Barack Obama ellenfeleivel szembeni külpolitikájának egyik legfőbb jellemzője a párbeszédre, tárgyalásokra való készség volt. Latin-Amerikában ez az amerikai kormányzat Kubával, Venezuelával és a kolumbiai békefolyamattal kapcsolatban folytatott politikájában mutatkozott meg.

Természetesen ez azt jelenti, hogy a nemrég napvilágot látott republikánus választási program az ellenkező irányba mutat majd. A programban számos alkalommal utalnak Latin-Amerikára, többnyire a hidegháborús fogalmakkal, amelyek inkább a szembenállásra, mint az együttműködésre koncentrálnak. Ezek az utalások azt sugallják, hogy a hidegháború nemcsak, hogy érvényes ma is, de valójában még most is javában tart. Ugyanakkor szemben is állnak a párt elnökjelöltjének, Donald Trumpnak a véleményével, akinek sajátságos nézetei nem teljesen egyeznek a pártjáéval. Így ebből nem lehet koherens politikára számítani, nemcsak a térséggel kapcsolatban, de általában sem.

Trump és újdonsült pártja véleménye nem mindig egyezik - Fotó: Gage Skidmore

Kubáról

A választási program kemény szavakkal illeti az Obama-adminisztráció Kuba politikáját: „A mostani kormányzat »kubai nyitása« szégyenletes alkalmazkodás annak diktátorai igényeihez. Ez csak azok katonai diktatúráját fogja erősíteni.”

Ez az embargó megszokott védelmezése, ami azon a logikán alapul, hogy a kapitalizmus útjába helyezett akadályok jók a kubaiaknak, amíg a kereskedelem és az együttműködés a diktatúrát tartja hatalomban. Bár a választási program nyíltan nem szólít fel Obama politikájának visszafordítására, de elkötelezett az embargó mellett, ami a kapcsolatok rendezésének utolsó akadálya.

A Kubával kapcsolatos álláspontot ugyanakkor aláássa, hogy Donald Trump Kubára kizárólag tőkés szempontból tekint. (Vagy esetleg a saját potenciális ingatlanbefektetései szempontjából?) Márciusban így beszélt erről:

„Lehet, hogy nem fog működni, de megmondom önöknek, hogy úgy vélem, hogy Kubában komoly lehetőségek vannak, és szerintem rendben van, hogy Kubát újra játékba hozzuk.” – nyilatkozta Trump a CNN-nek, de hozzátette, hogy „ehhez jobb megállapodást kell kötni”.

Kolumbiáról

Kritizálják Kolumbia az országban zajló polgárháború befejezésére tett erőfeszítéseit, így úgy tűnik, hogy a Republikánus Párt a háborút ünnepeli. A választási program érezhető nosztalgiával tekint az „évtizedes küzdelemre”, és elleneznek bármilyen tárgyalást a FARC-cal. A program erőltetett logikája szerint ennek az egy részletnek lehet értelme (elvont módon természetesen): ha a hidegháború nem ért véget, akkor nem soha szabad feladni a harcot.

Mi értelemszerűen tűnődhetünk azon, hogy Trump személy szerint vajon egyetért-e ezzel, nemcsak azért, mert az ő külpolitikai elképzelései egyértelműen izolacionisták, de azért is, mert a konfliktus a jelenleg folyó kolumbiai hotelügyletei útjában áll.

Venezueláról

A republikánusok választási programja kijelenti, hogy a párt sohasem fog „elfogadni egy marxista diktátort” Venezuelában, és Obama elnököt hibáztat mindenért, ami történik. Ennél azonban megállnak anélkül, hogy bármilyen politikai javaslatot tennének, és egyszerűen csak annyit írnak, hogy „készen állnak”, ha a venezuelaiak rendezni szeretnék a helyzetet. Érdekes módon ez egy sokkal mérsékeltebb álláspont annál, amit elég gyakran hallhatunk a kongresszusban.

A szabadkereskedelemről

Trump azt mondja, hogy „fel akarja mondani” az Észak-amerikai Szabadkereskedelmi Megállapodást (NAFTA), amelyet akkor hoztak létre, amikor a Szovjetunió összeomlott és a hidegháború véget ért. A NAFTA a hidegháború utáni Latin-Amerika felé irányuló gazdaságpolitika központi eleme lett. A szabadkereskedelmi megállapodásokra úgy tekintettek, mint amelyek elmélyítik és állandósítják a gazdasági kapcsolatokat a latin-amerikai országokkal.

A republikánus választási program egy politikai perecbe csavarta magát azzal, hogy egyensúlyozni kényszerül régi szabadkereskedelem-párti felfogása, illetve saját hidegháborús mentalitása és Trump retro-protekcionizmusa között. Ennek eredményeképpen az Egyesült Államok továbbra is tárgyalni fog ilyen megállapodásokról, de csak a legkedvezőbb módon, és vissza fog vágni, ha úgy tűnik, hogy az országok védeni akarják a piacaikat, de a szabadkereskedelem továbbra is jó és munkahelyeket teremt, de csak akkor, ha a többi országok is osztják a mi „értékeinket”. A program szerzői nyilvánvalóan nem tudták rászánni magukat, hogy felvállalják a jelenlegi megállapodások felmondásának képviseletét.

A bevándorlásról és a falról

És persze ott van a fal, amely külön kategóriát képvisel a választási programon belül: „támogatjuk egy fal építését végig a déli határ mentén és minden belépési pont védelmét”. Elég furcsa ezt egy olyan dokumentumban olvasni, amely egyúttal a források okosabb felhasználására próbál biztatni, nem beszélve arról, hogy Trump szüntelenül azt hangoztatja, hogy Mexikó fogja ennek költségeit megfizetni, amit olyan sokszor ismételt el, hogy az már xenofób hívószóvá vált Trump gyűlésein.

Végezetül a republikánus választási program megpróbál ideológiai koherenciát adni saját Latin-Amerika politikájának azzal, hogy összegzi saját álláspontját és politikai javaslatait (ha nevezhetjük őket annak), amelyek a hidegháborún alapulnak, miközben a republikánus jelölt a jó megállapodások (bár nem tiszta, hogy ez alatt mit ért) feltételeiben gondolkodik. Ezek a megállapodások néha Trump szállodáira vonatkoznak, máskor arra, amit állítása szerint az ország legeminensebb érdekeinek, megint máskor pedig saját idegengyűlölő törzsbázisának érdekeinek tart – ezt tehát nem lehet megmondani.

Ezek alapján egy republikánus győzelem esetén meglehetős vegyes felvágottat várhatunk Latin-Amerikával kapcsolatban. A párt hithű módon továbbra is erős gyökerekkel kötődne az antikommunista múlthoz, miközben Trump elnökként boldogan hagyná figyelmen kívül ezeket a hidegháborús harcosokat, ha neki nem tetszik a dolog. Ami viszont fontos kérdést vet fel: milyen üzletet várnak az Egyesült Államok választópolgárai az Egyesült Államok és Latin-Amerika között?

Írta: Greg Weeks

Megjelent a Latin America Goes Global véleményportálon.

Fordította: Latin-Amerika Társaság