A pinochetista utódnemzedék és a középbal újabb erőpróbája határozza meg a kampányt.
A chilei igazságügy újra elutasította augusztus elején a Pinochet-diktatúra politikai kivégzettjei hozzátartozóit képviselő ügyvéd, Eduardo Contreras vádemelési kezdeményezését a 88 éves Fernando Matthei, a légierő nyugalmazott tábornoka ellen. Az ügyvéd 2012 novemberében egyszer már arra hivatkozva kérte a vizsgálatot, hogy Mattheinek nyilvánvalóan volt szerepe a légierő egy másik tábornokának, Alberto Bacheletnek a halálában.
Az 1973. szeptemberi Pinochet-féle puccskor a megdöntött Salvador Allende szocialista elnökhöz Bachelet hű maradt, ezért a légierő akadémiáján tartották fogságban és brutálisan megkínozták az intézményben, amelynek akkor éppen az említett Matthei volt a parancsnoka. A kínzások következtében 1974 márciusában meghalt egy santiagói börtönben. Oda „hazaárulás” vádjával vitték át. Matthei később a diktatúra egészségügyi minisztere, majd Augusto Pinochet második katonai juntájának tagja és a légierő főparancsnoka is volt.
A mostani bírósági elutasítás azon alapult – írta a La Tercera napilap –, hogy az ügyvéd által előterjesztett új bizonyítékok sem elegendők az eljárás elrendeléséhez. Matthei maga sosem volt hajlandó utólag a chilei médiában megszólalni Bacheletről, sem mentegetőzni, sem vádaskodni. A CNN-nek viszont egyszer azt nyilatkozta, hogy őt megvádolni akárcsak valamiféle részvétellel a kínzásokban ugyanolyan groteszk, ahogy Bacheletet hazaárulással vádolták meg.
A perindítási kérelem két időpontja között azonban van egy lényeges új momentum: a közelmúltban úgy alakult, hogy a november 17-én esedékes chilei elnökválasztásnak a két fő vetélkedő jelöltje az említett két, eltérő sorsú tábornok lánya, Michelle Bachelet és Evelyn Matthei lesz. Kislányként ugyanannak a laktanyának az udvarán nőttek fel, nyilvánvalóan játszottak is együtt, hiszen köztük mindössze kétévnyi a korkülönbség. Michelle Bachelet édesanyjától, a tábornok özvegyétől, Ángela Jeriától a chilei média gyakorta felidézi, miszerint „Matthei tábornok a barátunk volt, tisztelem, és így biztosra veszem, hogy nem volt ott az Academia de Guerrában, amikor a férjemmel azok a dolgok történtek”. A két lány aztán az apjuk által felvállalt döntéseknek megfelelően ellentétes politikai életutat követett, és napjainkban a két szemben álló tábort képviselik.
Chilében, Latin-Amerikának ebben a gazdasági sikerországában az egyik oldalon az 1990-ig tartó Pinochet-diktatúra ellenzékeként összeállt, majd két évtizeden át kormányon lévő középbal, a Concertación most újra Michelle Bacheletet indítja elnökjelöltnek. A most 61 éves Bachelet 2006-tól 2010-ig már állt az ország élén. Népszerűsége töretlen. Az újdonság, hogy ezúttal első ízben az Allende-korszakban fontos szerepet játszó chilei kommunisták is részt vesznek az Új Többségre átnevezett összefogásban.
Bachelet anyjával együtt 1975-ben megjárta a diktatúra két hírhedt fogolytáborát is, ahol vallatták őket. Végül nemzetközi nyomásra külföldre távozhattak, így tanult orvosnak az akkori NDK-ban. Két évtizeddel később a balközép kormányok idején volt egészségügyi és védelmi miniszter is. Államfősége végeztével az ENSZ nőkkel foglalkozó bizottságának lett a vezetője hazatértéig, 2013 márciusáig. Majd elnyerte a középbal elnökjelöltségét.
Evelyn Matthei, a Pinochet-rendszer egyik legmagasabb rangú vezetőjének lányaként érhetően a legjobb chilei iskolában (Colegio Aleman), egyetemen (Instituto de Economía de la Pontificia Universidad de Chile) tanult, közben Londonban vett zongoraleckéket. Egyetemi oktató lett, s párhuzamosan kereskedelmi és pénzügyi területen magánvállalkozásokat vezetett. Politikai pályafutását a pinochetista, ám közgazdaságilag liberális nézeteket valló csoportban kezdte a Renova ción Nacional (RN) pártban, olyan fiatalokkal együtt, mint Sebastian Pinera, Chile jelenlegi jobboldali elnöke, vagy Andrés Allamand. Ez utóbbi lett az RN elnöke,Matthei pedig a párt alelnöke 1990-ben. Alighanem politikai féltékenységből Pinera megsértette, ezért Matthei szakított az RN-nel, ám megőrizte képviselői, később szenátusi mandátumát.
Amikor Londonban 1998-ban Garzón spanyol vizsgálóbíró kérésére feltartóztatták Pinochetet, Evelyn Matthei szervezte a jobboldali chilei nők tiltakozó menetét a brit nagykövetséghez, illetve az angol áruk bojkottját. 1999 óta lépett be a másik jobboldali pártba, a Független Demokratikus Unióba (UDI), amely koalícióban az RN-nel megnyerte 2009-ben a választásokat. A nagyvállalkozó Sebastian Pinera kormányában Matthei 2011-ben kapta meg a munkaügyi és társadalombiztosítási minisztérium vezetését, fátylat borítva egykori incidensükre.
A középbalhoz hasonlóan a jobboldali szövetség is tartott a közelmúltban elnökjelölt-előválasztást, amelyen az UDI-hez tartozó Pablo Longueira győzött, de a jelölt nem sokkal később depressziós panaszai miatt visszalépett. Helyére július 20-án az UDI Mattheit jelölte, ezúttal kihagyva az egyeztetésből a másik fő jobboldali erőt, az RN-t. Elméletben nem zárható ki, ám a megfigyelők nem tartják valószínűnek, hogy a jobboldal megosztottan induljon a novemberi elnökválasztásokon. A gyors és határozott döntéseiről elhíresült Mattheinek van egyedül esélye a jobboldalon, hogy érdemben felvehesse a kesztyűt a középbal női elnökjelöltjével szemben.
Chile történetében először fordul elő, hogy két nő mérje össze erejét elnökválasztásokon. Ha Matthei győzne a novemberi választásokon, akkor várhatóan csak felületi változásokra lehet számítani. Bachelet viszont azt ígéri, hogy szakít a korábbi elnöksége, miként a két évtizedes középbal kormányzás gyakorlatával, amely alapvetően a pinochetista gazdasági növekedési modellt folytatta. Helyette reformokba kezd, nagyobb hangsúlyt fektet a társadalmi igazságosságra abban a helyzetben, ahol a lakosságnak csaknem a fele a középrétegekhez sorolható.
Csakhogy a státuszban feljebb jutók és a gazdagok között változatlanul hatalmas a szakadék. Ezért Bachelet adóreformot, miként új alkotmányt is tervez, hiszen Chilében a mai napig a diktatúra idején hozott alaptörvény van életben. A pinochetista örökség hagyatéka a jelenleg is ható szigorú abortusztilalom, miként 2004-ig válni sem lehetett. A szocialista elnökjelölt fogadkozik, hogy eleget tesz az „ingyenes és minőségi oktatásért” 2011-ben indult diáktüntetések követelésének is.
Írta: Ortutay L. Gyula
Forrás: nol.hu