Az Escuela Latinoamericana de Medicina (ELAM), előzőleg Latino-americana de Ciencias Médicas, angolul Latin American School of Medicine (LASM) korábban Latin American School of Medical Sciences egy hatalmas orvosképző központ Kubában, amely a szocialista Kuba egészségügyi rendszerének fontos eleme.

A kubai kormány által 1999-ben alapított intézmény a világ legnagyobb orvosképző iskolájává vált, aminek a 2006-2007-es években a világ 27-29 országából megközelítőleg 10-12.000 hallgatója volt, akik jórészt külföldről, elsősorban Latin-Amerikából, a Karib-térségből és Afrikából érkeztek. Az iskola az Egyesült Államokból is fogad hallgatókat.

A képzés, a szállás és az ellátás mindenki számára ingyenes, sőt még egy szerény ösztöndíj is jár a diákoknak.

Az ELAM testvériskolája annak a 2006-ban a venezuelai kormány által alapított, és a híres francia orvos Alejandro Próspero Réverénd után Escuela Latinoamericana de Medicina A.P. Réverénd-nak keresztelt intézménynek, ami a venezuelai Guriban, Bolívar államban található.

Az ELAM létrejötte

1998-ban, amikor a Mitch hurrikán hatalmas pusztítást vitt végbe Nicaraguában és Hondurasban, és a Georges hurrikán végigsöpört Haitin és a Dominikai Köztársaságon, a kubai kormány erre reagálva egy nagylelkű és egyedülálló felajánlást tett. Azonnal a katasztrófa sújtotta területekre küldött 2.000 egészségügyi szakembert, hogy kisegítsék a bajba jutott országokat. Ez azonban csak tűzoltás volt, Kuba sokkal többet tett, mint egy rövid távú sürgősségi felmentősereg kiállítása. Úgy fogalmaztak, hogy „a szegénység és az elmaradottság folyamatos hurrikánja több embert öl meg minden évben, mint ahogyan ezt ezek a hurrikánok tették…”

És Kuba egy átfogó tervet mutatott be, amely hosszú távú megoldásokat tartalmaz a krónikusan szegény közép-amerikai és a Karib-térségbeli államok bizonyos problémáira. A kubai egészségügyi terv mögött álló elképzelés az volt, hogy minden évben annyi életet mentsenek meg, amennyien elpusztultak a hurrikánok miatt.

1988-ban, a csecsemőhalandóság Nicaraguában – a Mitch hurrikán előtt – tízszer magasabb volt, mint Kubában. Haitin pedig közel hússzor. Hogy mi okozta ezeket a számokat? A kisgyermekek halálának a legszegényebb területeken nagyon egyszerű okai vannak: kiszáradás, alultápláltság, hasmenés, fertőző betegségek. Csupa olyan probléma, amit néhány szem gyógyszerrel, védőoltással, egy kis élelemmel vagy folyadékkal egyszerűen gyógyítani lehetne. És, ahogyan ezt az akkori kubai elnök, Fidel Castro mondta, igazán nem jelentene nagy nehézséget megmenteni ezeknek a gyerekeknek az életét. Ehhez mindössze gyógyszerekre van szükség, valamint orvosokra, akik tudják őket alkalmazni és segítő szándékú politikai akaratra.

A rendkívül fejlett és világszerte híres egészségügyi ellátórendszerrel rendelkező Kuba, ami még ráadásul többlettel is rendelkezik a jól képzett orvosok terén, azt a felajánlást tette, hogy nicaraguai, hondurasi, dominikai és haiti fiatalokat orvosnak képez. Mindezt azért, hogy megteremtődjön egy egészségügyi infrastruktúra, ami majd ezen szegény országok jövendő generációit szolgálja.

Így jött létre a Latin-amerikai Orvosi Iskola: Kuba évi 500 teljes körű ösztöndíjat ajánlott fel a következő tíz évre,  az említett négy, a hurrikánok által súlyosan megrongált ország, a Dominikai Köztársaság, Haiti, Honduras és Nicaragua tanulóinak.

Tehát Kuba kiképez 5.000 új orvost – olyan fiatalokat, akik másképpen nem tudnának orvosi tanulmányokat végezni –, hogy olyan közösségekben dolgozzanak, amelyek korábban soha nem jutottak minőségi orvosi ellátáshoz.

