A Latin-Amerika Társaság mély megdöbbenéssel és fájdalommal értesült a hírről, hogy Hugo Chávez Frías, Venezuela elnöke eltávozott közülünk.
Pótolhatatlan veszteség történt. Hugo Chávez nem egyszerűen egy államfő volt, hanem egy olyan személyiség, aki az elmúlt bő évtizetben felrázta országa, sőt a latin-amerikai kontinens elnyomott tömegeit, és reményt adott a világ haladó mozgalmainak.
Elnökségének évei milliók életére voltak pozitív hatással úgy Venezuelában, mint a világ más országaiban. Példát mutatott és mértékadóvá vált a szegények melletti kiállásával és elkötelezettségével.
Nemcsak hangoztatta az elveit, hanem országa egész politikáját a szegények szolgálatába állította, és az elnösége ideje alatt Venezuela olyan mértékű humán fejlődést mutatott, nem csupán anyagi értelemben, hanem, ami még talán ennél is fontosabb, az emberek szemléletében, ami szinte példátlan a világon.
A korábban kirekesztett, megbélyegzett csoportok, így a nyomorban élő tömegek, indiánok, nők, szexuális kisebbségek, hajléktalanok hirtelen a venezuelai politika középpontjában találták magukat. És ami a legfontosabb mindez úgy történt, hogy ez találkozott a venezuelai társadalom egyetértésével. Ezt mi sem bizonyítja jobban, minthogy újra és újra nagy fölénnyel megválasztották. Rendszerének mélyen demokratikus voltát jelzi a különböző államigazgatási választások mellett megtartott számos népszavazás is.
Szociális missziók járultak hozzá, hogy ne csak üres szólam legyen az emberi jogok, a tényleges emberi jogok, az oktatáshoz, a munkához, az emberhez méltó élethez, az egészséghez, a kultúrához, az információszerzéshez, a közlekedéshez való jog hangoztatása, hanem a valóságban is megvalósuljon. Ezek a missziók úgy jöhettek létre, hogy Chávez kormánya kezdettől fogva harcolt az ellen az ellentmondás ellen, hogy egy az olajkincsben gazdag országban az emberek túlnyomó többsége nyomorban él, és az ország történetében először ezeket az óriási bevételeket az emberek életkörülményeinek javítására fordította.
Nem kizárólag országa népével törődött, hanem a nemzetköziséget ugyancsak komolyan véve, támogatta Latin-Amerika más haladó országait, és vezető szerepet töltött be a kontinens egységének megteremtésében.
A XXI. század szocializmusának meghirdetésével újra feltette a világpolitika térképére a szocialista társadalmi berendezkedés eszményét, és inspirálóan hatott ránk, a Latin-Amerika Társaság tagjaira és mindazokra a világ minden táján, akik azért küzdünk, hogy a világon megszűnjön az emberi nyomor, kirekesztés, a megkülönböztetés minden formája, és minden ember emberhez méltó életet élhessen. Egyúttal hitet is adott nekünk, hogy ez a küzdelem nem reménytelen.
Igazi, nagyformátumú történelmi személyiséget veszített el a világ. Ugyanakkor hiszünk abban is, hogy Hugo Chávez csak testében hagyta itt ezt a világot, szellemében azonban tovább él közöttünk, és az általa kijelölt utat egyre több ember fogja követni.
Mi, a Latin-Amerika Társaság tagjai részvétünket fejezzük ki a venezuelai néppel és Hugo Chávez családjával és osztozunk a fájdalmukban. A veszteség, ami őket érte a mienk is.
Budapest, 2013. március 6.
Kupi László
A Latin-Amerika Társaság ügyvivője