Ha Brazília közelmúltbeli visszaesését elnökeinek csökkenő népszerűségével mérnénk, akkor Michel Temer jelentené a lejtő alját.

2010-ben Luiz Inácio Lula da Silva 80 százalékos népszerűséggel zárta második ciklusát. 2016 márciusában – négy hónappal a felelősségre vonási eljárással való eltávolítása előtt – pártfogoltja és utódja, Dilma Rousseff kormányát a lakosság tíz százaléka támogatta.

A lakosság körében szinte nulla Temer támogatottsága, de a piacok kitartanak mellette - Fotó: Evaristo SA/AFP

A múlt hónapban Rousseff egykori alelnöke, Michel Temer kormánya esetében már csupán három százalékos támogatottságot mértek. A huszonnégy évnél fiatalabbak körében Temer támogatottsága nulla.

Temert már megvádolták korrupcióval, zsarolással és az igazságszolgáltatás akadályozásával is. Mégsem volt eddig egyetlen akkora korrupcióellenes tüntetés sem, ami annak idején hozzájárult ahhoz, hogy Rousseff ellen felelősségre vonási eljárást indítsanak az költségvetési szabályok megsértése miatt.

Roussefftől eltérően Temer továbbra is bírja a pénzpiacok támogatását, amelyeknek tetszenek az általa bevezetett megszorító intézkedések, például a kormányzati szolgáltatások privatizációja, a kiadások húsz évre való befagyasztása és a nyugdíjrendszer tervezett átalakítása.

Ezek a gazdasági kilábalás jelei. De kiadásokat annyira drasztikusan megnyirbálták, hogy mára már egyes állami alapfunkciók kerültek veszélybe.

Bírálói szerint Temer megszorításai jobban fájnak a szegényeknek, mint a gazdagoknak. Az Oxfam Brasil egyik felmérése szerint a gazdagabb brazilok arányosan kevesebb adót fizetnek, mint a szegények és a középosztálybeliek, és a leggazdagabb öt százalék többet keres, mint a lakosság összes többi része együttvéve. A jövedelemadó legmagasabb sávja mégis csupán 27,5 százalék.

A piacokat nem nagyon érdekli az egyenlőtlenség, de az elnök és szövetségesei elleni sokat ártó korrupciós vádak félő, hogy további károkat okoznak az ország intézményeinek.

A jelek szerint Temer alighanem túléli ezt a legújabb válságot is – a héten várhatóan meg fogja nyerni a második szavazást is a kongresszus alsó házában, amelynek tétje az lesz, hogy felfüggesszék-e őt egy bírósági tárgyalás idejére –, de a brazil politikai vezetőkbe vetett bizalom drasztikusan megingott.

A bizalom hiánya növeli a válság autoriter módon való megoldásának támogatottságát – aminek súlyos következményei lehetnek a jövő évi elnökválasztásokon.

A kongresszus alsó háza első alkalommal nem szavazta meg az elnök tárgyalás idejére való felfüggesztését, amikor Temert korrupcióval vádolták meg. Az Open Account független civil szervezet szerint nem sokkal korábban Temer kormánya 1,33 milliárd dollárt irányzott elő projektekre a szavazásra készülő képviselők államainak.

Ezek közül a képviselők közül sokan nagyhatalmú agrárvállalkozásokhoz és evangélikus keresztény lobbikhoz kötődnek, és ellenük is folyik korrupciós nyomozás. Környezetvédők azt mondják, hogy a Temer kormányzat a támogatásukért cserébe csökkenti Amazónia védelmét.

„Országunkat túszul ejtette egy gátlástalan politikusokból álló banda” – fogalmazott a szavazás után Joaquim Barbosa, a Legfelsőbb Bíróság korábbi bírája.

Temert azóta az igazságszolgáltatás akadályozásával is megvádolták; illetve pártjának, a Brazil Demokratikus Mozgalom Pártnak (PMDB) hat másik vezető figurájával együtt zsarolással is gyanúsítják.

