Az élemiszerválság, amelyet a kukorica és más gabonafélék etanol készítésre való felhasználása még tovább súlyosbított, volt a mexikói fővárosban május 17-18-án tartott tanácskozás fő kérdése, amelyen a G-20 országok mezőgazdaságiminiszter-helyettesei vettek részt.

A probléma az emberiségre gyakorolt hatását az ActionAid International amerikai irodája által május 16-án bemutatott Bioüzemanyag Éhség című jelentés elemezte: azt vizsgálta, hogy az amerikai kukoricaetanol-politika hogyan növelte az élelmiszerárakat Mexikóban.

Timothy Wise, a Tufts Egyetemhez kapcsolódó Globális Fejlődés és Környezet Intézet Kutatás és Politika Programjának igazgatója, elmondta, hogy nagyon meredek (élelmiszer) áremelkedés volt tapasztalható a 2000-es év végétől kezdve, ami 2007-ben, 2010-ben és 2011-ben is megismétlődött.

Wise, a jelentés egyik szerzője, azt állította, hogy ez egybeesett az etanol gyártás mértékének növelésével az Egyesült Államokban. Ami Mexikóban látható az az ország tradicionális étele, a kukorica tortilla árának növekedése, ami 2005 óta immáron 60 százalékos.

Wise és társszerzője, Marie Brill, az Action Aid programigazgatója, megerősítették, hogy a magas világpiaci áraknak köszönhetően, Mexikó 2005 óta 250-500 millió dollár veszteséget szenvedett el a gabonaimport terén.

alt

A 24 oldalas jelentés azzal a következtetéssel vonja le, hogy a bioüzemanyagok elterjedése hozzájárul az élelmiszer-biztonság romlásához Mexikóban. Az etanollal összefüggésbe hozható áremelkedések negatívan hatnak a fogyasztókra, különösen azokra, akik nélkülözik az élelmiszer-biztonságot és nem termelők.

Az Egyesült Államok mezőgazdasági minisztériuma szerint az elmúlt évben 53,302 millió liter kukorica etanolt használtak fel az országban. A kukorica betakarítás 40 százaléka egyenesen az üzemanyaggyártásba került.

Az Egyesült Államok, a világ legnagyobb kukoricatermelője és exportőre, védővám politikát alkalmaz a hazai bioüzemanyagoknak kedvezve, a termelők pedig szubvenciót kapnak, és arra utasítják őket, hogy a benzint legalább 10 százalék etanollal keverjék.

Brill kijelentette, hogy a G-20-aknak kell megoldaniuk az élelmiszerválságot. A 2011-es csúcstalálkozót ennek a helyzetnek szentelték, de először a motorokat kell begyújtani. Mexikó egy példa arra, hogy mi történik más országokban.

A G-20-ak vezetői, akiknek az elnöke jelenleg Mexikó, június 18-19-én fognak összeülni egy északnyugati városban, Los Cabosban, hogy kijelöljék azt a politikát, ami az északot érintő gazdasági-pénzügyi válságot, az élelmiszer-biztonságot, a környezetbarát növekedést és a klímaváltozás elleni harcot hivatott megoldani.

Ez a tömb a G-8-ak iparosodott országait (Kanadát, Franciaországot, Németországot, Olaszországot, Japánt, Oroszországot, az Egyesült Királyságot és az Egyesült Államokat) tömöríti az Európai Unióval, mint olyannal, illetve olyan felemelkedő országokkal, mint Argentína, Ausztrália, Brazília, Kína, India, Indonézia, Dél-Korea, Mexikó, Szaúd-Arábia, Dél-Afrika és Törökország.

Bajok a kukoricával

A bioüzemanyagnak szánt kukoricaültetvények a 20. század közepén jelentek meg a térségben, és az 1970-es években egy robbanás volt tapasztalható, amikor is a latin-amerikai országok megszűntek az iparosodott országok piacainak nyersanyag-ellátóinak lenni, illetve az első nagyobb olajválságra reagálva.

Az elmúlt években bizonyos monokultúrák fejlődése átalakult az üzemanyaggyárak nyersanyag-ellátásának irányába. A mezőgazdasági termékek e célból való kiterjesztése szintén az olajkészletek kimerülésének és a szénhidrogének használata következtében jelentkező, a globális felmelegedéshez vezető szén-dioxid-szennyezésnek a következménye.

A kukoricának szimbolikus ereje van Mexikótól Nicaraguáig. Azonban az magas olajárak miatt eme gabona mind nagyobb arányú felhasználása az etanolgyártásban nagyon jelentős, mondta Wise.