Az ENSZ azzal vádolja a chilei rendőrséget és fegyveres erőket, hogy súlyos emberijog-sértéseket követtek el a közelmúltbeli tömegtüntetések során. Az ENSZ vizsgálatát lefolytató szakértők szerint négy halálesetnél is bizonyítható az állami rendfenntartó erők érintettsége.

A vizsgálat azt is feltárta, hogy háromszáznegyvenöt embernek okoztak szemsérülést a gumilövedékek, de kínzásra és szexuális erőszakra is volt példa. Mintegy ezerhatszáz személy van még mindig előzetes letartóztatásban abból a huszonnyolcezer emberből, akiket október közepe óta vettek őrizetbe.

Az ENSZ súlyos dolgokat állít a chilei tüntetések elleni rendőri és katonai fellépésről - Fotó: Reuters

A tüntetők társadalmi változásokat követeltek, illetve azt, hogy írják át a még Augusto Pinochet diktatúrájából megörökölt alkotmányt. A zavargásokban legkevesebb huszonhat ember meghalt, és rengetegen megsérültek.

Mit mondott az ENSZ?

Az ENSZ emberi jogi hivatala szerint a chilei hivatalos adatok, melyek szerint négyezer-kilencszázan sérültek meg a tüntetések során, vitathatók, és más források sokkal nagyobbra becsülik ezt a számot.

A világszervezet száztizenhárom olyan konkrét esetet dokumentált, amelyek során kínzás vagy rossz bánásmód történt, és huszonnégy olyan esetről tud, amikor a rendőrség és a hadsereg tagjai szexuális erőszakot követtek el nők, férfiak és tinédzserek ellen.

A vizsgálóbizottság megállapította, hogy „szükségtelen és aránytalan volt” az olyan „nem halálos fegyverek” alkalmazása, mint például a gumilövedéket kilövő sörétes puska és a könnygáz.

„Azt állapítottuk meg, hogy a rendőrség alapvetően elnyomó módon kezelte ez egész gyülekezést” – mondta Imma Guerras-Delgado, az ENSZ misszió vezetője egy sajtótájékoztatón Genfben.

Miről szóltak a tüntetések?

A tüntetéseket az robbantotta ki, hogy bejelentették a santiagói metró viteldíjainak emelését. A tiltakozások hamar az egész országra kiterjedtek, és az egyenlőtlenségek, a drága egészségügy és az alulfinanszírozott oktatás elleni általános elégedetlenséggé nőtték ki magukat.

A biztonsági erők durva elnyomása csak tovább fokozta a tüntetők dühét, ahogyan Sebastián Piñera elnök reakciója is, aki szükségállapotot hirdetett, és kijelentette, hogy az országban „háború van”.

Az ország jelenlegi alkotmányát még 1980-ban fogadták el, amikor Chilében még katonai diktatúra volt.

Forrás: BBC

Fordította: Latin-Amerika Társaság