A bolíviai elnök, Evo Morales elnöki dekrétummal december 7-re írta ki az alkotmányról szóló népszavazást, amely politikailag hatalmas jelentősséggel bír a latin-amerikai ország életében. Ugyanezen a napon tartanak népszavazást további kérdésekről is, hogy milyen mértékig számolják fel a nagybirtokokat, tehát mekkora terület maradhat a nagybirtokosok kezében. Ekkor kell eldönteni, hogy 1000 hektártól vagy 500 hektártól húzzák-e meg a határt. Ugyanekkor választják meg La Paz és Cochabamba nemrég leváltott tartományi vezetőjét is.

„Ez egy történelmi nap lesz, amikor a népszavazás garantálni fogja az új alkotmány elfogadását”, mondta Morales elnök, azután, hogy a minisztertanács ülése után felolvasta a 29691-es számú dekrétumot. „Mi mélyreható változásokat akarunk a demokráciában.” A referendummal a nép akarata teljesül, mondta Evo Morales, akit augusztus 10-én a szavazatok 67,4 százalékával erősítettek meg az elnöki posztján.

Az új alkotmányt tavaly decemberben fogadta el az alkotmányozó gyűlés, de mindezidáig a szélsőjobboldal a megakadályozta ratifikálást, hogy a szocialista kormányzat ne érjen el eredményt.

Február 28-án az országgyűlés megszavazta, hogy május 4-én életbe lépjen az új alkotmány, de az ellenzék, amely még a szenátust uralja, elérte ennek feltartóztatását. Ugyanebben az időben indultak meg utcai zavargások a reakciós ellenzék vezetésével.

A Bolíviai Indiánok Szövetsége (Cidob) azonnal támogatásáról biztosította az új alkotmányt és kijelentette, hogy egy új Bolívia megteremését támogatja: „Egy döntő pillanathoz érkeztünk, ahol minden társadalmi réteg követelése érvényesül, akik eddig Bolíviában áldozatok voltak. Most az egyén demokratikusan választhat, hogy melyik állammodellt szeretné” – mondta Adolfo Chávez, a Cidob végrehajtó titkára.

Magyar-Venezuelai Szolidaritási Társaság