntés tömeges halálos ítéletet jelent, de előnyben részesítették a hosszú távra öngyilkos konzumizmusra jellemző pompázás, pazarló életmód folytatását.

Ilyen megleckéztetési kísérlet sértő a kubaiak számára. Miközben Európában megtorlás folyik a bevándorlók és munkanélküliek ellen, nálunk a nép szabadon és közvetítők nélkül választja a járási választásokon induló jelöltjeit.

Azoknak, akik a titkos rabszállító járatok, az illegális börtönök és a kínzás alkalmazása ügyében vettek részt illetve engedélyezték ezeket, nincs morális alapja arra, hogy egy megfenyegetett, brutális blokáddal sújtott népről alkossanak véleményt.

Ilyen diszkriminatív és szelektív elitélő határozatot csak annak a politikának a bukásával lehet magyarázni, mely sikertelenül próbálta térdre kényszeríteni hősies népünket. Sem a Helms-Burton törvénynek, sem az Európai Közös Álláspontnak – amit ugyanabban az évben, ugyanazon célokból és körülmények között fogadtak és mindkettő sérti szuverenitásunkat és nemzeti önrendelkezésünket – nincs jövője, mert a kubaiak elutasítjuk az erőszak alkalmazását, az intoleranciát és a nyomásgyakorlást a nemzetközi kapcsolatokban. 

A Kubai Köztársaság Néphatalmi Nemzetgyűlése

2010. március 11.