Az egykori CIA-elemző, Edward Snowden leleplezései kinyitották Pandora szelencéjét, és a nemzetközi botrány még jó ideig eltarthat. Az Egyesült Államok kormányának hatalmas kémhálózata nemcsak az amerikai állampolgárokat vette célba, de a világ számos államát, köztük sok latin-amerikai és karibi országot is.

A brazil O Globo napilap nemrégiben olyan dokumentumokat publikált, amelyek részletesen bemutatják az USA megfigyelési programját a régióban, ami nyilvánvalóan nemcsak katonai információkat gyűjtött, de üzleti titkokat is.

Az újság beszámolt róla, hogy USA kémtevékenysége az olaj- és energiaipart célozta meg Venezuelában és Mexikóban, és az ország, amely iránt a legjobban érdeklődtek Latin-Amerikában Brazília volt. A dokumentumok azt is jelezték, hogy kiemelt célpont volt még Kolumbia, ahol a megfigyelés a Kolumbiai Forradalmi Fegyveres Erők – Néphadseregre (FARC-EP) irányult. Más országok is folyamatos megfigyelés alatt álltak, bár kisebb mértékben, így Argentína, Ecuador, Panama, Costa Rica, Nicaragua, Honduras, Paraguay, Chile, Peru és El Salvador.

Az O Globo által közzétett dokumentumok szerint ez év januárja és márciusa között az Egyesült Államok Nemzetbiztonsági Ügynökségének munkatársai legalább két programmal figyelték meg a térséget, ezek pedig a következők voltak: a Prism – ami hozzáférést biztosít olyan cégek, mint a Facebook, Google, Microsoft és a Youtube által szolgáltatott e-mailekhez, online beszélgetésekhez és internetes hangos kommunikációhoz – illetve a X-Keyscore, ami az e-mail üzenetekben használt nyelv alapján azonosítani tudja egy külföldi jelenlétét az országban.

A latin-amerikai országok azon követelése, hogy az Obama-adminisztráció szolgáljon magyarázattal arra, hogy milyen szerepe volt Evo Morales bolíviai elnök repülőgépével kapcsolatos incidensben, tükrözte a térségi felháborodást. Különböző vezetők nyilatkozatai az eseményeket a nemzetközi jog elfogadhatatlan megsértésének nevezték.

Snowden menedékkérelme

A Granmának nyilatkozva Alzugaray kubai professzor úgy kommentálta Venezuela, Nicaragua és Bolívia politikai menedékjog felajánlását Snowdennek, hogy nincs más olyan régió a világon, amely inkább szemtől-szemben állna az Egyesült Államokkal. Hangsúlyozta, hogy Latin-Amerika és a Karib-térség az Egyesült Államok hírszerző műveleteinek elsődleges célpontja volt, és néha közvetlen elszenvedője volt ennek a politikának. Noha Snowden leleplezései senkinek sem okoztak meglepetést, az ilyesfajta kémkedés elítélése tudathatja az Egyesült Államokkal, hogy ilyet nem tehet meg büntetlenül a térségben.

A professzor rámutatott, hogy a Snowden-ügy az Egyesült Államokban és nemzetközi szinten is felhívta a figyelmet a „nemzetbiztonsági” műveletek kiterjesztésére és arra a gyakorlatilag korlátlan hatalomra, amire a hírszerző szervek szert tettek. Az USA kormányának némely részei pánikba estek, amiatt aggódva, hogy vajon Snowden miről tálalhat még ki, míg mások megpróbálták elhatárolni magukat a jelenségtől, mondta.

A 29 éves technikus, aki részletesen feltárta az amerikai kormány titkos telefonlehallgatásait és internetesüzenet-megfigyeléseit Dr. Alzugaray számára „időzített bomba, ami bármelyik pillanatban robbanhat, és arra kötelezheti kormányzatot és a kongresszust, hogy vizsgálja felül és csökkentse ezeknek a hírszerző szervezeteknek az autonómiáját, a Haza Biztonságától kezdve a NSA-ig, a CIA-ig, az FBI-ig és a többig.”

Azonban nem Snowden az egyetlen probléma. A listán ott van Bradley Manning is, a katona, aki több ezer diplomáciai e-mailt és más dokumentumot adott át a Wikileaksnek, Irak és Afganisztán megszállásáról, és aki jelenleg katonai bíróság előtt áll emiatt.

Egyesült Államok: nem újdonság, hogy az egész világ után kémkedik. A La Voz de Galicia spanyol napilap nemrégiben számos korábbi példát foglalt össze ezzel kapcsolatban, onnantól kezdve, hogy a polgárháború (1861-1865) idején Abraham Lincoln engedélyezte a táviratok ellenőrzését. Hadügyminisztere, Edwin Stanton megszállta az állampolgárok magánéletét, újságírókat tartóztatott le, és ő döntött arról, hogy melyik üzenetet lehet elküldeni.

Alzugaray professzor felidézte Dwight D. Eisenhower amerikai elnök (1953-1961) figyelmeztetését a katonai-ipari komplexum hatalmáról és az Egyházi Bizottság meghallgatását a Watergate-ügy és a vietnami háború után.

Úgy fogalmazott, hogy Snowden ügye nagyon hasonlónak tűnik Daniel Ellsbergéhez, aki a Pentagon Iratokat hozta nyilvánosságra az 1970-es években: „Ellsberg maga mondta a Washington Postnak, hogy az Egyesült Államok már nem ugyanaz, ami az ő idejében volt, és hogy Snowden elutazása teljesen jogos volt. Nem meglepő, hogy sok kormány és haladó politikai erő szimpatizál a fiatalemberrel, és menedékjogot szándékoznak neki adni.”

A helyzetből adódóan az eltökélt amerikai kormány továbbra is szemmel fogja tartani a déli szomszédjait, a tűzvonalába helyezve azokat.

Laura Becquer Paseiro