Janot Lulát, Rousseffet és Munkáspártjuk más vezető tagjait – Temer PMDB-jének korábbi szövetségeseit – is megvádolta, és kijelentette, hogy minkét párt egy bűnszervezet része volt, ami tizenöt éven keresztül kenőpénzeket fogadott el kikötőkkel, repülőterekkel, aszályokkal, olajfúró tornyokkal, adókedvezményekkel és amazóniai vízerőművekkel kapcsolatos döntésekért cserébe.

Rodrigo Janot korábbi főügyész – aki feltárta a vádakat a három elnök ellen – azt mondta, hogy Temer pártja azért lépett ki Rousseff kormányzó koalíciójából, mert az nem akadályozta meg a korrupciós nyomozást, és ez vezetett ahhoz, hogy a kongresszus alsó háza végül megszavazta a Rousseff elleni felelősségre vonási eljárást.

„Bűnszervezetének minden tagját, függetlenül attól, hogy közvetlenül kihez kapcsolódtak, egy közös érdek mozgatta, ami egyesítette őket” – írta Janot. „A maximális jogosulatlan gazdasági haszonszerzés maguk és mások számára, függetlenül attól, hogy az ilyen ügyletek közérdeket szolgáltak-e vagy sem.”

Minden megvádolt tagadja az ellene felhozott vádakat. Temer azt mondja, hogy összeesküvés áldozata.

Ahogyan a Legfelsőbb Bíróság bírája, Luís Barroso külföldi újságíróknak fogalmazott nemrég Rióban, hatalmas érdekek védik magukat.

„Ezek az emberek nagy hatalommal rendelkeznek, szövetségeseik, partnereik és bűntársaik vannak mindenhol, a hatalom legfelsőbb köreiben, a köztársaság hatalmi ágaiban, a sajtónál és mindenhol, amit csak el lehet képzelni” – mondta.

A brazilok 78 százaléka azonban támogatja a korrupciós nyomozásokat. A legfelsőbb szintekből való kiábrándulásuk veszélyes teret nyit a populisták és a szélsőségesek előtt a jövő évi elnökválasztásokon.

Lula 2018-ban vissza akar ülni az elnöki székbe – és jelenleg vezeti is a felméréseket, de közel tíz év börtönbüntetésre ítélték korrupcióért és pénzmosásért, és lehet, hogy a közügyektől is eltiltják.

Az egyik esélyes jobboldali jelölt João Doria, São Paulo hivalkodó multimilliomos polgármestere. Donald Trumphoz hasonlóan ő is korábban A tanítvány (The Apprentice) tévéműsor brazil változatának műsorvezetője volt, és csak idén januárban lett polgármester előzetes közigazgatási tapasztalat nélkül.

Több felmérés szerint a második helyen Jair Bolsonaro áll, a hadsereg korábbi kapitánya, akinek szélsőjobboldali, autoriter üzenetének kedvező környezetet teremt a korrupció által kiváltott düh, illetve a brazilok az egyre növekvő bűnözés miatti ijedtsége.

És egyre nő is a támogatottsága, mivel sokan úgy vélik, hogy a brazil fegyveres erőknek be kellene avatkoznia – ahogyan ezt 1964-ben is tették, amikor huszonegy évre kegyetlen diktatúrát vezettek be –, és ezt a lehetőséget egy szeptemberi online felmérés szerint a brazilok 43 százaléka támogatja.

Szeptemberben a hadsereg tábornoka, Antonio Mourão okozott riadalmat sokakban, amikor azt mondta, hogy úgy véli, hogy ha a brazil intézmények nem távolítják el a közéletből azokat, akik törvénytelenségeket követtek el, „akkor ehhez kell folyamodnunk”.

Bolsonaro megvédte. „A demokrácia nem jelentheti a szavazatvásárlást vagy a korrupció a kormányozhatóság érdekében való elfogadását” – írta a Twitteren 602 ezer követőjének. „Erre reagálni minden civil vagy KATONA kötelessége.”

Forrás: The Guardian

Fordította: Latin-Amerika Társaság