A közelmúltban egy olasz bíróság huszonnégy embert ítélt életfogytiglani börtönbüntetésre az ellenzékiek elleni, az Egyesült Államok által támogatott kegyetlen és véres latin-amerikai hidegháborús hadjáratban való részvételükért. Közülük öten egy hírhedt amerikai katonai akadémián végeztek, amely egykoron arról volt híres, hogy ott kínzásokra, merényletekre és a demokrácia elnyomására képeztek ki latin-amerikai katonatiszteket.
Július 8-án a római Fellebbviteli Bíróság bírái egykori bolíviai, chilei, perui és uruguayi kormányzati tisztviselőket és katonatiszteket ítéltek el, miután bűnösnek találták őket abban, hogy az 1970-es és 1980-as évek Kondor Hadművelete során szerepük volt huszonhárom olasz állampolgár elrablásában és meggyilkolásában. A Kondor Hadművelet Chile, Argentína, Uruguay, Bolívia, Paraguay, Brazília –később Peru és Ecuador – jobboldali katonai diktatúráinak összehangolt akciója volt a vélt baloldali fenyegetések ellen. Az emberi jogi szervezetek becslései szerint mintegy hatvanezer ember életét követelő hadjáratot emberrablások, kínzások, eltüntetések és gyilkosságok jellemezték. Az áldozatok között voltak baloldaliak és más ellenzékiek, papok, értelmiségiek, tudósok, diákok, parasztok, szakszervezeti vezetők és őslakosok is.
A legkegyetlenebb latin-amerikai háborús bűnösök közül többen a SOA-ban tanultak - Fotó: Flickr/Caravan 4 Peace
Az Egyesült Államok kormánya – illetve hadserege és hírszerző szolgálatai – a Johnson-, Nixon-, Ford-, Carter- és Reagan-adminisztrációk idején katonai segítségnyújtással, tervezéssel, technikai támogatással, valamint megfigyelési és kínvallatási kiképzéssel támogatta a Kondor Hadműveletet. A segítségnyújtás nagy része – amit az Egyesült Államok a kommunizmus elleni globális hidegháborús harccal igyekezett magyarázni – a Panamában lévő amerikai katonai létesítményekből érkezett. Az amerikai hadsereg 1946-ban ott nyitotta meg az Amerikák Iskoláját (School of Americas, SOA), ahol az ezt következő évtizedek tizenegy latin-amerikai államfője is végzett. Egyikük sem demokratikus úton került országa élére, ezért bírálói gyakran nevezték a SOA-t „Gyilkosok Iskolájának” és „Puccsakadémiának”.
A SOA leghírhedtebb diákjai között találjuk a kábítószer-kereskedő panamai diktátort, Manuel Noriegát, a népirtó guatemalai katonai diktátort, Efraín Ríos Montt-ot, a bolíviai zsarnokot, Hugo Banzert (aki menedéket adott a náci háborús bűnös Klaus Barbie-nak), a haiti halálosztag-parancsnokot és katonai diktátort, Raoul Cédrast és Leopoldo Galtieri argentin diktátort. Ez utóbbi Argentína „piszkos háborúja” idején vezette a dél-amerikai országot, amely során több tízezer ártatlan férfit és nőt tüntettek el. Számtalan más háborús bűnös is tanult a SOA-ban, ahol azokat az amerikai kézikönyveket forgatták, amelyek emberrablást, kínvallatást, merényetek elkövetését és demokráciaelnyomó technikákat oktattak.
A SOA növendékeinek nagy szerepük volt a legszörnyűbb mészárlások és más, az Egyesült Államok támogatását élvező erők által az 1980-as évek El Salvador-i és guatemalai polgárháborúi idején elkövetett atrocitások elkövetésében és eltussolásában. Ilyen volt például az El Mozote-mészárlás, amely során kilencszáz falusit – főleg nőket és gyerekeket – öltek meg, az Óscar Romero salvadori érsek elleni merénylet, illetve a vele dolgozó négy amerikai apáca megerőszakolása és meggyilkolása. Ugyanez volt a helyzet a kolumbiai láncfűrészes mészárlássorozat, négy holland újságíró El Salvador-i meggyilkolása, egy korábbi chilei kormánytisztviselő és asszisztense ellen 1976-ban Washingtonban autóba rejtett pokolgéppel elkövetett merénylet és számos más atrocitás esetében is.
