Amint azt hírül adtuk, a tüdőrák elleni kezelést segítő oltóanyagot állítottak elő és jegyeztek be Kubában. Az InfoRádió által megkérdezett tüdőgyógyász szerint ez "egy pici mérföldkő" a betegség kezelésében. Szondy Klára, a Semmelweis Egyetem Tüdőklinikájának klinikai főorvosa elárulta: Magyarországon is kipróbálás alatt vannak ezek a készítmények. Az InfoRádió interjúját közöljük az alábbiakban.

Áttörésről van szó?

A jövő útja mindenképpen hasonló lesz, hiszen csak Magyarországon is két másik tüdőrák elleni, úgynevezett daganatvakcina van kipróbálás alatt. Áttörés tehát mindenképpen lesz. Az, hogy már az elsőt sikeresnek találták, valamit jelent. Csak azt nem tudom ebben a pillanatban, hogy csak Kubában próbálták-e ki ezt az oltóanyagot, vagy a világ többi részén is, mert általában egy gyógyszerről vagy oltóanyagról akkor mondhatjuk ki, hogy sikeres, ha a világ több pontján és nemzetközi vizsgálat után hozza meg a jó eredményt.

Kuba egyébként fontos a gyógyszerfejlesztés szempontjából? Kérdezem ezt azért, mert kevésbé hallunk az országgal kapcsolatban ilyen híreket.

Őszintén szólva, ez engem is meglepett. A kubai egészségügy és a kutatás, annak ellenére, hogy milyen fejletlen országról van szó, állítólag nagyon jó, a kórházakban és az egy-két jobban felszerelt intézményben nagyon színvonalas munka folyik. Ezzel együtt a kubai egészségügy elég zárt terület. Ám aki személyesen járt ott - például én is -, az tudja, hogy rengetegen utaznak például a szemészeti műtétre Kubába Németországból. Tehát nem rossz a kubai egészségügy.

Végül is mi ez a szer egész pontosan? Mi a hatásmechanizmusa?

A cikk alapján a Vacs EGF elnevezésű szerről van szó, ami tulajdonképpen egy daganat-oltóanyag. Ha nagyon egyszerűen szeretnénk megfogalmazni, a lényege, hogy - a baktériumok ellen fejlesztett oltóanyagokhoz hasonlóan - a szervezet immunrendszerét próbálják stimulálni.

Majdnem hasonló nevű vakcina van kipróbálás alatt jelenleg Magyarországon is, ez nem kubai találmány. Sőt, kettőfajta is. A daganatvakcinák hatásmechanizmusa az, hogy a daganatos beteg szervezetét T-sejtes immunválaszra kényszerítik, és ezek a sejtek felveszik a harcot a tumorral.

Általában nem sikerül ezekkel a szerekkel daganatokat eltüntetni, legfeljebb nagyon-nagyon ritkán, és bizonyos fajta daganatoknál. Tüdődaganatnál az is nagyon nagy eredmény, ha a betegséget stabilizálni lehet - azt hiszem, ezt sikerült a kubaiaknak ezzel a vakcinával. Sejtfelszíni antigént juttatnak be a szervezetbe, és termeltetnek vele úgynevezett citokineket, immunanyagokat, s ezzel megakadályozzák a daganat növekedését.

A daganat tehát nem tűnik el. Akkor ezáltal még nem lesz gyógyítható a betegség?

Pontosan. De tüdődaganatnál már az is borzasztóan nagy eredmény, ha akár 20-30 hónapig - és ezek a szerek átlagosan ennyi pluszidőt biztosítanak - ugyanabban az állapotban tudják tartani a tüdődaganatot. Jelenleg ugyanis általában ennél kevesebb ideig élnek a betegek.

Azt írja a kubai lap, hogy az előrehaladott rákot a szer ellenőrzés alatt tartható krónikus betegséggé változtatja.

Körülbelül erről van szó, tehát a betegséget nem tünteti el, de sokáig megakadályozza a tumor növekedését és az áttétképződést, ami nagyon fontos. Mint minden tumoros megbetegedés, a tüdőrák esetében is igaz, hogy a beteg az áttétképződés miatt hal meg. Ha ezt a szer megakadályozza, akkor hosszabb túlélést lehet vele elérni.

Még egy érdekes dolgot lehet olvasni az említett cikkben. Azt írja, hogy olyan betegeknél lehet ezt a szert alkalmazni, akik már túlestek sugárkezelésen és kemoterápián, mert az ilyen betegeknél a tumort már nem szennyezik más vegyületek. Ez miért fontos?

Ezeket a tumorvakcinákat etikai okokból nyilvánvalóan csak olyan esetben próbálták ki, amikor a beteg a hagyományos kemoterápián és sugárkezelésen is átesett, esetleg molekuláris támadáspontú készítményt is használtak nála. Egyszerűen nem engedélyezhető olyan klinikai vizsgálat, ahol egyből ezzel indulnak.

Ebben a pillanatban orvosi szempontból nem tudom megmondani, mi lenne, ha tüdőráknál rögtön daganatvakcinációval kezdenénk. Az azonban mindenképp jelent valamit - és ezt bizonyítják a mi vizsgálataink is -, hogy ezek a szerek akkor a leghatékonyabbak és legeredményesebbek - és csak akkor is alkalmazhatjuk -, amikor a hagyományos kezelés után legalább stabilizáltuk a betegséget.

Említette most többször, hogy Magyarországon is kipróbálás alatt van egy ilyen szer. Milyenek a tapasztalatai? Mikor lehet ebből valóban használható bevezetett gyógyszer?

Egy nemzetközi vizsgálatban vesz részt Magyarország is; ez várhatóan 2013 körül záródik le, akkor már lehet látni az eredményeket. Éppen az a lényeg, hogy nagyon sokáig lehet és kell adni ezeket a szereket, amelyeknek viszonylag kicsi a mellékhatása. A vizsgálat már harmadik éve folyik, és a lezárása után tudjuk meg, mit értek ezek a készítmények.

Említette, hogy kis mellékhatásai vannak. Melyek?

Ugyanúgy, mint akár egy sima influenza elleni védőoltásnak, vagy a gyerekkori védőoltásoknak. Hiszen ezeket az antigéneket, ellenanyagokat valamihez kötik, amely nyilvánvalóan idegen a szervezet számára, tehát helyi reakció, bőrpír, bőrfájdalom alakul ki. Nagyon súlyos mellékhatást sem a Magyarországon kipróbálás alatt lévő vakcináknál nem láttunk, sem a cikkben nem említenek. Állatkísérleteknél okozhat májkárosodást, emberben azonban ez eddig nem fordult elő.

Az, hogy most itt Kubában bejegyezték ezt a szert, vajon segíthet abban, hogy ez legyen a jövő útja?

Azt gondolom, hogy ez egy pici mérföldkő a tüdőrák gyógyításában, és elképzelhetőnek tartom, hogy ez tényleg egy hatékony szer. Azt persze nem tudom, hogy győződhetnék meg az eredményességéről, vagy hogyan lehet hozzájutni. Mindenképp ígéretes, és mindenképp a következő lépés a tüdőrák krónikus betegséggé való alakításában