Ez lett az Átfogó Egészségügyi Program (CHP), amelynek célja az volt, hogy először is biztosítsa a Kuba egészségügyi együttműködéseinek fenntarthatóságát, a hosszú távon pedig az itt végzett orvosokkal helyettesítse a kubai orvosokat ezekben az országokban, felduzzasztva ezzel az egészségügyi szakemberek számát az elmaradott területeken.

Az iskola szellemiségéhez hűen, az ösztöndíj egyetlen feltétele az, hogy a diákok vállalják, hogy visszatérnek a szülőhazájukba vagy a világ egy elmaradott térségébe, ahol olyan közösségekben fognak orvosi szolgálatot végezni, ahol a legnagyobb szükség van rájuk.

Bár a diákok már márciusban megkezdhették a tanulmányaikat, az iskolát hivatalosan 1999. november 15-én, az Ibéro-amerikai Országok XI. Csúcs-találkozóján nyitotta meg Fidel Castro, Kuba akkori elnöke. Ekkor az ELAM-nak már 1.929 tanulója volt, 18 országból.

Az iskola első évfolyamának 1.498 orvosa 2005. augusztus 20-án kapta meg a diplomáját, csakúgy, mint más kubai orvosképző iskolák 112 végzőse. Latin-Amerika és a Karib-térség 28 országa valamint az Egyesült Államok is képviseltetve volt a friss diplomások között. A diplomaosztó ünnepséget Fidel Castro kubai, és Hugo Chávez venezuelai elnök vezette, de részt vett rajta Baldwin Spencer, Antigua és Barbuda miniszterelnöke, Roosevelt Skerrit, a Dominikai Köztársaság miniszterelnöke, Keith Mitchell, Grenada miniszterelnöke, Martín Torrijos, Panama elnöke, Denzil Douglas, St. Kitts és Nevis miniszterelnöke, Ralph Gonsalves, St. Vincent és a Grenadine-szigetek miniszterelnöke, és még sok más magas rangú latin-amerikai vezető is.

Közben az iskola sokat fejlődött, és mára már számos latin-amerikai, afrikai, ázsiai és óceániai országból, sőt, az Egyesült Államokból is fogad diákokat, ráadásul úgy, hogy az USA kormányával nem született erről olyan kétoldalú megállapodás, ami minden más ország esetében létrejött.

Az egyetem területe

Az ELAM fő létesítményei a kubai főváros, Havanna észak nyugati részén terülnek el, egy korábban haditengerészeti bázisként használt épületegyüttesben.

A tenger mellé épült, másfél kilométer hosszú egyetemi negyed, amit az iskola alapításakor gyorsan átalakítottak katonai létesítményből oktatási központtá (ez a funkcióváltás nem példanélküli a szigetországban, elég csak a történelmi jelentőségű Moncada laktanyát említenünk, amit a forradalom győzelme után ugyancsak iskolává alakítottak át) 28 épületet foglal magában, 80 osztályteremmel, 37 laboratóriummal, 5 előadóteremmel, kollégiumokkal, kórházakkal és más létesítményekkel.

Mindez úgy lett kialakítva, hogy segítséget tudjon nyújtani körülbelül 3.500 más kubai orvosi iskolákból érkező, legalább a képzés második évét megkezdő otthoni hallgatónak is. 2006 decemberében megközelítőleg 3.300 hallgató volt elszállásolva az egyetemen. A hálótermek kétszintesek, a diákok emeletes ágyakon alszanak, egy szobában annak befogadóképességétől függően legalább 5, legfeljebb 20 fő.

Az ellátás főleg rizsből, babból és kenyérből áll, amik mellé a főételekben csirke- vagy sertéshús, szója, sonka, máj stb. kerül. Minden ételt és szállást az iskola biztosít. Ezenkívül az intézmény adja a diákok egyenruháit és minden hónapban a szerény képzési támogatást is.

2005-ben a Santiago de Cuba-i Francophone Caribbean School of Medical Sciencest, az addigi második számú orvosi iskolát a Latin-amerikai Orvosi Iskolába integrálták.

