Március végén juttatja vissza a perui kormány várakozásai szerint a dél-amerikai országba az amerikai Yale Egyetem a Machu Picchu inka fellegvár területéről elhurcolt régészeti kincseket, amelyeket a limai kormánypalotában állítanak majd ki.

Juan Ossio perui kulturális miniszter arról tájékoztatta a sajtót, hogy az amerikai egyetem márciusban mintegy 350 leletet szolgáltat vissza Perunak. Ezzel hosszú ideje tartó küzdelem végére kerülhet pont.

A darabok az 1912 és 1916 közötti, Hiram Bingham vezette expedíciók keretében hagyták el az inka fellegvárat. Perui álláspont szerint 1912-ben William Howard Taft akkori amerikai elnök kollégája, Augusto B. Leguía engedélyét kérte, hogy Bingham Cuzco térségében - ahol a Machu Picchu fekszik - folytasson ásatásokat: Peru jóhiszeműen beleegyezését adta, azzal a feltétellel, hogy amit a régészek találnak, az perui birtokban marad.

A Yale épületeiben őrzött gyűjtemény 46.332 darabból áll, a kincsek között kerámiák, kövek, csontok és fémtárgyak találhatók. Soknak inkább érzelmi, semmint archeológiai értéke van.

A jelenleg a Yale-en található tárgyak Lima után Cuzcóba utaznak, hogy aztán a Casa Concha nevű épületben állítsák ki őket. A leletek végső állomása a Tahuantinsuyo Nagymúzeum lesz, amely a centenáriumi ünnepségekre készülhet el - tudatta a miniszter.

Machu Picchu (kecsua nyelven: Machu Pikchu, "Öreg csúcs") az egykori Inka Birodalom romvárosa Peruban, a világ talán legizgalmasabb és legfestőibb fekvésű régészeti lelőhelye. Egy lépésre az égtől, az Andok hegyláncai között csaknem megközelíthetetlen hegynyergen bújik meg a kis erődített város, amelyet 1450 körül Pacsakutek Yupanki inka király (1438-1471) parancsára építettek. A város fél évszázadig virágzott, majd kb. 400 évig "pihent", míg 1911-ben újra felfedezték.

A város klasszikus inka stílusban épült: a tökéletesre csiszolt, hibátlanul illeszkedő vörös gránittömbökből rakott robusztus falak kötőanyag nélkül, száraz falazással épültek. A tudósok mai álláspontja szerint Machu Picchu nem volt igazi város, inkább az inka társadalom uralkodó osztályai számára épített templomokból, palotákból és obszervatóriumokból álló komplexum, ahol a Nap különleges tiszteltének nyomai is megtalálhatók. A város legszentebb pontjai az Intihuatana - "az a hely ahová kipányvázták a Napot"-, a Naptemplom és a Háromablakos templom.

Machu Picchut és természetes környezetét 1981-ben "perui történelmi szentély" címmel ruházták fel, mint különlegesen fontos kulturális értéket őrző szent területet. 1983-ban az UNESCO az Emberiség Kulturális és Természeti Örökségévé nyilvánította. 2007-ben a Világ Új Hét Csodájának egyike lett.

Peruban július 7-én ünneplik a Machu Picchu "megtalálásának" századik évfordulóját.

Az inkák fellegvárának ünneplésére nemzetközi csillagokat is megpróbálnak Peruba csábítani, a szervezőbizottság a hírek szerint szívesen látná az ír U2 együttest, vagy legalább annak frontemberét, Bonót a páratlan és fantasztikus helyszínen.