Az öt évvel ezelőtti pusztító földrengés óta Haiti több milliárd dollárnyi külföldi segélyt kapott. De minden nemzetközi nagyvonalúság ellenére az ország továbbra is szegény és rosszul kormányzott, és sokan úgy vélik, hogy a [múlt] hétvégi elhalasztott választásokat – ahogy sok más választási nap Haitin – politikai indíttatású erőszak fogja beárnyékolni.
Amikor a 2010. januári 7,0 erősségű földrengés megölt több mint 200 ezer haitit, elkezdtek áramlani a segélyek. A katasztrófa borzasztó képei a televízióban olyan sokkolóak voltak, hogy az amerikai háztartások közel fele hozzájárult pénzzel az országban folytatott segélymunkához. És világszerte is sokan csatlakoztak hozzájuk.
Az ENSZ becslése szerint a földrengés óta a külföldi adományozók több mint tízmilliárd dollárnyi segélyt tettek letétbe Haitinek. A pénz több mint felét már el is költötték.
Az amerikai kongresszus kiszámította, hogy ha a felajánlások így folytatódnak 2020-ig, akkor a letét eléri a 13,4 milliárd dollárt. Ebben benne van az amerikai kormány négymilliárdos hozzájárulása, amelyből hárommilliárdot már felhasználtak.
A pénz segít, hogy több ezer külföldi civil szervezet aktív maradjon Haitin.
A függőség kultúrája?
Mindezen tevékenységek ellenére egyes haitiak soha nem hagyták el azokat a menekülttáborokat, amelyeket a rögtön a földrengés után állítottak fel. Mások olyan nyomornegyedekben élnek, ahol nincs vezetékes víz, elektromos áram vagy csatorna.
Még ha egyes családok nem is épültek fel a földrengésből, a segélyszervezetek erőfeszítései eltolódtak a sürgősségi segítségnyújtástól a hosszú távú újjáépítési projektek felé.
A Clinton Alapítvány, ami az egyik vezető külföldi szervezet az országban, aktív adományozó volt a földrengés óta. Míg Bill Clinton az ENSZ különmegbízottja volt Haitin, Hillary Clinton, csakúgy, mint külügyminiszter, majd ezt követően a Clinton Alapítványon keresztül igyekezett a nemzetközi figyelmet az ország megsegítésére irányítani.
A segélyprogramok – köztük a Clintonék által működtetettek – bírálói azt mondják, hogy a segélyfüggőség kultúrája alakult ki Haitin, és hogy az ország kormányzati rendszerei részben azért gyengék, mert a nemzetközi segélyeket felügyelő személyzet olyan funkciókat is betölt, amiket a helyi tisztviselőknek kellene.
Az Egyesült Államok Béke Intézete által készített jelentés arra utalt, hogy Haiti a „Civil Szervezetek Köztársasága”, ami lefölözi a helyi szakemberek javát, azzal, hogy magasabb fizetéseket kínál nekik, mint amit a kormány adni tud.
Ezenkívül azt is kifogásolják, hogy a legtöbb amerikai segélyösszeget amerikai vállalatokkal kötött szerződésekre fordítják, illetve hogy a segélyszervezetek sok alkalmazottja nem beszéli a francia vagy a kreol nyelvet.
Olyan esetek is vannak, hogy a felajánlásokból a szervezetek adminisztrációs díjakat vesznek le, majd a tervezett segélyprojektet átadják egy másik civil szervezetnek, ami szintén leveszi belőle a maga részét.
Idén korábban a ProPublica/NPR közös jelentésében azt állította, hogy az amerikai Vöröskereszt által Haitinek gyűjtött félmilliárd dollárt egy sor gyengén megszervezett projektre fordították, amelyek sikere erősen kétes.
Fény az éjszakában
Noha a mindössze 846 dolláros egy főre jutó GDP-jével továbbra is Haiti az egyik legszegényebb ország az amerikai kontinensen, az elmúlt öt év eredményei nem voltak általánosságban véve sötétek.
A Világbank szerint a földrengés óta a gyerekek iskolába járási aránya 78 százalékról 90 százalékra emelkedett. 1980 és 2013 között a születéskor várható élettartam 12,3 évvel növekedett. És némely projekt egyértelműen az életminőség javítását szolgálja.
Azonban Haitinak hosszú utat kell még megtennie ahhoz, hogy kitörjön a súlyos szegénységből.
Haiti messze elmarad a vele Hispaniola szigetén megosztozó Dominikai Köztársasággal.
Ötven évvel ezelőtt mindkét országnak hasonló volt az egy főre jutó GDP-je. Ma óriási szakadék van közöttük. Annak ellenére, hogy mindkettejüknek hasonló méretű a lakossága, a Dominikai Köztársaságnak több mint félmillió kormányzati alkalmazottja van, miközben Haitinek kevesebb mint 60 ezer.
A rossz infrastruktúrát, a külföldi beavatkozások történetét, a súlyos politikai elnyomást, és az instabilitás és az szélsőséges egyenlőtlenséget mind felhozzák Haiti sikertelenségének okaiként.
És a nemzetközi közösség minden erőfeszítése ellenére ezek a romboló problémák többsége valószínűleg évekre vissza fogják vetni az országot.
Írta: Owen Bennett-Jones
Forrás: BBC
Fordította: Latin-Amerika Társaság