Az ELAM küldetése

Az ELAM küldetése, hogy általános orvosokat és elsődleges egészségügyi szolgáltatásokat nyújtó szakembereket képezzen a világ szegény közösségei számára. Az iskola része annak a nemzetközi egészségügyi segítségnyújtásnak, ami fontos része Kuba külpolitikájának a ‘60-as évek óta.

A diákok kiválasztásánál fontos szempont, hogy azok az országuk legszegényebb körzeteiből jöjjenek és tanulmányaik befejeztével visszatérve ott, az adott közösség körében kamatoztassák megszerzett tudásukat. Kezdetben csak Latin-Amerikából és a Karib-térségből fogadtak tanulókat, ám később kibővítették a jelentkezési lehetőséget az Egyesült Államok és Afrika szegény és/vagy az egészségügyi szolgáltatásokat szempontjából alulfejlett részeire is.

A jelentkezésnél előnyt élveznek a kevésbé tehetősek és/vagy azok a pályázók, akik különös elkötelezettséget mutatnak az iránt, hogy a saját szegény közösségeikben dolgozzanak.

A felvételről az ELAM és a Kubai Közegészségügy Minisztérium képviselőiből álló bizottság dönt.

Az ösztöndíj

Az ösztöndíj tartalmazza a képzés egészét, a kollégiumi elhelyezést, napi három menzai étkezést, az összes tantárgy spanyol nyelvű tankönyvét, az iskolai egyenruhát, az alapvető tisztálkodási cikkeket, az ágyneműt, és egy szerény havi támogatást is kubai pesóban. Az ösztöndíj nem tartalmazza az utazási költségeket.

A tanterv

Az ELAM pedagógiai-pszichológiai szemléletének központjában az intenzív oktatás és tanácsadás áll. Minden óra spanyol nyelven folyik.

Az orvosképzést megelőző, felkészítő program különböző kurzusokat tartalmaz, amelyek keretében a diákok egészségügyi tudományokat, kémiát, biológiát, matematikát és fizikát tanulnak, és persze részt vesznek egy 12 hetes intenzív spanyolnyelv-tanfolyamon is. Az orvosképzés minden év szeptemberében kezdődik és 12 szemeszteren át tart.

A hallgatók első két évüket az ELAM területén töltik, hogy aztán tanulmányaikat évente változó helyszínen végzett gyakorlattal Kuba 21 másik orvosképző iskolájának egyikében fejezzék be.

A kubai orvosképzési modell nagy hangsúlyt fektet az elsődleges egészségügyi ellátásra, a közösségi orvoslásra és a közvetlen gyakorlati tapasztalatokra.

A diákoknak időről-időre vizsgázniuk kell a tanulmányaik során. Gyakoriak az év közbeni szóbeli vizsgák, és minden kurzus félévkor és évvégén írásbeli vizsgával zárul. Azok a diákok, akinek egy záróvizsga nem sikerül elsőre, kapnak még két hetet és korrepetálást, hogy felkészülhessenek, és ezt követően újra megpróbálhatják a vizsgát. Ez a második próbálkozást „extraordinariónak” hívják. Akiknek nem sikerül az extraordinario sem, egyszer még próbálkozhatnak augusztus elején. A harmadik próbálkozás neve „mundial”. Azoknak, akik megbuknak kettő vagy több mundialon, évet kell ismételniük. Az évismétléssel pedig csak egyszer lehet élni a hat év során.

Az egyesült államokbeli hallgatók vizsgakövetelménye tartalmazza a United States Medical Licensing Examinationt (USMLE) is, ami ahhoz szükséges, hogy az illető orvos az Egyesült Államokban praktizálhasson. Ezt a vizsgát, ami igazából egy több lépésből álló vizsgasorozat, minden az USA-ban illetve a világ bármelyik országában orvosi tanulmányokat végző diáknak le kell tennie az Egyesült Államokban folytatandó orvosi munkához.

Az ELAM elismertsége

A Latin-amerikai Orvosi Iskola teljes mértékben az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által akkreditált intézmény.

Az ELAM diplomáját az Egyesült Államokban is teljes mértékben elfogadják, még Kaliforniában is, ahol az USA legszigorúbb ilyen irányú szabályozása él.

