A tanulmány eredeti megjelenési helye:Ideológia és demokrácia. A Magyar Politikatudományi Társaság Évkönyve 1984. Bp., 1984., 250-255.

Simón Bolívar születésének 200. évfordulóján szerte a világon - így hazánkban is - sokféle szempontból elemzik a Felszabadító életét és munkásságát. A tiszteletteljes megemlékezés alkalmat ad számos, a latin-amerikai fejlődés sajátosságainak megértését is szolgáló kérdés felvetésére. Ezek a kérdések - legáltalánosabb értelemben - akörül forognak, mi tekinthető progresszív, ma is ható örökségnek Bolívar gondolataiból, s melyek azok az elemek, amelyek osztályának, a függetlenségi harcot vezető kreol földbirtokos osztálynak a korlátait tükrözik. A történelmi haladás mely lehetőségeit ismerte fel egy világtörténelmi jelentőségű átalakulásokkal terhes korszakban, s mennyiben járult hozzá saját tevékenységével azok kibontakozásához? Mi bizonyult eszméiből realitásnak s mi vált utópiává a 19. század első évtizedeinek latin-amerikai valóságával ütköztetve?

A kubai forradalom 50. évfordulóján

Első kubai utamra egy évvel az 1962-es októberi krízis után került sor. Ha­bár negyvenöt év telt el azóta, Kuba helyzetére a máig tartó és azóta több­ször szigorított blokád révén napjainkig kihat mindaz, ami 1962-ben tör­tént, és ami a történelembe szovjet-amerikai, Hruscsov és Kennedy között kötött megállapodásként vonult be. Két évvel a kubai forradalom 1959-es győzelme után került sor erre a megállapodásra, tehát a kubai forradalom kezdeti időszakában. Emlékszem arra a kubai közhangulatra, amelyből 1963-ban szenvedélyes kritikáját hallottam ki az 1962-es szovjet magatartásnak. A Kádár korszak sajtója nálunk ezt a magatartást a világbéke meg­őrzéseként ünnepelte.

Holnap, 2008. január 28-án lesz Kuba nemzeti hősének, José Martí születésének 156. évfordulója. Ennek alkalmából a Magyar-Venezuelai Szolidaritási Társaság közzétesz Anderle Ádám írását, amelyet az 1997-es Munkásmozgalom Évkönyvben jelent meg. 

Anderle Ádám: Haza vagy halál? José Martí műve, mint politikai örökség

Kétszázhuszonöt éve, 1783. július 24-én született Caracasban Simon Bolívar dél-amerikai szabadságharcos, a latin-amerikai függetlenségi háborúk kiemelkedő alakja, akit hivatalosan is felruháztak a Felszabadító címmel és akiről országot, pénzt, várost és hegycsúcsot neveztek el.