Egy Elliott Abramsszal folytatott indulatos múlt szerdai beszélgetés közben Ilhan Omar képviselő szóba hozta az El Salvador-i El Mozote-mészárlást, a modern latin-amerikai történelem egyik legszörnyűbb tömeggyilkosságát. A minnesotai demokrata képviselő mindössze kétéves volt 1981 decemberében, amikor a mészárlás történt. Abrams, Donald Trump új, Venezuelával foglalkozó különleges megbízottja magas beosztású külügyminisztériumi tisztviselő volt a Reagan-kormányzat idején, ami katonai és gazdasági segélyt küldött El Salvadorba, hogy ezzel segítsen legyőzni egy baloldali felkelést, és feltartóztassa a kommunizmust szerintük az Egyesült Államok felé közelítő hullámát. Mi történt 1981-ben? És mi köze ehhez Abramsnak?
Elérkezett hát február 23-a, és el is múlt. Egyesült Államok és helyi bábjai ezt a napot harangozták be D-napként, amikor a gonosz Maduro akarata ellenére bejuttatják a „humanitárius segélyt” az országba. Erről még a BBC tudósítója is elismerte, hogy nem sok köze volt a segélyhez, viszont nagyon is sok Maduro elnök hatalmának megtöréséhez.
José Luis Espert argentin közgazdász Mauricio Macri elnök politikai mozgalmát egyszer „jól nevelt kirchnerizmusnak” nevezte, odaszúrva annak a koalíciónak, amelynek már a neve is – Cambiemos, avagy Változtassunk – meg akarja különböztetni magát elődeitől. Most, hogy maga is elnökjelölt lett, Espert olyan kormányt kíván alakítani, amely jóval kevésbé udvarias.
1829-ben a chilei parlament José Joaquín Vicuñát nevezte ki az ország új alelnökének. Ez akár a világ egyik legunalmasabb történelemleckéjének kezdete is lehetne, ám Vicuña személye olyannyira kifogásolható volt, hogy kinevezése puccsot váltott ki, amit aztán egy körülbelül kétezer ember életét követelő polgárháború követett.
Az ominózus január 22-e előtt kevesebb mint minden ötödik venezuelai hallott Juan Guaidóról. Csupán egy hónappal ezelőtt a harmincöt éves politikus egy homályos figura volt egy politikailag peremre szorult szélsőjobboldali szervezetben, ami közvetlenül érintett volt jó pár hátborzongató erőszakos utcai cselekményben. Guaidó még saját pártjának is középszerű alakja volt az ellenzéki többségű Nemzetgyűlésben, ami a venezuelai alkotmány értelmében jelenleg törvénytelenül működik.
4. oldal / 69
