Latin-Amerika története az elmúlt évtizedben más irányt vett volna, ha Hugo Chávezt egy népfelkelés nem helyezte volna vissza a hatalomba az őt rövid időre elmozdító puccs után.

A puccs mindent megváltoztatott. Radikalizálta a bolivári forradalmat, ahogyan Chávez elnök politikai projektjét nevezte.

Bebizonyította, hogy a burzsoázia és az imperializmus tökéletesen kész visszatérni a puccsokhoz, ha úgy ítéli meg, hogy erre van szükség a hatalma megőrzéséhez.

A puccs után több mint egy évtizeddel öt döntő tényezőt vizsgálunk meg Venezuela ama 2002-es sorsdöntő napjaiból, amelyek révén a venezuelaiak és Hugo Chávez sikeresen szálltak szembe a jobboldali támadással.

Chávez megerősödve került ki a puccskísérletből - Fotó: Archív

1. Chávez nem lépett fel erőszakkal

Amikor Hugo Chávezt 1998-ban először megválasztották még nem mondta magát szocialistának, és mérsékelt szociálpolitikát folytatott. A venezuelai burzsoázia bár korántsem rajongott Chávezért, úgy gondolták, hogy manipulálni tudják őt, ahogyan tették az előző kormányokkal is.

Chávez azonban rádöbbentette őket, hogy óriásit tévednek.

A 2002-es puccs előtt Chávez egy 49 törvényből álló jogszabálycsomagot fogadott el rendelettel, amely törvények közvetlenül sértették a burzsoázia érdekeit.

Chávez nem hátrált meg.

Ezeket a törvényeket, különösen a mezőgazdaságra és a halászatra vonatkozóakat, a munkásokra és a parasztokra nézve kedvezően alkották meg. Ezek a csoportok alkották a kormány politikai bázisát, és radikálisabb változásokat követeltek.

A burzsoázia egyből két munkabeszüntetéssel válaszolt, amelyek célja a kormány destabilizálása és Chávez a hatalomból való eltávolítása volt.

2. A világ első médiapuccsa

2002. április 11-én a venezuelai ellenzék nagygyűlést tartott a fővárosban, Caracasban.

Ahogy az ellenzéki felvonulás az elnöki palotához ért, ahol a kormány támogatói gyűltek össze, lövések dördültek, és mindkét oldalon meghaltak emberek.

Olyan képeket játszottak be újra és újra, hogy Chávez támogatói lőnek. Azonban ez szándékos manipuláció volt.

Chávez támogatói soha nem lőttek az ellenzéki tüntetésre, egy másik kameraállás később ezt bizonyította is.

A nap eseményeinek káosza közepette azonban nehéz volt megbizonyosodni arról, hogy mi az igazság. A burzsoázia és hadseregbeli szövetségesei akcióba lendültek, és az erőszakért a kormányt okolták.

A hadsereg egyes elemei lejátszottak egy előre rögzített üzenetet, amelyben elutasították a Chávez-kormányt, és az elnököt ezután foglyul ejtették.

A média az események alakításában játszott meghatározó szerepe nélkülözhetetlen volt. A puccs egyik támogatója egyenesen a tévében köszönte meg a magánmédiának a puccsban játszott szerepét.

3. A mai „demokraták” tegnap még puccsisták voltak

A hatalmat átvevő jobboldali erők, amelyeket az ország kereskedelmi kamarájának elnöke vezetett, gyorsan leleplezték a puccs reakciós jellegét, noha azt állították, hogy ez egy „demokratikus” átmenet volt.

Több száz embert, köztük minisztereket tartóztattak le. Leopoldo López ellenzéki vezető, aki olyannyira kedves a jobboldali politikusoknak szerte a világon, közvetlenül részt vett Ramón Rodríguez Chacin igazságügyi miniszter törvénytelen letartóztatásában.

A rendőrségi akcióknak körülbelül ötven halálos áldozatuk volt.

A de facto rezsim bejelentette a Nemzetgyűlés, a Legfelsőbb Bíróság, a választási hatóság feloszlatását, valamint az összes magas beosztású tisztviselő menesztését.

Az állami tévét lekapcsolták, a magánmédia pedig filmeket és vetélkedőket sugárzott.

Azt is bejelentették, hogy visszaváltoztatják az ország hivatalos nevét Venezuelai Köztársaságra, és kitörlik belőle a „Bolivári” jelzőt, amivel az 1999-es alkotmány keretében egészítették ki.

4. Az Egyesült Államok aktív szerepet játszott a puccsban

A puccs előtt annak kulcsszereplői az Egyesült Államokba utaztak, hogy jobboldali személyekkel találkozzanak. Eva Golinger újságíró azt derítette ki, hogy a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) legalábbis tudott a Chávez elmozdítását célzó kísérletről.

Egy mindössze öt nappal a puccs előtt keltezett CIA-eligazításból hajszálpontosan kiderül, hogy a puccsisták hogyan akarták kivitelezni az elnök megdöntését.

Az Egyesült Államok kormánya nem sietett figyelmeztetni a venezuelai kormányt a készülő puccsra. Miután Chávezt letartóztatták, az Egyesült Államok kormányának egyik szóvivője papagájként ismételgette a puccs támogatóinak azon állítását, miszerint Chávez rendezte meg a puccsot maga ellen, hogy elfojtson egy tüntetést.

Az Egyesült Államok kormánya gyorsan elismerte a de facto kormányt, és „átmeneti polgári kormánynak” nevezte azt.

A venezuelai kormány egy vizsgálata később azt állapította meg, hogy két magas rangú amerikai katonatiszt James Rodgers alezredes és Ronald MacCammon ezredes puccsista venezuelai katonatisztekkel találkozott, akiknek elmondták, hogy az Egyesült Államok kormánya támogatja a puccsot.

5. A puccsot az emberek győzték le

A venezuelai embereket feldühítette, hogy a burzsoázia azt hitte, hogy felboríthatja a demokráciát. Az emberek választották Hugo Chávezt, és az utcákra özönlöttek, hogy megvédjék a kormányt.

Sok vezető, attól tartva, hogy letartóztatják őket vagy még rosszabb történik velük, illegalitásba vonult. A venezuelai emberek azonban nem így tettek, és milliók tüntettek a puccs ellen.

Saját alulról szerveződő hálózataikat használták, hogy terjesszék, hogy Chávez szavait, miszerint nem mondott le, ahogyan ezt a de facto rezsim állította. Maga Chávez tudta ezt az üzenetet kicsempészni.

A puccsisták arrogánsak voltak, és meg voltak győződve arról, hogy megszilárdították a hatalmukat.

Tévedtek.

Bár egyes katonai vezetők elárulták az alkotmányt, számos tiszt és közkatona továbbra is támogatta a kormányt. A demokráciájukat védelmező embereket követve a hadsereg hűséges egységei léptek és visszafoglalták az elnöki palotát.

Április 13-a éjszakájára Chávezt kiszabadították a fogságból, és visszaállították az elnökséget.

Aznap éjszaka Chávez egy teljesen előkészítetlen rádióbeszédet mondott, amelyben elismerte az emberek kormánya és élete megmentésében játszott szerepét.

„Ami Venezuelában az elmúlt néhány órában lejátszódott a világon egyedülálló. A venezuelai nép új fejezetet írt Venezuela, Latin-Amerika és a világ történetében. A venezuelai nép határozottan felébredt” – fogalmazott Hugo Chávez Frías 2002. április 14-én.

Írta: Lucho Granados Ceja

Forrás: teleSUR

Fordította: Latin-Amerika Társaság