Washington amúgy sem túl fényes hírnevén újabb foltot ejtett az az eset, amikor a múlt héten bejelentette Patrick Ventrell, a külügyminisztérium szóvivője, hogy az Obama-adminisztráció nem tervezi, hogy eltávolítsa Kubát a „terrorizmust támogató” országok listájáról.

Ez a kijelentés önmagában legfeljebb a legreakciósabb kubai ellenzékieknek okozhat örömöt, azoknak, akik még mindig az egykori Batista-rezsimre tekintenek követendő példaként. Ráadásul elég kellemetlenül érinti az amerikai agrár- és feldolgozóipart, amely szeretné a lehető legjobban kiaknázni a kereskedelmi lehetőségeket Kubával. Ráadásul megannyi amerikai újság is azt írta, hogy ez a mostani lépés, hogy Kubát nem vették le a listáról, magának a listának a hitelességét rontja, és egyszerűen leértékeli azt.

Kuba felvétele a listára történelmileg azzal volt indokolható, hogy Havanna jó kapcsolatokat ápolt a kolumbiai felszabadító mozgalommal, a FARC-cal, és több baszk függetlenségi aktivistának adott menekültjogot korábban.

Havanna otthont adott több amerikai állampolgár – főként afro-amerikaiak – számára is, akik olyan radikális csoportokhoz tartoztak, akik eltérítettek amerikai repülőgépeket, és azokat Kubába irányították. Ez egyfajta bizarr reakció volt arra, hogy az amerikai kormány nyíltan ösztönözte az ellenzéki kubai emigránsokat, hogy térítsenek el kubai repülőket.

Ezeket a Kuba-barát aktivistákat Havannában hősökként ünnepelték, a repülőgépeket elárverezték, az utasaik pedig utána biztonságosan eljuthattak eredeti úti céljukra, tehát senkinek sem esett bántódása. Ez a jelenség azonban már régen megszűnt, miután a két kormány megállapodott.

Az is ellentmond a logikának, hogy a baszk és a kolumbiai kérdés miatt szerepel a listán továbbra is Kuba, hiszen mind a kolumbiai, mind a spanyol kormány rendezte a kapcsolatait Havannával. Sőt! A kubai főváros lett a helyszíne a kolumbiai kormány és a FARC közötti béketárgyalásoknak, amelyben mindkét fél megegyezett.

Az ilyen dolgok persze nem érdeklik az olyan embereket, mint a floridai republikánus képviselő, Ileana Ros-Lehtinen, aki örömét fejezte ki a külügyminisztérium mostani döntése kapcsán. Mint fogalmazott: „ez megerősíti, hogy a Castro-rezsim mindig is támogatta és elősegítette a terrorizmust”. De Ros-Lehtinen terrorizmussal szembeni állítólagos ellenszenvét érdemes annak tükrében értékelni, hogy az amerikai politikai életben ő az egyedüli, aki teljes mellszélességgel kiáll a bizonyítottan terrorista Orlando Bosch mellett.

Ez a kubai emigráns volt a felelős egy kubai utasszállító repülőgép 1976-os felrobbantásáért, amelyben 73 ember halt meg, de ez nem akadályozta meg Ros-Lehtinent abban, hogy lobbizzon Bosch szabadon bocsátásáért, és Orlandóban külön napot szervezet azért, hogy ezen kampányát népszerűsítse.

Ugyanez a képviselő asszony egy brit televízió által készített dokumentumfilmben elmondta, hogy őt az nagyon boldoggá tenné, ha valaki meggyilkolná Fidel Castrót. És ilyen kaliberű politikusok diktálják Obama Kuba-politikáját…

Maga, Raúl Castro kubai elnök próbálta kerülni az Obama-adminisztráció nyílt bírálatát, szemben venezuelai kollégáival, Hugo Chávezzel, vagy Nicolás Maduróval, talán azért, mert látta, hogy az amerikai elnök személyesen nem táplál olyan zsigeri gyűlöletet a kubai szocializmus iránt, mint ahogyan republikánus elődje, George W. Bush tette azt. Azonban Castro továbbra is elkötelezett amellett a forradalom győzelme óta fennálló alapelv mellett, hogy Kuba nem engedi, hogy csorbuljon a szuverenitása csak azért, hogy jobb kapcsolatokat tarthasson fenn az Egyesült Államokkal.

Május elsején a kubai nép ismételten bizonyította, hogy elkötelezett ezen alapelv mellett, hiszen több százezren vonultak fel a havannai Forradalom téren, sokan a nemrég elhunyt venezuelai elnök, Hugo Chávez képével. Ezzel is utalva arra a Fidel Castro által jegyzett Granma cikkre, amelyben Chávezt a kubai nép legjobb barátjának nevezte.

A kubai alelnök, Salvador Valdés a felvonuláson tartott beszédében kiemelte, hogy nem felejtik el a chávezi örökséget: „nagy tisztelettel fogunk emlékezni a felejthetetlen Hugo Chávez Frías parancsnokra, és kifejezzük legmélyebb szeretetünket és csodálatunkat előtte”.

Kuba és Venezuela a múlt hétvégén további együttműködést jelentett be a soros kormányközi találkozón. Terveket dolgoztak ki tervek olyan közös projektek támogatására, mint az oktatás, az egészségügy, a sport, a kultúra, az élelmiszer-termelés, az építőipar, a közlekedés, a kommunikáció, az energia és a szociális feladatok. Ehhez egy 2 milliárd angol font értékű közös befektetésben állapodtak meg, amelyhez közép- és hosszú távú terveket fognak kidolgozni.

Amíg elsején a kubaiak felvonultak, az ország külügyminisztere, Bruno Rodríguez reagált Barack Obama elnök előző napi ígéretére, miszerint a kongresszussal együttműködve fogja keresni a módját, hogy bezárathassa a guantanamói koncentrációs tábort.

„Minket mélységesen aggódunk amiatt a joghézag miatt, amely támogatja az emberi jogok állandó és kegyetlen megsértését egy illegális haditengerészeti bázison Guantanamóban, az Egyesült Államok által elbitorolt kubai területen, amely központjává vált a kínzásoknak és a foglyok halálának” – mondta Parrilla.

Az Egyesült Államok elnöke korábban már tett hasonló tartalmú kijelentéseket még első ciklusa elején, azonban azokból semmi nem valósult meg, így erősen felmerülhet a gyanú, hogy a mostani szavai is inkább azt a célt szolgálják, hogy eltereljék a média figyelmét a százhatvanhat éhségsztrájkoló guantanamói fogolyról, akiket többségét már egy évtizednél is régebben tartanak ott vádemelés nélkül.

Az ENSZ emberi jogi szóvivője, Rupert Colville a foglyok kényszeretetését kegyetlen, embertelen és megalázó bánásmódnak nyilvánította, amely ellentétes a nemzetközi joggal. Ez, és a drónok illegális használata célpontok megsemmisítésére egyértelműen mutatja, hogy az Egyesült Államok súlyosan sérti a nemzetközi jogot, ami után el lehet gondolkodni, hogy igazából kinek kellene a terrorizmust támogató államok listáján szerepelnie, a humanitárius orvos missziókat fenntartó Kuba helyett…

Készült John Haylett a Morning Starban megjelent cikke alapján