Július 24-én a Buenos Airesi Estadio Monumental stadionban rendezett döntőn Uruguay története során tizenötödször nyerte meg a dél-amerikai ország kontinensbajnokságát, a Copa Américát, a döntőben a paraguayi csapatot múltak felül 3-0-ra.

A kontinens „szuperhatalmai”, a házigazda Argentína és a címvédő Brazília betliztek, persze ez semmit nem von le az uruk végső győzelmének értékéből, amely egy nem túl színvonalas torna végén született meg.

Július 1. és 24. között Argentína 8 városában (Buenos Aires, Córdoba, Jujuy, La Plata, Mendoza, Salta, Santa Fe, San Juan) gyűlt össze Dél-Amerika 10 labdarúgó válogatottja és a meghívottként résztvevő Mexikó és Costa Rica. Costa Rica Japán helyére „ugrott be”, miután az ázsiai csapat a tavaszi sajnálatos természeti csapás miatt nem tudott eleget tenni a szervezők meghívásának.

A Copa América az Európa Bajnokság után a labdarugó világ második legnézettebb kontinensviadala, így természetesen felfokozott érdeklődés előzte meg, azonban talán joggal gondolhatjuk úgy, hogy a meccsek színvonala nem mindig volt ezzel az elvárással arányos. Ennek az okainak kielemzését azonban érdemes a szakemberekre hagyni.

A kezdés nem volt bonyodalmaktól mentes. A döntőnek is otthont adó Monumental stadiont, a River Plate csapatának otthonát, a szurkolóik megrongálták, miután csapatuk története során először kiesett az élvonalból. Mintegy négyezer széket, betört üvegeket, megrongált mellékhelyiségeket, a sajtópáholyokat és a pálya talaját kellett helyrehozni a szervezőknek.

A botrány nem kerülte el a nem sokkal korábban az Aranykupán győzedelmeskedő mexikói válogatottat sem. Öt játékosukat vádolták meg azzal, hogy doppinghoz nyúltak. A B próba végül negatívnak bizonyult, így nem kerültek eltiltásra a játékosok, de talán nem rosszmájúság feltenni a kérdést, hogy hogyan sikerülhetett első alkalommal ötüknek is pozitívra a mintája? 8 másik focista azonban eltiltásra került, miután ők örömlányok szolgáltatásait vették igénybe, és eközben hogy személyes tárgyaik - iPadek, laptopok, készpénz - tűntek el a csapatuk szállodájából, még a júniusi Aranykupa során.

Talán a botrányok is közrejátszottak - az amúgy gyakorlatilag U23-as csapatukkal kiálló - mexikóiak rossz szereplésében a tornán. Még sohasem teljesített ilyen botrányosan a csapat, 3 vereséggel zártak az utolsó, 12. helyen.

Azonban nem csak ők szerepeltek rosszul, a házigazda argentinoknak és a címvédő braziloknak is komolyan kellett aggódniuk amiatt, hogy nehogy a csoportmérkőzések során essenek ki. A gauchók az A csoportban a bolivokkal 1-1-et, a kolumbiaiakkal 0-0-át játszottak, majd az utolsó körben 3-0-ra győzték le, ezzel végül a 2. helyen zárták az első kört. A csoportot Kolumbia nyerte veretlenül, amely a házigazdákkal döntetlenezett, de a többieket legyőzte, így 7 ponttal jutottak a legjobb 8 közé.

A B jelű csoportot megnyerte a címvédő brazil csapat, pedig első két mérkőzésükön Venezuela (0-0) és Paraguay (2-2) ellen nem tudtak nyerni, azonban Ecuador elleni 4-2-es győzelemmel megszerezték végül az első helyet.  

Mögöttük Venezuela zárt, rosszabb gólkülönbsége miatt, a harmadik helyezett Paraguay is tovább jutott, ráadásul veretlenül, igaz egyúttal nyeretlenül is, 3 döntetlennel. A C csoportot Chile nyerte meg Uruguay és Peru előtt, az utolsó helyen Mexikó zárt.

A negyeddöntőket illetően nyugodtan kijelenthetjük, hogy mind a négy mérkőzésen meglepetés született. A veretlenül 8 közé jutott Kolumbiát Peru ejtette ki, hosszabbítás utáni 2-0-ás sikerével. A házigazda argentinok büntetőkkel búcsúztak Uruguayjal szemben. Az uruk sikerének értékét tovább növeli, hogy több mint egy félidőn át emberhátrányban játszottak Diego Perez kiállítása miatt. Joggal lehetett tehát büszke tanítványaira Oscar Washington Tabárez szövetségi kapitány; „A legnehezebb pillanatokban, amikor a legjobban kellett, olyan dolgokat mutattunk, mint tavaly a vb-n. Most az egész „öltöző” ünnepel, és a cél még előrébb jutni, bár nem lesz könnyű.” – nyilatkozta a meccs után.

Az argentinokhoz hasonlóan a brazilok is tizenegyesekkel búcsúztak el a Copától.

A címvédő helyzete annyival kellemetlenebb, hogy ők a párbaj során egyszer se tudták bevenni a paraguayiak kapuját, így egy 0-0 meccs után 2-0-s tizenegyesekkel búcsúztak el. Az utolsó negyeddöntőn Venezuela szolgáltatta a meglepetést azzal, hogy a sokak által korábban a torna titkos esélyesének kikiáltott Chilét verte 2-1-re.

Ezzel eldőlt, hogy akárhogyan is szerepelnek a továbbiakban a venezuelaiak, történetük legjobb eredményét érik el, hiszen az korábban egy 6. helyezés volt.

A 4 között Suárez duplájával Uruguay legyőzte Perut, Paraguay pedig ismételten tizenegyesekkel diadalmaskodott ellenfele fölött, 5-3-ra. Ami egyébként igazán megdöbbentő a paraguayi csapat teljesítményében az az, hogy leszámítva a tizenegyes párbajokat, győzelem nélkül jutottak a döntőbe.

A harmadik helyért rendezett mérkőzés főszereplője a Hamburg futballistája, Paolo Guerrero volt, aki három alkalommal talált a venezuelaiak kapujába. A mérkőzést 4-1-re nyerte Peru, amely utoljára 1997-ben szerepelt a legjobb 4 között, akkor azonban a bronzmérkőzésen alulmaradt Mexikóval szemben.

A döntőben, bár nem mindig az uruk akarata érvényesült a pályán, de összességében megérdemelten szereztek vezetést már a 11. percben Suárez góljával, amelyet a félidő vége előtt Diego Forlán növelt kettőre, majd a 89. percben ismét betalálva állította be a 3-0-s végeredményt.

Így Uruguay (1916, 1917, 1920, 1923, 1924, 1926, 1935, 1942, 1956, 1959, 1967, 1983, 1987, 1995 után) idén tizenötödször lett a kontinens bajnoka, ezzel is bizonyítva, hogy a tavalyi dél-afrikai világbajnokságon elért negyedik helyezésük nem a véletlen műve volt.

Bakó András