Costa Rica az egész gazdaságára kiterjedő tervet indított, amelynek célja az ország teljes „szénhidrogén-mentesítése” 2050-ig. A közép-amerikai ország ezzel demonstrálni kívánja más országoknak, hogy milyen lehetséges módokon lehet kezelni az éghajlatváltozást.

Carlos Manuel Rodríguez környezetvédelmi miniszter elmondta, hogy amennyiben a terv sikerrel jár, unokáinak 2035-ben ugyanakkora szénlábnyomuk lesz, mint amekkora nagyszüleinek volt az 1940-es években – 2050-re pedig unokáinak egyáltalán nem lesz ilyenük.

Costa Rica a tervek szerint csak annyi gázt bocsátana ki, amelyet erdői semlegesíteni tudnak - Fotó: Archív

„Nemcsak, hogy csökkenteni fogjuk ezt a lábnyomot, de sok hasznunk is lesz belőle” – jelentette ki Rodríguez.

A Costa Rica-i Egyetem elektromosenergia-szakértője, Jairo Quirós azonban arra figyelmeztetett, hogy a terv végrehajtása nem lesz könnyű, és „azt bizonyos fokú óvatossággal kell kezelni”.

A vasárnap elindított ütemterv szerint Costa Rica 2050-re „nulla nettó kibocsátást” érne el, ami azt jelenti, hogy nem bocsátana ki több gázt, mint amennyit semlegesíteni tud például kiterjedt erdőinek fenntartásával és bővítésével.

Az ilyen kibocsátás-csökkentés kulcsfontosságú a Föld hőmérséklet-növekedésének jóval két Celsius-fok alatt tartásához, amit célul tűztek ki az éghajlat-változásról szóló 2015-ös Párizsi Megállapodásban.

A Costa Rica-i terv célja annak lehetővé tétele, hogy az ország úgy növelje tovább a gazdaságát, hogy közben csökkenti az üvegházhatást kiváltó gázokat. A Világbank adatai szerint az ország gazdasága tavaly három százalékkal bővült.

Christiana Figueres, Costa Rica korábbi ENSZ-beli klímamegbízottja a nemzetközi politikában „példa nélkülinek” nevezte a célkitűzést.

Csak apró Marshall-szigetek kormánya vázolt fel hasonlóan részletes tervet ennek a célnak az elérésére, „de még nincs meg a teljes tervük, ágazatról-ágazatra” – nyilatkozta Figueres a Thomson Reuters Alapítványnak.

Carlos Alvarado elnök megjegyezte, hogy bár Costa Rica csak kis szeletét képviseli a világ éghajlat-változást okozó gázkibocsátásának, a terv modell lehet más országok számára. „Példává válhatunk – ösztönöznünk kell az embereket” – mondta a terv bejelentésekor.

Jairo Quirós azonban arra figyelmeztetett, hogy kemény feladat lesz a terv megvalósítása.

Egyes célkitűzések, például, hogy 2050-re az összes busz és taxi elektromos árammal működjön, nehéz lehet, nem utolsósorban azért, mert ezek a változtatások sokba kerülnek.

Jelenleg a közlekedés teszi ki Costa Rica gázkibocsátásának körülbelül negyven százalékát, és ezzel ez a terület a legnagyobb önálló forrása ezeknek a gázoknak, derül ki az Országos Meteorológiai Intézet adataiból.

Az új terv modernizálni kívánja a tömegközlekedést, többek között egy elektromos árammal működő vasútvonal létesítésével, ami a San José városi körzetét alkotó harmincegy kerületből tizenötöt kötne össze, számolt be róla a Costa Rica-i Vasúti Intézet. A szárnyvonalakat várhatóan 2022-ben kezdik el építeni.

A környezetvédelmi miniszter arról is beszélt, hogy a szénhidrogén-mentesítési terv szerint a városi területeken közlekedő személyautók számát 2040-re a felére csökkentenék.

2035-re az ország autóbusz-állományának hetven, az autóknak pedig huszonöt százaléka elektromos meghajtású lenne, tette hozzá Rodríguez.

Costa Ricának nincs fosszilis üzemanyagot kitermelő ipara, de az olajbevételektől való függés még így is okozhat problémákat. Az üzemanyagadók, az autóimport-adók és az útadók jelenleg a kormány bevételeinek körülbelül tizenkét százalékát teszik ki, mondta a miniszter.

Ahhoz, hogy a fosszilis üzemanyagok fokozatos kivonásával ne csökkenjenek drasztikusan az állami bevételek, a kormánynak „zöldadó reformot” kell majd bevezetnie, hogy új bevételi forrásokat találjon, mondta – amihez parlamenti jóváhagyásra lesz szükség.

A terv szerint az ország állami tulajdonú olajvállalata profilt váltana, és alternatív üzemanyagok– például hidrogén vagy bioüzemanyagok – utáni kutatásba fogna, és segítséget nyújtana az olajiparban dolgozóknak, hogy tiszta energiával foglalkozó állásokat találjanak.

A terv az erdők méretének további növelését is szorgalmazza – bár jelenleg az erre fordított pénzek legnagyobb része a fosszilis üzemanyagokból befolyó adókból származik, ismerte el Rodríguez.

„Az 1960-as és az 1970-es években Costa Ricában volt a legmagasabb az egy főre jutó erdőirtások mértéke a világon. Sikerült ezt nemcsak megállítani, de kétszeresére növelni az erdővel borított területek méretét”, ahogy nőtt a gazdaság, mondta a miniszter.

Az áramtermeléssel és értékesítéssel foglalkozó állami vállalat, a Costa Rica-i Villamossági Intézet szerint tavaly az ország elektromosáram-felhasználásának 98 százaléka megújuló energiaforrásokból származott.

Jairo Quirós úgy fogalmazott, hogy az ország terve, bár „egy kissé utópisztikus”, egyértelműen „egy lépés a helyes irányba”. „Jó, ha nagyratörőek vagyunk” – mondta.

Forrás: The Guardian

Fordította: Latin-Amerika Társaság