Nicolás Maduro immáron több mint száz napja van hivatalban, amióta április 18-án letette a hivatali esküt. Elnökségének első száz napját egy új kezdeményezés, az utcai kormány, a latin-amerikai szolidaritás, a megállított inflációról szóló vita és szerény gazdasági növekedés jellemezte.

Maduro elnöki ciklusa a venezuelai ellenzék tüntetései és választási csalással kapcsolatos vádaskodásai közepette vette kezdetét. Az ellenzék továbbra is elutasítja az április 14-i elnökválasztások eredményének elfogadását, amelyen Maduro 50,6 százalékot szerzett, szűk, 1,6 százalékos különbséggel múlva felül Henrique Caprilest. Azóta a kormányzatának ideje alatt elvégzett közvélemény-kutatások 56 százalékra teszik az elfogadottságát.

Maduro kulcsfontosságú politikai kezdeményezése az Utcai Kormány program, amelynek keretében ő és kabinetje elutazik az összes államba azért, hogy civil szervezetekkel és regionális tisztviselőkkel találkozzanak. Az április végén Zulia államban kezdődött program áttekintette, a környezetvédelemtől a bűnüldözésig, számos projekt végrehajtását, és véghezvitte Maduro első kisajátítását.

A kezdeményezés első szakasza múlt kedden ért véget Monagas államban, ahol Maduro bejelentette, hogy konszolidációjának kulcsai a felülvizsgált projektek végrehajtása és a közösségek építése lesznek.

Maduro elindított egy Biztonságos Haza elnevezésű tervet is, amely értelmében az ország legveszélyesebb részein a hadsereg tagjai együtt járőröznek a rendőrséggel, és bejelentette, hogy lecsap a korrupcióra.

A nemzetközi porondon Maduro folytatta a néhai Hugo Chávez elnök erőfeszítéseit a latin-amerikai államok közötti együttműködés építése terén azzal, hogy részt vett a PetroCaribe és a Latin-amerikai és Karibi Államok Közösségének (CELAC) találkozóin, és vállalta a Déli Közös Piac (Mercosur) elnöki tisztségét.

Bár számos európai országot érintő körútba kezdett és három év óta először tárgyalásokat kezdeményezett az Egyesült Államokkal, a kapcsolatok jelentősen elhidegültek miután négy európai ország megakadályozta, hogy Evo Morales bolíviai elnök repülőgépe berepüljön a légterükbe, mivel azt a hamis információt kapták, hogy Edward Snowden, az amerikai kiszivárogtató a fedélzeten tartózkodik. Maduro egymás után többször is politikai menedékjogot ajánlott fel Snowdennek, később pedig megszakította a párbeszédet az Egyesült Államokkal, miután Samantha Power ENSZ megbízott ellentmondásos nyilatkozatokat tett.

Szintén Maduro elnöksége alatt májusban az infláció 6,1 százalékos csúcsot döntött, és az ország évek óta a legnagyobb hiányt élte át az alapvető termékek terén.

Azonban Mark Weisbrot amerikai közgazdász, a Gazdaságpolitikai Kutatóközpont (CEPR) egyik alapítója, múlt kedden rámutatott arra, hogy a június havi infláció 4,7 százalékra szorult vissza, ami annak a jele, hogy „az infláció további csökkenést mutat majd, és a gazdaság nőni fog.”

Azt is megjegyezte, hogy a kormány az újonnan elindított Deviza Beszerzési Kiegészítő Rendszeren (Sicad) keresztül erőfeszítéseket tesz, hogy megreformálja a valutaváltás rendszerét, úgy, hogy amerikaidollár-árveréseket szervez magánszemélyeknek és cégeknek. A program célja, hogy csökkentse az eltérést az amerikai dollár hivatalos árfolyama, ami szerint egy dollár 6,3 bolívar, és a feketepiaci árfolyam között, ahol viszont immáron 34 bolívar ér egy dollárt.

Luis Vicente León, a független közvélemény-kutató cég, a Datanálisis elnöke szerint Maduro kormánya „a politikai radikalizálódás és a gazdasági egyensúlyra tett kísérletek ritka keveréke, amelyek közül egyik sem konszolidálódott.”

Maduro reményét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy az elindított programok megszilárdulása előre fogja lendíteni a kormányzatát.

Sascha Bercovitch