Véget nem érő harc: A brazil Földnélküliek Mozgalma a termőföldek újrafelosztásáért küzd. Matthias István Köhler beszélgetése Marie Alcione Manthay-jal.
Matthias István Köhler: A brazil Földnélküliek Mozgalma (MST) évtizedek óta radikális földreformot követel. Napjainkban milyen frontokon küzd a szervezet?
Marie Alcione Manthay: Október 16-a és 20-a között mindenkit ellenállásra szólítottunk fel egész Brazíliában, hogy megakadályozzuk az agrártörvény módosításának elnapolását. Ez ugyanis ahhoz vezetne, hogy a rabszolgaságot idéző munkakörülmények a mezőgazdaságban továbbra is fennálljanak. Sőt, számtalan szociális vívmányunk veszélybe kerülne. Ha a jelenlegi joghelyzet tartósan fennmarad, akkor sok család már a közeljövőben alig fog tudni megélni. Nem vagyunk egyedül a harcban: november 10-én részt veszünk a „Brazil Népfront” országos demonstrációin. Tárgyalásaink megszólítják az egész társadalmat, a munkásokkal a városi kerületekben működünk együtt. Természetesen továbbra is mozgósítunk Michel Temer – Dilma Rousseff volt államfő elleni – puccsával szemben.
Az MST Latin-Amerika legnagyobb agrármozgalma - Fotó: Archív
A Földnélküliek Mozgalma már harminc éve aktív. Mi változott az elmúlt évtizedek alatt?
Ma is pontosan ugyanazokat az elveket követjük, mint a megalakuláskor, csak az aktuális politikai helyzethez igazítjuk őket. Amikor a szervezet létrejött, a központi kérdés a földért folyó harc volt. Ez ma már nem elég, különösen abban az esetben nem, ha az emberek földhöz jutnak és hiányoznak az eszközeik, hogy megműveljék. Így nemcsak a földreformért küzdünk, de javulást szeretnénk elérni az oktatás és az egészségügyi ellátás terén is. A több mint egymillió családdal együtt mi vagyunk Latin-Amerika legnagyobb ilyen jellegű társadalmi mozgalma.
A földreform miért olyan lényeges eleme a társadalom átalakulásának?
A probléma abban áll, hogy valódi földreform tőkés feltételek, a magántulajdonra épülő törvények mellett nem mehet végbe. Itt feltétlenül szükség van a társadalom szocialista elveken történő újjászervezésére. Csak ez biztosíthatja valamennyiünknek a saját termőföld fölötti rendelkezést és a megfelelő élelmiszerekhez való hozzájutást.
Az pedig valóságos tragédia, hogy egy olyan országban, mint Brazíliában, ahol a mezőgazdaság annyira bő termésű és magasan diverzifikált, emberek éhen halhatnak, vagy fedél nélkül élhetnek. Így a földreform a népért és a szocializmus ügye összetartoznak.
Temer puccsa óta mi változott konkrétan?
Napjainkban abba ütközünk, hogy ellenfeleink mozgalmunk egyre erőteljesebb kriminalizálására törekszenek. Aktivistáinkat börtönbe zárják, megkínozzák, meggyilkolják. Teszik ezt minden jogi hivatkozás, minden jogi eljárás és következmény nélkül. Nemrégiben Bahiaban egy aktivistánkat, Fábio Santost letartóztatták és megkínozták. A rendőrség megfenyegette, amennyiben továbbra is a mozgalom tagja marad, akkor nem vállalnak felelősséget az életéért. Ő azt válaszolta, hogy nem lép ki a mozgalomból. Két hónappal később megölte két motorbiciklis! Senki nem törődött azzal, hogy semmiféle nyomozást nem folytattak! S mindemellett növekedett a nemzetközi tőke nyomása. Törvényeket alkottak, hogy a nyersanyag kiszállítására kötelezzék az országot. Észak-amerikai és kanadai multicégek vásárolják föl a termőföldeket és a bányákat. Tudomásunk van arról is, hogy az egyik amazóniai településünk vezetőit vállalkozók ölték meg. Legszívesebben elűznének bennünket, hogy az esőerdőt kizsákmányolhassák.
És a médiában mi jelenik meg erről?
A Globo, Brazília legnagyobb médiavállalata rendületlenül uszít ellenünk. Hazugságokat terjesztenek rólunk, azt állítva, hogy terroristák és a béke megzavarói vagyunk Brazíliában.
A média segít valóra váltani azt a kormányzati törekvést, amely a Mozgalom szétzúzására irányul.
Vannak támogatóik külföldön?
Már régóta jó kapcsolatokat ápolunk venezuelai aktivistákkal. Venezuelában sok földműves kényszerült – az olaj miatt – a földekről a városba. Ott számos nehézséggel találták szembe magukat. Mi elutaztunk hozzájuk Brazíliából, hogy meggyőzzük őket, mennyire fontos, hogy visszatérjenek a földjeikre, és továbbra is megműveljék. Másrészt, aktivistáink közül sokan választják Venezuelát orvosi tanulmányaik helyszínéül. Szükségünk van saját orvosokra. Az orvostudományi képzés Venezuelában legalább annyira jó, mint Kubában. Szoros kapcsolatok fűznek Kubához is bennünket, oda is sokan mennek közülünk orvosi képzésre.
Marie Alcione Manthay a Föld Nélküli Mezőgazdasági Munkások Mozgalmának (röviden: Földnélküliek Mozgalma) elkötelezett aktivistája
Az interjút készítette: Matthias István Köhler
Az eredeti cikk a Junge Welt oldalán jelent meg német nyelven 2017. november 18-án. Az interjút a Junge Welt jóvoltából közöljük. Az eredeti cikk itt olvasható.