3,8 millió választópolgár vett részt a vasárnapi népszavazáson Bolíviában, ahol az ország új alkotmányáról dönthettek a lakosok. A referendum körül hónapok óta nagy vita volt a dél-amerikai országban. Bolívia baloldali vezetésének, köztük Evo Morales elnöknek a célja, hogy ezzel az új alaptörvénnyel alapozza meg az ország új politikai életét. A jobboldali ellenzék minden eszközzel igyekezett megakadályozni ezt a népszavazást és ezzel együtt az új alkotmány életbelépését.

090125referendum.jpgA lakosság abszolút többsége támogatta az új alkotmányt a tegnapi voksoláson. A TeleSur latin-amerikai televízió híradója szerint a bolíviaiak 61,85 % szavazott igennel, míg nemmel, 34,65% szavazott.  

Bolíviában a politikai konfliktusok a társadalom minden rétegét megosztják és ezekben az etnikai különbségek nagy szerepet játszanak. Fontos megjegyezni, hogy Morales az ország első indián származású elnöke, aki képviseli a bennszülötteket, akik a népesség 80 százalékát teszik ki.  

Az új alkotmányt egy hosszú társadalmi vita keretében fogalmazták meg 2006 és 2008 között. Ennek garantálnia kell, hogy igazságosabb egyensúly alakuljon ki a lakosság különböző rétegei között. Mindenekelőtt az indián népesség helyzetét kívánja rendezni, úgy, hogy több részesedést nyújt az ország természeti erőforrásaiból, főként a földgázbevételekből. Politikailag 36 indián etnikai csoportot ismernek el független nemzetként Bolíviában.  

Az alkotmány szövegének egy részét három hónappal korábban az ellenzéki kritikák hatására átdolgozták. A kormány támogatói tiltakoztak ezen változtatások ellen. 

A részleges átdolgozások ellenére az ellenzéki csoportok hevesen ellenzik az új alkotmányt és bejelentették, hogy nem fogják elfogadni ezeket, ha az általuk irányított tartományok többsége ellene szavaz.