Így a Latin-amerikai Orvosi Iskola diplomásait abszolút mértékben alkalmasnak tekintik, hogy az Egyesült Államok bármelyik államában orvosként dolgozzanak.

Diákok az Egyesült Államokból?

Jogos a kérdőjel a cím után, hiszen aki kicsit is követi Kuba történetét, az tudhatja, hogy az Egyesült Államok 1961-ben bevezetett Kuba elleni kereskedelmi blokádja jelenleg is érvényben van, és ennek az embertelen intézkedésnek részét képezi az amerikai állampolgárok Kubába való utazásának tilalma, valamint a kubai származású amerikaiak a karibi szigetországba való utazásának korlátozása is.

Hogy ennek ellenére miként lehetséges, hogy észak-amerikai diákok Kubában tanuljanak, mint ahogy tanulnak is, erre adunk választ cikkünk ezen részében.

Az Egyesült Államok állampolgárainak az ELAM-ba való jelentkezését a híres emberi jogi aktivista és a Kuba elleni blokád nagy ellenzője, a sajnálatos módon tavaly szeptemberben elhunyt Lucius Walker Jr. atya által vezetett, New York-i székhelyű Interreligious Foundation for Community Organization (IFCO) intézi.

Ez a vallási szervezet 1991 óta különböző akciókkal küzd az Egyesült Államok Kuba-politikájának felülvizsgálatáért és a két szomszédos ország viszonyának normalizálásáért. 1999-től kezdve az IFCO az Amerikai Kongresszus Fekete Frakciójával (CBC) együttműködve, a fent említett cél érdekében kongresszusi delegációknak szervez látogatásokat Kubába. Egy ilyen CBC küldöttségnek 2000 júniusában arra is lehetősége nyílott, hogy a karibi szigetországban találkozzon az ország akkori elnökével, Fidel Castróval. A találkozón Mississippi állambeli Bennie G. Thompson képviselő elismerően nyilatkozott Kubáról „azért a sok mindenért, amit önök azért tesznek, hogy orvosi ellátást biztosítsanak a világ legszegényebbjeinek.”

A képviselő ezt már saját tapasztalata alapján mondhatta, hiszen addigra már túl volt egy látogatáson az ELAM-ban és megtekintette Kuba példaértékű egészségügyi rendszerét is. Hallott azokról az ingyenes egészségügyi szolgáltatásokról is, amelyeket a kubai orvosok nyújtanak Latin-Amerika és Afrika szegény lakosainak, illetve arról is, hogy Kuba ingyenes kezelést biztosít sokezer olyan gyermeknek, akik egészségügyi károsodást szenvedtek el a csernobili atomkatasztrófa során. Volt Afrikában is, ahol ellátogatott egy olyan teljesen új kórházba Gambiában, amiről kiderült, hogy teljes egészében a kubaiak építették és szerelték fel. Mesélni kezdett a kubai elnöknek arról, hogy a saját választókörzetében, Mississippi államban, mekkora hiány van az egészségügyi szolgáltatásokból. Fidel Castro részletesen válaszolt az amerikai képviselő szavaira.

Elmondta, hogy tisztában van a mississippibeli életkörülményekkel és az egészségügyi szolgáltatások hiányával. Úgy fogalmazott, hogy az Egyesült Államok déli állama egyike az ún. „első világ” „harmadik világbeli” térségeinek. Egyúttal ELAM-ösztöndíjakat ajánlott fel Mississippi állambeli amerikai fiataloknak.

Még ugyanebben a hónapban, Washingtonban a kubai közegészségügyi miniszter a CBC-vel való találkozása alkalmával kiterjesztette ezt a felajánlást minden olyan körzetre, amit a CBC képvisel.

