A gazdaság, a dolgozók jogai, az oktatás, valamint az őslakosok küzdelmei lesznek az idei chilei választások legfontosabb témái.

Az elmúlt években Chile úgy vált ismerté, mint Latin-Amerika egyik legstabilabb és leggazdagabb országa, de mégis számos olyan megoldatlan problémával kell szembenéznie a novemberi választások előtt, amelyek növelhetik az elégedetlenséget, és ez még a 2013-as választásokon tapasztaltnál is alacsonyabb részvételhez vezethet, amikor is Michelle Bacheletet a választópolgárok 43 százalékos részvétele mellett választották meg.

Chilében egyre nő az elégedetlenség a társadalom különböző csoportjaiban - Fotó: Santiago Times

Ahogyan lassul a gazdaság, úgy növekszik a nyugtalanság közepette a diákok és a dolgozók tüntetéseinek száma, és az őslakosok is tovább folytatják a küzdelmeiket, amelyek nagy valószínűséggel tovább fognak folytatódni 2017-ben is. Az ország hagyományos pártjaiból való kiábrándulás eredményeként új baloldali csoportok emelkedhetnek fel.

Az oktatással kapcsolatos feszültségek

Az oktatási reform továbbra is az egyik legvitatottabb kérdés Chilében, és Michelle Bachelet kormányával szemben hallgatói tömegtüntetésekhez vezetett. Az ország gazdaságának visszaesése közepette Bachelet számos reformtervezetet visszavont, amely az oktatási rendszer egyenlősítését szolgálta volna, amely a diákok többsége számára túl drága, és amelybe a beöntött pénz leggyakrabban magánzsebekbe vándorol, a diákoknak pedig marad végül az adóssággal való küzdelem.

Az elmúlt évtized chilei politikai életét jellemző diáktüntetések nem valószínű, hogy az idén alábbhagynának, sőt, a választások közeledtével valószínűleg csak erősödni fognak. A diákok és a dolgozók a társadalom nagyobb része számára hozzáférhető, ingyenes és minőségi felsőoktatást követelnek.

A chilei tanárok, akiknek az OECD országok közül a legnagyobb létszámú osztályokkal, a legalacsonyabb fizetéssel, valamint leghosszabb munkaidővel kell dolgozniuk, nagyobb elismerésre és az oktatási rendszer átalakítására vágynak.

Nyugtalanság a munkásosztály soraiban

Az Egyesült Államok által támogatott diktátor, Augusto Pinochet brutális uralma óta Chile a neoliberális politikák egyik szószólója volt, de a chilei szegények és a munkásosztály nagy részét ezek a politikák szó szerint és átvitt értelemben is hidegen hagyták.

A chilei dolgozók csoportjai folyamatos munkaügyi reformokat követelnek, köztük a diktatúra alatt tőlük elvett tárgyalási jogaik visszaállítását, magasabb béreket, és újabban az ország nyugdíjrendszerének reformját. Rengeteg chilei elégedetlen azzal, hogy mennyire alacsonyak a Pinochet alatt bevezetett magánnyugdíjak – a többségük messze elmarad a minimálbér összegétől – és azt állítják, hogy azok egész egyszerűen nem elegendőek a nyugdíjasok túléléséhez.

A dolgozói és diák csoportok 2016-ban egész évben azért tüntettek, hogy változásokat érjenek el az AFP-ként ismert, magánbefektetők által uralt rendszerben, amelybe a dolgozók egy része kénytelen befizetni a bére egy részét, valamint kezelési költséget is felszámítanak a számláik után, amelyről azt állítják, hogy az ország gazdaságába forgatják vissza.

Az ország gazdaságának lassulása a nyugdíjalapokat is súlyosan érinti, a legtöbbjükben a pénz minimálisra csökkent. A kormányzat előállt egy olyan, azóta már elbukott javaslattal, hogy átdolgozza ezt a rendszert egy államilag támogatottra. A harag nyomán számos sztrájkra és tüntetésre került sor, amelyeken több százezer érintett chilei vett részt.

A 2017-es esztendő több tucat chilei bányász számára kétezer lábbal a föld alatt kezdődött, miután így követelték a kormányzattól, hogy mentse meg a munkahelyeiket azzal, hogy teljesíti azon ígéretét, hogy felvásárolja az ország Bio Bio régiójában található Santa Ana bányát. A 73 bányász majdnem egy hónapja tartja megszállás alatt a bányát tiltakozásképpen, amiért a kormányzat és a dolgozók közötti tüntetések félbeszakadtak.

