A sors úgy hozta, hogy bár különböző években történtek, de mindkét esetben júniusban emlékezünk meg a legendás argentin-kubai gerillaharcos, Ernesto Che Guevara születéséről és a Prensa Latina (PL) latin-amerikai hírügynökség megalapításáról.

Che 1928. június 14-én született Rosarióban, Argentínában, a PL-t pedig 1959. június 16-án alapították meg Che és a felkelő hadsereg vezetője, Fidel Castro elgondolásai alapján, ami már azóta érlelődött bennük, amióta a Sierra Maestrában harcoltak.

A fegyveres mozgalom vezetése már korábban is beszélt róla, hogy szükség van egy nemzetközi léptékű sajtóorgánumra, ami ellensúlyozza a frissen kivívott kubai forradalmat fojtogató külföldi médiakampányokat.

A Fulgencio Batista diktatúrájának támadásai elől a hegyekbe húzódott gerillák által alapított Radio Rebelde (7-RR) erőfeszítései bizonyosan nem voltak elegendők.

A PL megalapításának kiváltó oka az a találkozó volt, ami az argentin újságíró, Jorge Ricardo Masetti, Che és a fegyveres csoport vezetője között zajlott le.

alt

Masetti a Radio El Mundo képviselőjeként érkezett Kubába. Érdekelte, hogy ki ezek a már akkor legendás fegyveres fiatalok, akikkel két interjút is készített ugyanazokról a témákról. „Viszlát Che Masetti, de azt hiszem fogunk mi még találkozni. Üldözni fognak téged” – mondta viccesen a Felkelő Hadsereg főparancsnoka az újdonsült argentin barátjának.

És az újságírói munkáival végzett vendégnek, aki lefelé tartott a Sierra Maestrából, vissza kellett fordulnia, mert a riportja nem jutott el a Buenos Aires-i rádióállomásra.

Azonban amikor Masetti végül lejött Kuba legmagasabb hegységéből már megvolt a saját elképzelése arról, hogy hogyan segítse elő a felkelést Argentínában, mert megértette, hogy országának szintén szüksége van erre.

alt

A PL megkezdi működését

Az újonnan kivívott forradalom nem lépett még a hatodik hónapjába sem, amikor a PL először használta a távírót, és alapító igazgatójával, Masettivel vezetéken híreket továbbított.

Masetti korábban Fidel Castro „Igazság Hadműveletét” szervezte meg, amelynek célja az volt, hogy a média konzorciumok elleni új csatáról beszéljen, hogy elmondja, hogy ez lenne az a hírügynökség, ami a térség szemével mondja el az igazságot.

A PL újdonsága és lényege az lett, hogy olyan latin-amerikai újságírókat fogott össze, mint a kolumbiai Gabriel García Márquez és az argentin Rodolfo Walsh, akik később írók lettek.

A Havannából és más országokból táviratozó prominens újságírók között volt még Aroldo Wall (Brazília), Ernesto Jaquetti, Alfredo Muñoz Unsain alias Chango, Rogelio García Lupo valamint Carlos Aguirre (Argentína), Armando Rodríguez Suárez (Mexikó) és Eleazar Díaz Rangel (Venezuela).

Che olajzöld egyenruhában és parancsnoki bakancsban éjszakánként gyakori vendég volt a hírügynökségnél. Azért érkezett, hogy meglátogassa az elvtársait, és azt mondják, hogy amikor nem jött, akkor telefonon érdeklődött a világ ügyeiről.

A távíró szobát és a Havanna külső kerületeiben létesített új jeltovábbítókat is rendszeresen meglátogatta, és még néhány cikket is megjelentetett a Prensa Latináról.

Az egyiknek, ami a La Gaceta de Colombiában jelent meg, azt a címet adta, hogy „Japón, una Potencia que es Colonia” (Japán, egy nagyhatalom, ami gyarmat). A cikket Ernesto (Che) Guevara írta alá, és a Prensa Latina terjesztette. Ebben a cikkben Guevara a gazdaságilag és társadalmilag elemezte a felkelő nap országát.

A cikk a Japánban tett látogatásával indul, ahol is megosztja a véleményét egy iparosodott társadalomról és annak eredményeiről, de siet kijelenteni, hogy ez az ország „mutatja azt, hogy a legnagyobb erősség a teljes nemzeti szuverenitás”.

alt

Gabriel Molina, a PL alapító újságírója azt mondja, hogy Che újságíróként dolgozott egy hírügynökségnél Mexikóban, és tudta, hogy hogyan működik ez, sőt néhány Pánamerikai Játékokról tudósított is.

Éppen ezért, amikor a latin-amerikai hírügynökséget megalapították, az nemcsak kubai szinten, de a térség viszonylatában is tisztességes fizetést adott a dolgozóinak.

Kevésbé köztudott, hogy az elején „Agencia Latinának” (magyarul Latin Ügynökség) hívták, és a legendás gerillaharcos javasolta a Prensa (sajtó) szót, hogy Prensa Latinának hívják.

Conchita Dumois, Masetti özvegye, aki férje titkárnőjeként dolgozott, elmondta, hogy Che rendszeresen megfordult a PL-nél, és nem egyszer hosszú ideig maradt.

Bezárkóztak Masetti irodájába, hogy kubai szivarok füstje és maté mellett mély beszélgetéseket folytassanak.

„El tudom képzelni, hogy miről beszélhettek” – mondta Dumois, megjegyezve, hogy a társalgások arról szólhattak, hogy hogyan lehetne olyan forradalmat csinálni, ami megváltoztatja országának akkori szomorú valóságát.

1967 októberében, amikor Che halálhíre megérkezett a Prensa Latinának sikerült minden jóslatot megcáfolnia, amelyek arról szóltak, hogy nem működik majd sokáig és nem tud majd versenyezni a nagy hírmédiumokkal.

Alapítása után ötvenöt évvel a PL jelen van a világ számos pontján, több mint húsz irodával, hogy megmutassa a valóság másik oldalát, azt, amelyről a nagy médiamonopóliumok nem beszélnek. Guevara parancsnok másik nagy eszméje még mindig halad a maga útján.

Yurién Portelles