Kormányzatának első száz napját értékelő jelentésben Enrique Peña Nieto mexikói elnök megerősítette, hogy egyik fő célkitűzése béke megteremtése.

Azonban nem akar vége szakadni a lövöldözéseknek szerte az országban, ahol a „kábítószerek elleni háború” az elmúlt hat évben több mint 70 ezer ember halálát okozta. Tény, hogy Lía Limón emberi jogokért felelős államtitkár-helyettes szerint Nieto hivatalba lépése óta mintegy 26 121 személy eltűnését jelentették.

A jelenlegi elnök egy új nemzeti biztonsági bejelentésével próbálta megkülönböztetni magát az elődjétől, Felipe Calderóntól.

Úgy tűnhet, hogy az ország próbálja nem elfelejteni, hogy milyen erőszakos. Azzal, hogy a mexikói kongresszus januárban elfogadta az Áldozatok Törvényét – amit egyébként még az előző adminisztráció terjesztett elő –, Peña Nieto egyik kampányígéretét teljesítette. A törvény jogi kereteket ad az áldozatok jogainak és a hatóságok kötelezettségeinek meghatározásához, hogy megvédjék őket. Egy másik biztató bejelentést Sergio Alcocer, a külügyminisztériumhoz tartozó észak-amerikai ügyekért felelős államtitkár tette, aki, részletek nélkül, arról számolt be, hogy a Mérida Kezdeményezést „értékelték”. Ez a kezdeményezés 2008 óta volt érvényben, amikor George W. Bush elfoglalta a Fehér Házat.

Ennek kimondott célja, hogy „megossza a felelősséget” a kábítószer-kereskedelem elleni harcban, amire az Egyesült Államok kongresszusa 1,4 milliárd dollár költött. Amióta ő fizeti a bulit, azóta a drogok elleni küzdelem egy újabb módja annak, hogy az USA fenntartsa az uralmát Latin-Amerika és a Karib-térség felett.

Ez pedig példátlan erőszakhullámot eredményezett, ahelyett, hogy a kábítószer-kereskedőket ellenőrizné. Az emberek szempontjából, akiket a legjobban érint ez a probléma, sajnálatos módon Mexikó a természetes ugródeszka a világ legnagyobb kábítószerpiacára. Az Egyesült Államok drogfogyasztói a mexikói kartellek fő ügyfelei és az észak-amerikai ország az ő fő fegyverellátójuk.

Mintegy nyolcezer-ötszáz fegyverkereskedő működik a Kalifornia, Texas, Arizona és Új-Mexikó államok határain. Gyakorlatilag bárki vehet fegyvert, korlátozás nélkül.

Hétvégente fegyvervásárokat tartanak, ahol még kevésbé van szabályozva a fegyvereladás – támadófegyverek, gépfegyverek, gránátvetők… minden kapható, féláron.

Peña Nieto zéró toleranciát ígért a drogkereskedőkkel szemben, de ez nem egyszerű feladat. A Mexikói Nemzeti Autonóm Egyetem kutatója, Raúl Benítez Manaus szerint a szervezett bűnözés, ami korábban egy párhuzamos, underground hatalmat képviselt, mára kiterjesztette hatósugarát. A kartellek között hatalmi harc tört ki, és ez odáig ment, hogy megtámadta az államot és az egész társadalmat.

A pesszimisták „bukott államról” beszélnek, amelyben a kormány elvesztette az irányítást, a maffia átvette a hatalmat, és a lakosság elvesztette az igazságszolgáltatásba vetett bizalmát.

Mindazonáltal Benítez nem tekinti Mexikót „bukott államnak”, noha néhány intézménye egyértelműen kudarcot vallott.

„A biztonsági, hírszerzési és igazságügyi rendszerek túlterheltek és korruptak. Rendkívül fontos, hogy megfelelően megreformálják őket, ha szembe akarnak nézni a problémával” – összegezte.

Másrészről, az optimisták hangsúlyozzák, hogy az erőszak kis mértékben csökkent az elmúlt hónapokban. A kormány biztatásképpen beszámolt a februárban elkövetett gyilkosságok számáról (914). Már nem a tettesek kézre kerítése a téma, hanem a bűncselekmények számának csökkentése. Ehhez nem pusztán törvények elfogadása szükségeltetik, noha a politikai szándék az első lépés. Az mindenesetre megmutatkozott, hogy a kábítószereket nem lehet fegyverekkel legyőzni. Egy drogfüggőség elleni stratégiának nemcsak a kereskedelmet kell megcéloznia, de a célországok kiterjedt kábítószer-használatának okaira is figyelmet kell fordítania.

Dalia González Delgado