De a vita messzebbre nyúlik. Miután a vállalat csődje után a bánya 2015-ben bezárt, a chilei kormányzat megígérte, hogy felvásárolja azt. A szakszervezet azt állítja, hogy a kormányzat nem teljesítette a megállapodás rá eső részét, ezért úgy tűnik, hogy a sztrájkok tovább fognak folytatódni.

Az őslakos közösségek

Chilében hosszú évek óta feszült az őslakos közösséggel való viszony, különösen az ország patagóniai régiójában élő mapucse közösséggel. A 600 ezer főt számláló mapucse közösség Dél-Amerika egyik legnépesebb őslakos közössége. Amióta földjeiket gyarmatosították a spanyolok, a mapucsék folyamatosan küzdenek az elismerésükért és ősi földjeik visszaszerzéséért.

Annak ellenére, hogy a földjeiket az állam és vállalatok szállták meg, hogy a kormány elnyomja őket, és több vezetőjüket is letartóztatták, a mapucsék továbbra is tiltakoznak. A felháborodott chilei diákokhoz és dolgozókhoz hasonlóan, nekik és támogatóinak is jelentős hatósági túlkapásokkal kell szembenézniük. Ennek az egyik legújabb példája a 60 éves mapucse vezető, Francisca Linconao esete, akinek az egészsége jelentősen romlott az általa folytatott éhségsztrájk nyomán.

Az újév kezdete előtt Bachelet ismételten megerősítette az őslakos csoportok alkotmányos elismerésének fontosságát, és közösségeik politikai képviseletének biztosítását. Bár úgy tűnik, hogy szándékában áll megegyezni az őslakos, így a mapuche csoportokkal is, ettől még kétségtelenül ez a 2017-es év egyik legfontosabb kérdése marad.

Az általános választások

Chile november 19-én fog az urnákhoz járulni az általános választásokon, és a 2014 óta hatalmon lévő Bachelet az ország alkotmánya alapján nem indulhat újra a posztért. Bár az első elnöksége során magas volt az elnök asszony támogatottsága, azóta folyamatosan csökken.

És ha az októberi helyhatósági választások alacsony részvétele után nem változik semmi, a chileiek egyre jobban ki fognak ábrándulni az általános választások előtt. Jelen állás szerint úgy tűnik, hogy a verseny két korábbi elnök, Sebastián Piñera és Ricardo Lagos között fog zajlani.

A legújabb közvélemény-kutatások szerint az országot 2010 és 2014 között vezető jobboldali Piñera számít favoritnak, húsz százalékos támogatottsággal. A jobbközép Lagos, aki a szociáldemokrata pártok által alkotott Concertación koalíció színeiben volt elnök, támogatottsága öt százalékkal növekedett, miután az Egyesült Államok által támogatott puccs során életét vesztő Salvador Allende elnök lánya, Isabel Allende kiesett a versenyből.

A Concertación korábbi szövetségeséből függetlenné vált jelölt, Alejandro Guillier lendületbe jött. Miközben a kutatások szerint a támogatottsága 15 százalékos, egy Piñera elleni versenyben az öt százalékkal nyerne. A legtöbben a támogatottságának növekedését a chilei intézményes politikából való kiábrándulással és az ország gazdaságának visszaesése kapcsán kialakult elégedetlenséggel magyarázzák.

Ugyanakkor a baloldalon is megjelent egy felemelkedőben lévő erő, amelyet a korábbi diákvezető, Gabriel Boric, és az Autonomista Mozgalom, valamint a Giorgo Jackson vezette Demokratikus Forradalom csoport képvisel. Amióta Boricot és Jacksont parlamenti képviselőnek választották, országszerte számos társadalmi kérdésben elképzeléssel rendelkező, szókimondó vezetőként tekintenek rájuk, aminek köszönhetően a legutóbbi önkormányzati választásokon pártjaik olyan jelentős sikert tudtak elérni, mint az autonomisták meglepetésgyőzelme Valparaísóban, ahol Jorge Sharp megelőzte az addig hivatalban lévő Jorge Castrót, valamint az ismert zenész és valóságshow szereplő Leopoldo „DJ” Menédezt.

Ez év augusztusában a két baloldali mozgalom, számos más csoporttal és párttal közösen létrehozta a Széles Frontot. Bár nem valószínű, hogy ez a koalíció versenyben lehet az ország legfontosabb tisztségéért, de jelentős áttörésre számíthatnak, és komoly képviselethez juthatnak az ország kongresszusában, megnehezítve ezzel a hagyományos pártok életét.

Forrás: Santiago Times

Fordította: Latin-Amerika Társaság