1968-ban a diákok világszerte megkérdőjelezték a kormányok politikáit és gyakorlatait. Tüntetéseket szerveztek Egyiptomban, Olaszországban, Jugoszláviában, az Egyesült Államokban, Uruguayban és Franciaországban is. Mexikó sem volt kivétel, ahol a valódi demokrácia hiánya miatt tiltakoztak.

A politikai rendszert egyetlen párt, az Intézményesült Forradalmi Párt (PRI) uralta évtizedeken át. 1929 óta Mexikó összes elnöke ugyanebből a pártból került ki. (Ez nem is változott 2000-ig, amikor Vicente Fox és a Nemzeti Akció Párt, vagyis a PAN megtörte ezt a sorozatot.) A diákok minden erőfeszítése, hogy hangot adjanak a tiltakozásuknak elnyomással találkozott.

A mexikói kormány 1968-ban brutálisan nyomta el a diákok tiltakozását - Fotó: Archív

A mexikói diákmozgalom felélénkítetté a népi elégedetlenséget, legalábbis egy rövid időre. A diákokat észrevette a világ, és hatalmas vitákat generáltak a kormányban és más intézményekben. A mexikói kormány létét fenyegette a kibontakozóban lévő demokratikus mozgalom, mivel a világ figyelme egyre inkább a közelgő mexikóvárosi olimpiai játékokra összpontosult. Hogy elfojtsa az elégedetlenséget, a rendőrség és a hadsereg elfoglalta a mexikóvárosi egyetemi kampuszt.

A feszültségek júliusban kezdődtek, de a csúcspontot 1968. október 2-án, tíz nappal a mexikóvárosi olimpiai játékok kezdete előtt érték el. Ezen a napon a rendőrség és a hadsereg tüzet nyitott a több ezer tüntetőre. Több százan vesztették életüket, ezreket vertek meg és börtönöztek be, és a kormány mindent megtett azért, hogy a szőnyeg alá söpörje a történteket.

Az 1968. októberi tragikus események ugyanazon a helyen, Tltatelolcónál történtek, ahol közel ötszáz évvel korábban a spanyolok lemészárolták aztékokat.

A szöveget Octavio Madigan Ruiz, Amy Sanders, és Meredith Sommers állította össze a Zinn Education Project számára.

Fordította: Latin-Amerika Társaság