Több tízezer chilei diák özönlött csütörtökön az utcákra, hogy ingyenes oktatást követeljen. A szervezők szerint csak a fővárosban 150 ezren vettek részt a tüntetésen.

Két évvel azután, hogy a diáktüntetések megbénították Chile életét, ismét kiújultak a tiltakozások, ami azt vetíti előre, hogy az idén novemberi elnökválasztáson az egyik központi kérdés az oktatási reform lehet.

Egyetért ezzel a vélekedéssel Camila Vallejo, a diákmozgalom egyik vezetője is. „A mostani megmozdulás is azt jelképezi, hogy a diák- és a szociális mozgalmak nem mentek haza, és továbbra is itt maradnak” – fogalmazott Vallejo.

A tiltakozások célja, hogy jobb belátásra bírják Sebastian Piñera elnököt, akinek kormánya elkötelezett a költségtérítéses oktatás mellett, és legfeljebb a diákhitel kamatának csökkentésével hajlandó enyhíteni a hallgatókra nehezedő terheken. Ezt viszont keveslik a diákok. Szerintük a tandíj túl magas, az oktatás nem elég színvonalas, a tanárok pedig felkészületlenek.

A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet adatai szerint egyébként valóban a világ egyik legdrágább felsőoktatása a chilei. Amíg a skandináv családoknak a tandíj 5 százalékát kell állnia, addig az Egyesült Államokban 40 százalék ez az arány, viszont Chilében nem kevesebb, mint 75 százalék!

A diákmozgalmak ennek orvoslására azt javasolják, hogy az állam emelje meg a gazdagokra kivetett adókat, valamint vegye ismételten állami tulajdonba a magán egyetemeket.

A megmozdulások békések zajlottak, azonban a végén csuklyás fiatalok egy csoportja összecsapott a rohamrendőrökkel, aminek következtében 109 ember - köztük 24 fiatalkorú - megsérült.