Peruban politikai válságot okozott, hogy Martín Vizcarra elnök beváltotta azon fenyegetését, hogy feloszlatja a kongresszust, ha a képviselők nem támogatják korrupcióellenes reformjait. A kongresszusi többséggel rendelkező ellenzéki képviselők erre kijelentették, hogy a parlament feloszlatása puccsal érne fel, és felfüggesztették Vizcarrát, Mercedes Aráoz alelnök pedig letette az elnöki esküt. Közben Vizcarra egy elnöki rendelettel január 26-ára új választásokat írt ki.

Zűrzavaros politikai helyzet alakult ki Peruban - Fotó: Reuters

Ki vezeti most az országot?

Vizcarra és Aráoz is Peru törvényes vezetőjének tekinti magát. Vizcarra azzal érvel, hogy a kongresszus feloszlatása alkotmányos volt, az ellenzéki képviselők azonban inkább diktatórikus lépésnek tartották, és nem voltak hajlandóak elhagyni az épületet.

A százharminc fős kongresszus nyolcvanhat fős többsége megszavazta Vizcarra egy évre való felfüggesztését, és egyúttal Aráozt kiáltották ki ügyvivő elnöknek. Aráoz azt mondta, hogy „ideiglenesen átveszi a köztársaság elnökségét”.

Egy kormányzati forrás azonban úgy nyilatkozott, hogy a szavazás és Aráoz felesketése érvénytelen, mert azután került rá sor, hogy a parlamentet feloszlatták.

Ki kit támogat?

A fegyveres erők vezetői és a rendőrség Vizcarra mellett állnak, és közleményeket adtak ki, amelyekben azt írták, hogy elismerik őt alkotmányos elnöknek és főparancsnoknak. Az elnöki hivatal sajtóosztálya is közzétett egy fényképet, amely az látható, hogy a hadsereg, a haditengerészet, a légierő és a rendőrség vezetői egy asztalnál tárgyalnak Vizcarrával a limai elnöki palotában. A kongresszus épületénél több ezer ember gyűlt össze, hogy támogatásáról biztosítsa Vizcarrát.

Az ellenzéki képviselők azonban úgy vélik, hogy Vizcarra átlépte hatáskörét, amikor feloszlatta a demokratikusan megválasztott kongresszust. Lépését alkotmányellenesnek, őt magát pedig diktátornak nevezték. A nemzeti himnuszt kezdték énekelni, és nem voltak hajlandók elhagyni kongresszus épületét, és hűséget fogadtak Aráoz alelnöknek.

Mi következik most?

Az ellenzéki kongresszusi képviselők és Vizcarra között kialakult patthelyzet várhatóan tovább folytatódik a következő napokban, mivel a kongresszus pénteken újra összeülni készül, hogy együttesen szavazzon egy Vizcarra elnök menesztéséről szóló indítványról.

Vizcarra kiadott egy rendeletet, amelyben január 26-ra új választásokat írt ki. „Ez a rendkívüli lépés lehetőséget ad az állampolgároknak, hogy megnyilvánuljanak a kérdésben, és a szavazóurnáknál döntsenek országunk jövőjéről” – mondta.

Közben valószínűleg jogi csata is kezdődik annak eldöntésére, hogy a kongresszus feloszlatása alkotmányos volt-e vagy sem.

Hogy állt elő ez a helyzet?

Vizcarra 2018 márciusában lett elnök, miután az addigi államfő, Pedro Pablo Kuczynski, akivel együtt indult a választásokon, szavazatvásárlási botrány miatt lemondani kényszerült.

Akkor kijelentette, hogy teljes erőbedobással harcolni fog a korrupció ellen, amire az bátorította fel, hogy a peruiaknak elegük lett a vég nélküli korrupciós botrányokból, amelyek nemcsak Kuczynskit, de három korábbi perui elnököt is elértek.

Vizcarra azt mondja, hogy a Keiko Fujimori vezette jobboldali Népi Erő párt által dominált kongresszus akadályozza a korrupció-ellenes intézkedések elfogadását. Fujimori, Alberto Fujimori korábbi elnök lánya, jelenleg börtönben várja a tárgyalását, mert azzal vádolják, hogy törvénytelenül fogadott el pénzeket az Odebrecht brazil építőipari vállalattól. Vizcarra szerint pártja a reformok akadályozásával őt akarja megvédeni a korrupciós nyomozásoktól.

„A parlamenti többség számtalan érvelést és trükköt bevetett, hogy ártson nemcsak a kormánynak, de az egész társadalomnak” – jelentette ki az elnök televíziós beszédében.

Azt is mondta, hogy az, hogy a kongresszus egy új bírót nevezett ki az alkotmánybíróságba, beavatkozás a korrupcióellenes erőfeszítéseibe. A bíróság például nemsokára dönt abban a kérdésben, hogy megszünteti-e Keiko Fujimori előzetes letartóztatását.

Peru botrányok övezte elnökei:

• Pedro Pablo Kuczynski: Házi őrizetben van, mert nyomozás folyik ellene a brazil építőipari óriáshoz, az Odebrechthez kapcsolódó korrupció miatt.
• Ollanta Humala: Azzal vádolják, hogy három millió dollárnyi illegális pénzt fogadott el az Odebrechttől az elnökválasztási kampányához.
• Alan García: Áprilisban öngyilkos lett, amikor a rendőrség megérkezett, hogy letartóztassa a szintén az Odebrechttel kapcsolatos vesztegetési vádak miatt.
• Alejandro Toledo: Az Egyesült Államokban van börtönben, de Peru kérte a kiadatását, mert a vádak szerint húszmillió dollárnyi kenőpénzt fogadott el az Odebrechttől.

Forrás: BBC

Fordította: Latin-Amerika Társaság