Ma már tudható, hogy a Rómában életfogytig tartó börtönbüntetésre ítélt férfiak közül többen szintén a SOA-ban kaptak kiképzést. Egy georgiai aktivista csoport, a Roy Bourgeois atya által 1990-ben alapított Amerikák Iskolája Figyelő (School of Americas Watch, SOAW) ugyanis katonai iratokból összeállított egy adatbázist, amelyben a SOA több mint hatvanezer egykori diákja szerepel. Ebből kiderül, hogy az olasz bíróság által elítélt huszonnégy vádlott közül öten a SOA-ban tanultak. Sőt, a SOAW szerint ketten „a SOA leghírhedtebb diákjai” közé tartoznak: Luis Arce Gómez korábbi bolíviai belügyminiszter, aki jelenleg harmincéves börtönbüntetését tölti népirtásért, gyilkosságért és kábítószer-kereskedelemért, illetve Luis Alfredo Maurente, egy uruguayi kapitány, aki közel száz embert kínzott meg és tüntetett el Uruguayban és Argentínában. Arce Gómez rádiószerelést tanult, és kommunikációs és taktikai tisztként végzett a SOA-ban 1958-ban, Maurente pedig 1969 és 1976 között tanult az intézményben, és katonai hírszerzőként végzett. A huszonnégy vádlott közül a másik három, akikről kiderült, hogy a SOA diákjai voltak, a következők: Hernán Ramírez Ramírez (Chile, parancsnoki kurzus, 1970), Ernesto Avelino Ramas Pereira (Uruguay, motorosjárőr-tanfolyam, 1962) és Pedro Antonio Mato Narbondo (Uruguay, nincs információ, 1970).
A SOA 1946 és 1984 között működött Panamában, később pedig a georgiai Fort Benningbe költöztették. Amikor az ott végzett katonák által elkövetett atrocitások miatt egyre nőtt a vele szembeni felháborodás, az intézmény névváltoztatással próbált megszabadulni rossz hírétől. 2000-ben a Nyugati Félteke Biztonsági Együttműködési Intézete (Western Hemisphere Institute for Security Cooperation, WHINSEC) nevet vette fel, és nagyobb hangsúlyt fektetett az emberi jogokra. Az iskola egykori diákjai azonban továbbra is kényelmetlen szalagcímekkel kerülnek a címlapokra. A 2009-es hondurasi puccs mögött álló hat tábornokból négyen tanultak az intézményben, de a SOA diákjai voltak többek között azok a korábbi mexikói kommandósok is, akik ma már nemzetközi drogkartellek zsoldosai.
Azt nem tudni, hogy a Rómában vádlottak közül hányat ér el a törvény keze, mivel egy kivétellel mindegyiküket távollétükben ítélték el az egyetemes joghatóság elve alapján. Uruguay, ahol nem lehetséges életfogytig tartó börtönbüntetés kiszabása, már korábban börtönbe zárt embereket hasonló vádakkal. 2017 januárjában egy olasz bíróság a vádlottak közül nyolcat – köztük az időközben elhunyt bolíviai diktátort, Luis García Mezát, a korábbi perui elnököt, Francisco Morales Bermúdezt, illetve a jelenleg Montevideóban házi őrizetben lévő Juan Carlos Blanco korábbi uruguayi külügyminisztert – életfogytiglanra ítélt, tizenkilenc másik vádlottat pedig elévülésre hivatkozva felmentett. Ezeket a felmentő ítéleteket a mostani fellebbviteli döntés visszavonta.
Írta: Brett Wilkins
Forrás: Common Dreams
Fordította: Latin-Amerika Társaság