Mexikói politikai pártok, a PRI, a PRD és a PVEM (a zöld párt) tagjai megtámadtak 170 zapatista szimpatizánst a Chiapas államban található San Marcos Avilés-i tzetal közösségben, és kiűzték őket az otthonaikból szeptember 9-én a reggeli órákban megtorlásként egy autonóm iskola építéséért.
Az oventiki Zapatista Jó Kormány Junta (JBG) elítélte a támadást, amit Lorenzo Ruiz Gómez és Vicente Ruiz López vezetett, és elmondta, hogy a támadók fel voltak fegyverkezve puskákkal, machetékkel és botokkal, betörtek két házba, ahol szexuálisan zaklattak két nőt. A zapatista férfiak, nők és gyerekek nem akarván válaszolni az ilyen erőszakos provokációkra elhagyták az otthonaikat és személyes tárgyaikat és felmenekültek a hegyekbe, "ahol éheznek, fáznak, nem alszanak és félnek."
Zapatisták Pamalából, Sitalá önkormányzatból korábban tájékoztatták a JBG-t, hogy augusztus végén a közösségük egyik elvtársát, Manuel Vázquezt a hatóságok és San Marcos és Pamalá politikai pártjainak vezetői erővel arra utasították, hogy számolja fel az autonóm iskolát. A hatóságok azt mondták neki, hogy ezután más autonóm iskolával rendelkező közösségeket fognak megtámadni. A JBG azt állította, hogy "ezen támadások célja a gyerekeink képzésének megakadályozása, annak érdekében, hogy megállítsák az autonómiánk építésének folyamatát."
Manuel Vázquezt augusztus 21-én börtönbe vetették, ahol megfenyegették, zaklatták és megfélemlítették, hogy megpróbálják arra kényszeríteni, hogy hagyjon fel az autonóm oktatási programmal. Amikor Pedro Cruz Gómez egy másik közeli közösségből megérkezett, hogy segíteni próbáljon Manuel Vázqueznek, őt is bebörtönözték. Titokban egy kést rejtettek a nadrágjába, hogy megkíséreljék gyilkossági szándékkal megvádolni. Amikor kiszabadultak, arra utasították őket, hagyják abba a zapatista szervezkedést és hagyják el a földjeiket, amiket tíz évvel korábban vásároltak meg. Fenyegetések nyomán sérült a földhöz való joga tizenöt családnak.
Augusztus 24-én és 25-én az agresszorok 29 hektár földet vettek birtokba 5850 kávéfával, 10 hektár kukoricát és babot, amin lovak és marhák mellett és három ház is volt, és elpusztítottak egy banánültetvényt. Szeptember 8-án elvitték a marhákat, ledöntötték a kerítést és a levegőbe lőttek. Azzal fenyegetőztek, hogy "a következő a föld lesz, elűzik a férfiakat, elrabolják a nőket és a gyerekeket és felgyújtják a házakat."
"A rossz kormányzat három szintje nem tudja, hogy hogyan állítsa meg a zapatista nemzeti felszabadító küzdelmet, úgyhogy megpróbálják megakadályozni az autonóm oktatásunkat" - állította a JBG. "Azonban mi folytatni fogjuk az autonóm oktatásunkat a zapatista területeken; a fiaink és lányaink nem fognak többé a hivatalos iskolákba járni, ahol soha nem tanítják meg nekik az igazságot arról, hogy mi őslakosként hogyan élünk, és hogy hogyan él minden szegény Mexikóban. Követeljük, hogy az elűzött elvtársainkat engedjék visszatérni az otthonaikba és bánjanak velük tisztelettel."
A Hálózat a Szolidaritásért és az Elnyomás Ellen azonnal kiadott egy nyilatkozatot, amelyben azt írják, hogy: "Ez a barbár cselekedet, amely az autonóm iskolák elpusztítására irányul, 170 ember elűzéséhez vezetett azokról a földekről, amelyeken már tíz éve dolgoznak… Ha a zapatista elvtársak nem lennének, ezekben az őslakos közösségekben nem lennének iskolák…
Hazugságok, csalás és elnyomás jellemzi folyamatosan az állami kormány viselkedését… A zapatista oktatás az autonóm közösségekben példa arra, hogy miként lehetséges egy másik Mexikó, ahol becsületes kemény munkával elérhető a közösség fejlődése, és ezt ott fönt se nem értik, se nem fogadják el. A harc és tanulás a legjobb módja annak, hogy lerakjuk egy új Mexikó alapjait."
Szeptember 13-án, hétfőn, a Másik Kampány támogatói úttorlaszokat emeltek Chiapasban tiltakozásul "a fenyegetések, rablások és kilakoltatások ellen, amik a zapatista közösséget érték a kormány, a félkatonai szervezetek, politikai pártok irányából."
Tonalában, a tengerparton felvonulást tartottak azt követelve, hogy a San Marcos Avilés-beli zapatista szimpatizánsoknak engedjék meg, hogy visszatérjenek a földjeikre, és kitartottak amellett, hogy "az életmódjukat és az autonómiafolyamatukat, az iskoláikkal és az orvosi rendelőikkel egyetemben tiszteletben kell tartani." Továbbá követelték "a félkatonai csoportok eltávolítását Chiapasból és közösségeket ért támadások értelmi szerzőinek és gyakorlati kivitelezőinek a megbüntetését."
Egy másik úttorlaszt is felállítottak Mitzitonban, ahol a résztvevők, a félkatonai csoportok távozásért tüntettek, és felszólítottak "minden olyan terv megszüntetésére, mint amilyen például a San Cristóbalból Palenquébe tartó autópálya vagy a bachajóni ökoturista park, amelyek konfliktust okoznak az őslakos közösségekben, és fenyegetik a környezetet valamint a közösségek hagyományos életmódját.