Augusztus 15-én Horacio Cartes milliomos, üzletember és állítólagos kábítószer-kereskedő ült az elnöki székbe Paraguayban, és visszavezette a 61 éven keresztül kormányzó Colorado Pártot a hatalomba, aminek az uralmát négy évre megszakította a tavaly „parlamentáris puccsal” eltávolított Fernando Lugo.

A Wikileaks által nyilvánosságra hozott 2010-es amerikai diplomáciai táviratok szerint Cartes ellen az Egyesült Államok kormánya nyomozást folytatott pénzmosás és kábítószer-kereskedelem miatt.

Amióta Cartes nyolc héttel ezelőtt megkezdte a ciklusát számos olyan bejelentést tettek Paraguay társadalom- és gazdaságpolitikáját illetően, amelyekről érdemes szót ejteni.

Militarizálás

Hivatalba lépése után egy héttel a paraguayi kongresszus – ahol mindkét házban a Colorado Párt van többségben – felhatalmazta az elnököt, hogy a katonaságot rendfenntartó feladatok elvégzésére használja fel az országban. A diktatúra idején zajló katonai műveletek visszatérésétől félő emberi jogi szervezetek tiltakozása ellenére három nappal később Cartes négyszáz katonát vezényelt ki olyan körzetekbe, ahol földhasználati viták folynak. Augusztus 28-án a katonaság behatolt egy általános iskolába, hogy kikérdezze a gyerekeket a feltételezett lázadók hollétéről, és letartóztatta a terület számos földjogi aktivistáját és parasztvezetőjét.

A Cartes rendelkezésére álló katonai erők különösen aggasztóak egy olyan országban, amely a huszadik század nagy részét vagy politikai zűrzavarban vagy brutális diktatúrában töltötte. A Cartes-rezsim növekvő militarizálódására akkor kerül sor, amikor egyre nagyobb az elégedetlenség a közszférában zajló elbocsátások és a privatizációs tervek miatt.

Megszorítások

Paraguaynak nincs megfelelő rendszere az adók beszedésére, és nehezen finanszírozza a szociális kiadásokat. A kevés javak elosztására szolgáló mechanizmus és a lakosságnak nyújtott szociális szolgáltatások csak kismértékű fejlődése miatt az idei és tavalyi évben tapasztalt nagyarányú paraguayi gazdasági növekedésből leginkább a gazdagok profitálnak.

A paraguayi földek 77 százaléka még mindig a lakosság egy százalékának a kezében van, és a szegénység csökkenése Paraguayban lassabb, mint a régió más országaiban. Az ENSZ Latin-Amerikáért és a Karib-térségért Felelős Gazdasági Bizottságának és a paraguayi kormánynak a 2011 és 2012 közötti szegénységre vonatkozó becslései 32-50 százalékos eltérést mutatnak,

de jelentős csökkenést jeleznek Fernando Lugo befejezetlen elnöksége alatt. Cartes azt állítja, hogy kormánya is „megszállottan” fog küzdeni a szegénység ellen, és növeli a szociális kiadásokat.

Azonban kicsit több mint tíz nappal ezelőtt Cartes tömeges, négyezer főt érintő leépítést jelentett be a kormányzati dolgozók körében. Ezen a héten egy újabb bejelentést tett, miszerint újabb 15 ezer főt bocsátanak el várhatóan decemberben. Cartes azt mondja, hogy a kormánynak nincsenek forrásai mind a 258 ezer kormányzati alkalmazott bérének a kifizetésére.

Legalább egy ellenzéki szenátor vádjai ellenére, aki váltig állítja, hogy az elbocsátásokat arra használják, hogy megerősítsék a Colorado Párt hatalmát, a Cartes-kormány fenntartja, hogy az elbocsátások nem üldözések, és a meritokrácia alapján hajtják végre őket. Ráadásul Germán Rojas pénzügyminiszter egy az Associated Pressnek adott interjúja szerint az állami alkalmazottak fizetésének eztán nem kell lépést tartania az inflációval.

Privatizáció

A Cartes-kormány arra használta a költségvetési hiányt, hogy megvédje a privatizáció felé tett lépéseit. Egy szeptember közepén benyújtott törvényjavaslat, ami jelenleg a kongresszusi elfogadásra vár, lehetővé tenné Paraguaynak, hogy privatizálja az infrastrukturális szolgáltatásokat a közlekedésben, az elektromos hálózat és a csatornázás terén, beleértve a Paraguay folyó kotrását is; az út- és vasútépítésben és az áramszolgáltatásban, illetve ezek díjszabásában. Cartes úgy tálalta a törvényjavaslatát, mint „állami-magán szövetséget”, de az ország legnagyobb szakszervezetei közül öt és a Frente Guasú középbal ellenzék ragaszkodik a javaslat „privatizációs” jellegéhez, és bírálja azt, amiért teljes döntéshozó hatalommal ruházza fel az igazgatóságot a koncessziók terén, és garantálja, hogy a veszteségeket az állam fogja fedezni, nem pedig a vállalat. Október első három napjában országszerte tiltakozások és útlezárások voltak a privatizáció miatti növekvő aggodalom és a tanárok egyszeri fizetéscsökkentése miatt, ami az egy hónapon át tartó sztájkjukat követte.

--

Az elmúlt nyolc hétben Paraguayban fellobogtak a viták, aggodalmak és a kellemetlen múlt emlékei. Miközben nem lehet tudni, hogy mi lesz Cartes politikájának az eredménye, a militarizációt, a tömeges elbocsátásokat és a privatizációt gyakran megnövekedett egyenlőtlenség, nagyobb szegénység és a lakosság körében tapasztalt nagyfokú elégedetlenség követte más országokban, ahol a kormányok hasonló útra léptek. Ezek a típusú neoliberális politikák egybeestek a gazdasági növekedés összeomlásával szerte Latin-Amerikában az 1980-as és 1990-es években, és ezen politikák elutasítása vezetett egy sor középbalos kormány megválasztásához a ’90-es évek végétől kezdve (közéjük tartozott Paraguay nemrégiben elmozdított elnöke, Fernando Lugo is). Mindezek alapján lehet némi sejtésünk arról, hogy mit tartogathat Paraguay jövője.

Sara Kozameh

Forrás: The Americas Blog