1989-ben korábbi El Salvador-i közbiztonsági miniszter, Inocente Orlando Montano a salvadori fegyveres erők más magasrangú parancsnokaival hat jezsuita pap, a házvezetőnőjük és annak tizenhat éves lánya meggyilkolására szövetkezett.

Az áldozatokat hidegvérrel lőtték agyon, amint a halálosztag belépett a házba, amiben laktak közvetlenül a katolikus egyetem mögött, aminek a rektora szintén a meggyilkoltak között volt. Ez volt a salvadori jobboldal egyik utolsó és legkétségbeesettebb kísérlete a békefolyamat megállítására, amelyért a jezsuiták olyan sokat tettek.

Montanónak soha nem kellett szembenéznie az igazságszolgáltatással a bűncselekményéért, egészen addig, amíg a San Franciscó-i székhelyű Igazság és Elszámoltathatóság Központ Spanyolországban be nem nyújtotta a jezsuita mészárlásról szóló aktáját, és elkészített egy vádiratot. A CJA nyomozásának és a spanyolországi ügynek közvetlen eredményeképpen kiderítették, hogy Montano Bostonban él, és az amerikai hatóságok letartóztatták. Az Egyesült Államok kormánya vádat emelt Montano ellen, de nem a mészárlásért, hanem azért, mert bevándorlási csalást követett el, illetve hamis tanúzásért, mert hazudott a mészárlásban játszott szerepéről.

A meggyilkolt jezsuiták

Augusztus 27-én Montanót 21 hónapi börtönbüntetésre ítélték, amit egy szövetségi börtönben kell letöltenie a bevándorlási és a hamis tanúzási vádak miatt. A CJA üdvözölte az ítéletet:

„Ma egy lépéssel közelebb kerültünk ahhoz, hogy igazságot szolgáltassunk a mészárlás áldozatainak” – áll a szervezet nyilatkozatában, amit a honlapjukon tettek közzé. „A CJA elismeréssel szól a John Capin helyettes államügyészről és egész csapatáról, akik kivételes munkát végeztek ebben az ügyben. A 21 hónapos ítélet üzenet az emberi jogok sárba tipróinak, hogy nem kereshetnek menedéket az Egyesült Államokban, és nem kerülhetik el a tetteikért járó felelősségre vonást.

Most megkezdődhet a kiadatási folyamat a tárgyaláshoz Spanyolországban, ahol Montanónak az El Salvador-i jezsuiták 1989-es meggyilkolásában játszott döntéshozói szerepét fogják tárgyalni. Ez az igazság pillanata, amelyet a mészárlás áldozatai megérdemelnek.”

Azonban a jezsuiták meggyilkolása korántsem az egyetlen bűncselekmény, amit Monterónak tulajdonítanak. Az 1980-as évek alatt ő irányította a Belloso gyors reagálású gyalogsági zászlóaljat, illetve az Atlacatl zászlóaljat, és őt tartják felelősnek a salvadori polgárháború legdurvább atrocitásai közül sokért. Mindkét egységet az Egyesült Államokban képezték ki, a Bellosót az észak-karolinai Fort Braggben.

Inocente Orlando Montano

Az Egyesült Államok Állampolgársági Irodájának és Bevándorlási Szolgálatainak jelentése szerint, amit az UNHCR a RefWorldben idéz: „a Belloso Zászlóalj számos mészárlásban vett részt az 1980-as évek elején. Például 1982 májusában csupán hónapokkal a megalakulása után a Bellosót és más katonai egységeket a keleti Chalatenango tartományba küldték, hogy ott egy támadást hajtsanak végre, amelyet egy elemző úgy jellemzett, hogy „nyilvánvalóan civilek ellen irányult, akik közül sokan támogatták az FMLN-t. Százakat öltek meg, és az az ötezer ember, aki elmenekült, fegyvertelen volt.” (Montgomery 1995, 152.) Egy hírműsor szemtanúk beszámolóján alapuló riportja így fogalmazott: „A katonák egy héten keresztül gyilkolták civilek százait, falvakat gyújtottak fel, terményeket égettek fel, és parasztok ezreit üldözték fel a hegyekbe, ahol tortillákon, és amikor szükséges volt leveleken élve éltek túl.” (Boston Globe, 1996. július 14.)

Az El Rescate adatbázis azt jelzi, hogy a Belloso Zászlóalj mészárlást hajtott végre a Cuscatlán tartományban lévő Canton Tenangóban 1983 februárjában, amely esetben 29 törvénytelen gyilkosságról vagy merényletről készült feljegyzés. Az adatbázis, amely ugyan kiterjedt, de nem teljes körű, 1982 májusa és 1985 vége között összesen közel 80 ilyesfajta gyilkosságot tulajdonít a Belloso Zászlóaljnak, illetve több száz másfajta visszaélést, például kínzást, illegális elfogást és szexuális támadást. Az adatbázis szerint ezeknek az erőszakos cselekedeteknek a többségét a háborúban legnagyobb konfliktusoknak helyt adó két tartományban, Morazánban és Cuscatlánban folytatott műveletek közben követték el. (El Rescate Adatbázis, 1992.)

A Belloso Zászlóalj által Montero alatt elkövetett egyéb bűncselekményekről Nina Lakhani írt a BBC News magazinban. „Az egyik az El Calabozo mészárlás, amely során a Belloso Zászlóalj, illetve a szintén rettegett Atlactl Zászlóalj Montero parancsára kettő és háromszáz közötti campesinót, vagyis gazdálkodó parasztot gyilkolt meg 1982. augusztus 22-én.

„Az El Calabozo az Egyesült Államokban kiképzett mozgó halálosztagok által végrehajtott felperzselt föld hadművelet volt a gerillák állítólagos támogatói ellen. A katonák fegyvertelen civileket gyilkoltak meg, gyermekeket raboltak el, hogy törvénytelenül örökbe adják őket, otthonokat robbantottak fel és terményeket pusztítottak el.”

„A salvadori kormány hivatalosan soha nem ismerte el, hogy a mészárlások megtörténtek.”

„Az 58 éves Chunguita Realegeno, aki egy fia kivételével az egész családját elvesztette a mészárlásban ezt mondja: „Három napig rejtőztem a kisbabámmal étel és víz nélkül, mert nem tudtuk tartani a lépést. Soha nem láttam újra a családomat, csak a csontjaikat találtam meg. Minden nap és minden éjjel szenvedek attól a tudattól, hogy akik megölték őket még mindig szabadok.”

Mike Gatehouse