Amiről már a hazai sajtó is beszámolt: Az ecuadori rendőrök egyes jutalmak tervezett megvonása, és a kötelező előléptetések közötti időszak meghosszabbítása ellen helyi idő szerint csütörtök délután tiltakozó megmozdulásokat szerveztek.

Véleményük szerint az új rendelet hátrányosan érinti a fegyveres testület tagjait. Később a helyzet fokozódott, a hadsereg bizonyos elfoglalták a főváros repülőterét és megszállták a legnagyobb rendőrségi laktanyát.

Az ecuadori elnök Rafael Correa azonnal a laktanyába ment, hogy elmagyarázza a lázadó rendőröknek, hogy tévesen értelmezik az új jogszabályt. Beszámolók szerint ekkor kövekkel és könnygázzal támadták meg az elnököt és csak testőrei tudták megvédeni az államfő életét.

Könnygázgránátot dobtak rá, ezért füstmérgezés tüneteivel a quitói katonai kórházba kellett őt szállítani. Időközben a zendülő rendőrök körülzárták a kórházat, és egész nap nem engedték ki onnan az államfőt, aki viszont nem volt hajlandó tárgyalni fogva tartóival.

Az így fogságba került államfő segítségére ismét a katonák érkeztek, akiknek sikerült kiszabadítaniuk, majd az elnöki palotába vinniük a politikust, aki úgy tudja, hogy a mentőakcióban meghalt egy rendőr. A különböző hírügynökségi jelentések szerint az ecuadori zavargásokban eddig legalább 50-en sérültek meg.

A hadsereg vezetője Luis González tábornok hűnek bizonyult a legitim kormányhoz és engedelmeskedett az államfőnek, aki egyben a hadsereg főparancsnoka is. „Ecuador egy jogállam” közölte a tábornok.

Kiszabadulása után Correa az elnöki palota erkélyéről beszédet mondott az őt éljenző tömeg előtt. Arról beszélt, hogy a csütörtöki nap "a mély gyász napja volt" az ország számára.

Hozzátette, hogy a katonák és a rendőrök tűzharcában legalább egy rendőr életét vesztette, és - mint mondta - amikor erről értesült, zokogott fájdalmában. Az államfő beszédében köszönetet mondott híveinek, akik a zendülés idején a kórházhoz vonultak, és "készek voltak meghalni a demokrácia védelmében" és érte.

Köszönetet mondott azon országok vezetőinek is, akik támogatásukról biztosították. Correa arról beszélt, hogy a zendülés nem csupán rendőri tiltakozás volt, politikai ellenlábasai beszivárogtak a rendőrök közé, és államcsínyt akartak végrehajtani. Fogadkozott, hogy a csütörtöki események vétkesei elnyerik büntetésüket.

És valami ami egyáltalában nem meglepő: röviddel a puccskísérlet előtt Ecuadorban jár Arturo Valenzuela, amerikai diplomata. Jean Guy Allard Ecuadorban élő kanadai újságíró egyből a puccskísérlet után ismertette azt a bizonyítékokkal is megerősített dokumentumok, hogy a CIA-nak komoly szerepe volt a lázadásban. Az amerikai titkosszolgálat már évek óta beépült az ecuadori fegyveres erők tagjai közé. Az interneten is közzétett dokumentum szerint nagyon erős a „függőség” ecuadori nagykövetség és a rendőrség egyes vezetői között. Többen is fizetett alkalmazottai a CIA-nak, sokan vettek részt „kiképzésen” az USA-ban.

Allard azt is jelezte, hogy az utóbbi időben egyre több észak-amerikai tisztviselő tett látogatást Ecuadorban. Hivatalosan a két ország közötti együttműködés erősítése volt az indok.

Ugyanakkor ezek a tisztviselők, többek között Arturo Valenzuela és Tedd Stern nyíltan kritizálták a neoliberális politikát elutasító ecuadori vezetést. Tedd Stern kötődése a CIA-hoz pedig Washingtonban mindenki számára nyilvánvaló.