2000. szeptember 8-án, amikor Fidel Castro az ENSZ millenniumi ülésén vett részt New Yorkban, a harlemi Riverside templomban is beszédet mondott, ahol nyilvánosan kijelentette, hogy a korábbi felajánlásokat tovább bővítik több száz ELAM-beli ösztöndíjra, amelyekre immáron az USA egész területéről lehet pályázni, de főleg szegény közösségek tagjainak jelentkezését várják. Olyan fiatalokét, akik másképpen nem részesülhetnének orvosi képzésben. Elmondta azt is, hogy egy orvosi képzés ára az Egyesült Államokban meghaladhatja a 200.000 dollárt, viszont Kuba azt szeretné, hogy a diákok, akiket taníttat, visszatérjenek az egészségügyi szempontból elmaradott közösségekbe az USA-ba, ami azonban nem lenne lehetséges, ha már egy ekkora adóssággal kezdenék a pályájukat. Erről a nagyságrendű felajánlásról már számos amerikai újság is beszámolt. Az ELAM felajánlotta az egyesült államokbeli diákoknak, hogy kubai tartózkodásukat az USA külügyminisztériuma által jóváhagyott “kulturális csereprogram” részének nyilvánítja, hogy így megkerülhessék az Egyesült Államok Kuba elleni blokádját.

Az IFCO, lévén, hogy kiváló kapcsolatokkal rendelkezik Kubában és a CBC-ben egyaránt, valamint nagy tapasztalata van az egyesült államokbeli polgárjogi harcokban, vállalta a felelősséget az észak-amerikai diákok ösztöndíj-programjáért. Az amerikai diákok első, tízfős csoportja 2001 tavaszán érkezett az ELAM-ba, ahol el is kezdték az orvosi képzést megelőző, felkészítő programot.

2010-ben az Egyesült Államok 29 államából 122 USA-beli diákja volt az ELAM-nak, és 33-an már orvosi diplomát szereztek a kubai intézményben.

2004-ben, az amerikai diákok ELAM-beli tanulmányai veszélybe kerültek, mivel Bush amerikai elnök és kormánya tovább szigorította az USA állampolgárainak Kubába utazásának feltételeit. A Barbara Lee kaliforniai képviselő asszony és Charles Rangel New York állambeli képviselő által vezetett CBC kampány, a Kongresszus 27 másik tagjának közreműködésével meggyőzte Colin Powell külügyminisztert, hogy az ELAM-ot mentesítse a szigorítás alól. Így tehát az egyetem észak-amerikai diákjainak az USA törvényei szerint is teljesen legális Kubába utazni és onnan hazatérni.

Pakisztánnal való együttműködés

A pakisztáni földrengés után 2005 októberében, Kuba akkori elnöke, Fidel Castro felajánlotta, hogy 2.000 orvost küld a katasztrófa sújtotta ázsiai országba, hogy segítsenek az áldozatokon.

Végül 2.260 főnyi egészségügyi brigád, köztük 1.400 orvos utazott Kasmír tartományba, ahol több mint 200.000 beteget láttak el, és százak életét mentették meg.

Ennek a segítségnyújtásnak volt a folytatása a Kuba által pakisztáni diákoknak is felajánlott 1.000 ösztöndíj Általános és Átfogó Orvosképzés elnevezéssel. Az első csoport, körülbelül 384 diák 2007 februárjában érkezett Pakisztánból Kubába. Ők ma is a Matanzas tartománybeli Jagüey Grande város Máximo Santiago Hazáról elnevezett egyetemének hallgatói. Ez az egyetem is az ELAM igazgatása alatt áll, része annak, így az ottani diákok is, ha sikeresen befejezték tanulmányaikat az ELAM-tól kapják majd a diplomájukat. A pakisztáni diákok a szükséges spanyolnyelv-tanfolyam és a felkészítő előtanulmányok után 2007. december 10-én elkezdték orvosi tanulmányaikat.

Melléjük hamarosan újabb diákok érkeznek majd Pakisztánból, két másik, szintén Jagüey Grandéban található, külön a számukra lefoglalt iskolába, amelyek szintén az ELAM részét képezik.

Színes egyetemi élet

Az ELAM-beli élet minden diák számára élénk multikulturális élményt jelent. A mindennapi élet során 40 ország állampolgára és több mint 120 etnikai csoport tagja osztja meg egymással az intézmény területét. Ezt a kulturális sokszínűséget az ELAM nagyra értékeli.

Az egy országból érkező diákok csoportjai „Kultúresteket” szerveznek, amik jó alkalmak, hogy a diákok megmutassák és megosszák a hagyományaikat és szokásaikat a többi ott tanuló diákkal.