2012. november 13-án Kuba sorban huszonegyedik alkalommal az ENSZ Közgyűlése elé fogja terjeszteni a „Az Amerikai Egyesült Államok Kuba elleni gazdasági, kereskedelmi és pénzügyi blokádja megszüntetésének szükségessége” című határozattervezetét.
Tavaly 186 tagállam szavazott a határozat mellett, ami megdönthetetlen bizonyíték arra, hogy a blokád feloldásáért folyó harc a nemzetközi közösség túlnyomó többségének elismerését és támogatását élvezi.
A Kuba elleni gazdasági, kereskedelmi és pénzügyi blokád továbbra is érvényben van, és egyre fokozódik, a nemzetközi közösség, különösen az ENSZ Közgyűlésének a megszüntetésére vonatkozó ismételt és majdnem egyhangú követelése ellenére.
Obama elnök az utazásokat és a kubai emigránsok készpénz-átutalásait illető intézkedései nem változtatnak a Kuba elleni blokádpolitika törvényekből, szabályozásokból és rendelkezésekből álló összetett szövevényén. Ezenkívül, az USA állampolgárainak továbbra is tiltott Kubába utazni, nagyon kevés kivételtől eltekintve, és rájuk is nagyon szigorú szabályozások vonatkoznak.
A blokád területen kívüli alkalmazását rendkívüli módon megerősítették, amit mi sem bizonyít jobban, mint azon szankciók és üldözés erősödése, amely harmadik országok, olyan állampolgárait, intézményeit és cégeit éri, amelyek gazdasági, kereskedelmi és pénzügyi kapcsolatokat létesítenek vagy akarnak létesíteni Kubával.
Kuba nemzetközi pénzügyi tranzakcióinak, köztük azoknak, amelyek a szigettel együttműködő multilaterális szervezetektől érkeznek, fokozott üldözése volt ez egyik jellemző alkalmazása a blokádpolitikának az Egyesült Államok jelenlegi kormányzatának ideje alatt.
Idén, az Egyesült Államok kormánya 619 millió dolláros bírságot vetett az ING holland bankra, amiért az dollár alapú tranzakciókat hajtott végre Kubával. Ez a legmagasabb pénzbüntetés, amelyet külföldi bankra vetettek ki a Kubával való ügyletei miatt. Adam Szubin, az Idegen Vagyont Ellenőrző Hivatal (OFAC) igazgatója megragadta ezt az alkalmat, hogy figyelmeztesse azokat a külföldi cégeket, amelyek kapcsolatokat tartanak fent Kubával, hogy ennek a bírságnak „világos figyelmeztetésnek kellene lennie mindenkinek, aki hasznot akar húzni az Egyesült Államok szankcióinak megkerüléséből.”
A Kuba elleni blokád továbbra is a legigazságtalanabb, legnagyobb horderejű, legszigorúbb és legtartósabb egyoldalú kényszerítő szankció, amelyet a világ bármilyen országa ellen alkalmaztak egy fél évszázadon keresztül. Erre a politikára talán még a népirtás meghatározás is érvényes lehet az 1948-as, a Népirtás Bűncselekményének Megelőzéséről és Büntetéséről Szóló Genfi Egyezmény II. cikkelyének C pontja értelmében.
Bár a nemzetközi humanitárius jog tiltja bármilyen embargó kivetését az élelmiszer- és gyógyszer-nyersanyagokra, még háború idején is, Kuba továbbra sem kereskedhet még élelmiszerekkel és gyógyszerekkel sem az Egyesült Államok harmadik országokban lévő leányvállalataival.
A blokád sérti a nemzetközi jogot és ellentétes az ENSZ Alapokmányának céljaival és elveivel. Egy szuverén állam békéhez, fejlődéshez, biztonsághoz való jogának megsértése, és, lényegét és célját tekintve, egyoldalú agresszió és állandó fenyegetés egy ország stabilitása ellen.
A blokád egy egész nép emberi jogainak súlyos, vérlázító és szisztematikus megsértése. Sérti az Egyesült Államokban élő emberek alkotmányos jogait, azáltal, hogy korlátozza az utazási szabadságukat Kubába. Területenkívülisége révén megsérti számos más állam szuverén jogait.
A közvetlen gazdasági károk, amelyeket az Egyesült Államok Kuba elleni gazdasági, kereskedelmi és pénzügyi blokádja a kubai népnek 2011 decemberéig okozott, nagyon óvatos számolások szerint a jelenlegi árfolyamon több mint 108 milliárd dollárra (108.000.000.000) rúgnak.
Ha az USA dollár a nemzetközi pénzpiacon való leértékelődését is figyelembe vennénk az arany árához képest, a kubai gazdaságnak okozott károk meghaladnák az egytrillió 66 ezer millió dollárt (1.066.000.000.000).
A blokád továbbra is egy bűnös, embertelen és morálisan elfogadhatatlan politika, amely nem járt sikerrel, és soha nem is fogja elérnie a célját, hogy megtörje a kubai nép szuverenitáshoz, függetlenséghez és önrendelkezéshez való jogának megőrzésére vonatkozó politikai akaratát. Viszont hiányokat és szükségtelen szenvedést okoz a kubai lakosságnak, korlátozza és visszafogja az ország fejlődését, és súlyosan károsítja a kubai gazdaságot. Ez Kuba gazdasági és társadalmi fejlődésének fő akadálya.
A blokádpolitika egyre nagyobb elutasítottsággal találkozik mind az Egyesült Államokban, mind pedig a nemzetközi közösség körében. Az Egyesült Államoknak azonnali hatállyal és feltételek nélkül fel kell oldania azt.
Kuba szívélyesen megkér minden olyan kormányt, amelyik elkötelezett a többoldalú kereskedelmi rendszer normái, a kereskedelem és hajóforgalom szabadsága, az ENSZ Alapokmányának elvei, a nemzetközi jog valamint a nemzeti jog területen kívüli alkalmazásának elutasítása iránt, hogy 2012. november 13-án az ENSZ Közgyűlésében megint szavazzon a határozattervezet mellett, amely a blokád feloldását követeli.
Kuba magyarországi nagykövetsége