Hugo Chávez Frías venezuelai elnök már a 2006-os venezuelai elnöki választások előtt egyértelművé tette, hogy szocializmust akar építeni a latin-amerikai országban.

Többször kijelentette, hogy aki rá fog szavazni 2006. december 3-án, az a szocializmusra szavaz. Chávez 63%-kal győzőtt és január 8-án megkezdte újabb hét éves elnöki mandátumának a letöltését.

5_motor_kicsi.jpgAz előző hét szombatján előadást szervezett a Magyar-Venezuelai Szolidaritási Társaság a venezuelai forradalom 5 motorjáról. Az alábbiakban írásban is ismertetjük az előadás tömörített változatát.

Amikor 2007. január 8-án ismételten beiktatták Hugo Chávezt Venezuela elnökének, a ceremónia alatt elmondott beszédében szólt először az 5 motorról. Elmondta, hogy milyen változtatások szükségesek az országban az új szocialista rendszer felépítéséhez, itt sorolta fel azt az öt alapvető pontot, amik nélkül ez nem tud végbe menni. Beszédét a „Haza, szocializmus vagy halál” jelszóval fejezte be.

Venezuelában az előző elnökök alatt rengeteg probléma halmozódott fel, ezek közül a legsúlyosabbak: a munkásosztály teljes kizsákmányolása, a többség elszegényedése és a társadalom megosztottsága. Venezuelában egy nagyon kicsi kisebbség, a lakosság 8%-a birtokolta a földeket, és nekik jutott csak haszon az olajból, amely nyereségének nagy része kivándorolt az Egyesült Államokba. A lakosság nagy része, azonban ebből semmit nem kapott és szörnyű nyomorban éltek. Ezeket a problémákat kezdte el felszámolni Hugo Chávez, azonban több dolog is hozzá segített Chávez 1999-es hatalomra jutásáig, ahhoz, hogy Venezuela átalakuljon.

Az első fontos esemény az 1989-es ’Caracazo’ lázadás volt, amikor a venezuelai nép felkelt Carlos Andréz Pérez venezuelai elnök ellen. Andréz Pérez időszaka alatt folyamatosan rosszabbodott a szegények sorsa Venezuelában, egyre drágább lett minden és semmit nem kaptak az emberek. Amikor a busz jegyek árát is felemelték a többszörösére, ezzel teljesen ellehetetlenítve az emberek létét, akkor a szegény rétegek felkeltek és bementek Caracas belvárosába tiltakozni és élelmiszert szerezni. Erre Andréz Pérez vérontással válaszolt.

A ’89-es lázadást, majd vérontást követően a közhangulat csak romlott Venezuelában, ezt a hangulatot kihasználva és így a támogatást maga mögött tudva Hugo Chávez, ekkor még katonaként puccsot kísérelt meg Carlos Andréz Pérez ellen 1992. február 4-én. A puccs kudarcba fulladt, ezt látva Chávez visszahívta a katonáit, hogy ne legyen több vérontás, őt börtönbe zárták, ahonnan két évvel később szabadult. A Bolivári Forradalmat a 1992-es puccskísérlettől számolják.

1999-ben Chávez először lett Venezuela elnöke és rögtön megkezdte a reformok végrehajtását. Az országnak új Alkotmánya született a nép javaslatai alapján, amit el is fogadtak 1999. december 15-én népszavazással. A másik fő vonal a missziók elindítása volt, amelyeken keresztül házakat, utakat építettek, illetve létrehozták az ingyenes egészségügyi ellátást, oktatást, felszámolták az analfabétizmust az országban.

2006. január 8-án Chávez elnök beszédében elmondta, hogy hogyan fogja elérni Venezuela a XXI. század szocializmusát öt alapvető ponton, az 5 motoron keresztül: az első motor a jog engedélyezése – közvetlen út a szocializmus felé, a második az alkotmányos reform – állam szocialista jogokkal, a harmadik az erkölcs és felvilágosultság – oktatás szocialista értékek alapján, a negyedik a hatalom új geometriája – szocialista újrarendezése a nemzet geopolitikájának, az ötödik a népi hatalom kirobbanása – ideológiai, forradalmi és szocialista demokrácia.

Első motor: a jog engedélyezése – közvetlen út a szocializmus felé

Ez lehetőséget ad egy egy éves periódus alatt Cháveznek, hogy új törvényeket, rendeleteket fogadtasson el. Ezt a jogot már megadták egyszer Cháveznek, még 1999-ben, hogy az új alkotmányhoz korszerűvé tudja tenni a törvényeket. Ez a pont a kulcsfontosságú iparok államosításához szükséges, amiket az előző kormányok privatizáltak. „Mindent, amit privatizáltak, államosítsuk vissza” – mondta Chávez. 2006 óta már államosítva lett a távközlés, az áram, a CANTV (telefontársaság) és az Orinoco olajvállalat is, amit azelőtt az Exxon, a British Petrol, a Conoco és a Chevron tulajdonában voltak. Ennek hatására az Exxon és a Conoco ki is vonult végleg az országból.
Ez a motor fontos még abból a szempontból is, hogy Chávez ismét változatni akart az Alkotmányon és ezért szüksége volt erre az engedélyre, hogy új törvényi javaslatokat tegyen, ezeket a népnek azonban majd ismét népszavazáson kellett elfogadnia.

A második motor: alkotmányos reform – állam szocialista jogokkal

A második motor magának az Alkotmánynak az újabb reformja népszavazás által. Erről 2007. december 2-án döntött a venezuelai nép, pontosan 69 törvényt kellett elfogadniuk vagy ellene szavazniuk.
Többek között szavaztak a heti munkaóraszám 44-ről 36-ra csökkentéséről, a napi munkaóraszám 8-ról 6-ra csökkentéséről, az önkormányzati rendszer átalakításáról, a Központi Bank függetlenségének eltörléséről, új tulajdoni formák beiktatásáról (magán és állami tulajdon mellet szerepeljen társadalmi és kollektív tulajdon), arról hogy az állam tartsa meg szuverenitását, fejlődését és nemzeti érdekeit, ne hagyja a víz, termőföld, olaj és földgáz kizsákmányolást, sem pedig a nemzeti érdekek és javak kizsákmányolását, arról, hogy a missziók kerüljenek be az Alkotmányba valamint az elnöki mandátum 6-ról 7 évre növeléséről és arról, hogy akárhányszor újra választható legyen az elnök.

A népszavazást 51%-49% arányban elvesztette Hugo Chávez. A legszegényebb tartományokban mindenhol egyértelműen nyert és ott is, ahol a legkevesebben szavaztak a reformokra, elérte a 42-43%-ot. 1,3% érvénytelen szavazat született, ami épp elég lett volna arra, hogy megfordítsa a végeredményt, de Chávez mégsem kérte a szavazatok újraszámlálását, elfogadta az első végeredményt.

Az Amerikai Egyesült Államok és az általa támogatott venezuelai ellenzék a választások előtt nagy lejárató kampányt folytatott mind Chávez, mind pedig a reformjai ellen. A 69 törvényből kiragadtak egyet, azt hogy akárhányszor újra választható legyen az elnök és ezt fordították Chávez ellen úgy, hogy ő örökké Venezuela élén akar maradni és diktátor akar lenni. (Egyébként ugyanennek a törvénynek a bevezetését akarta az USA-ban George W. Bush is.) A lejárató kampány másik eleme Chávez ördöghöz való hasonlítása volt, kihasználva azt, hogy a venezuelai nép nagyon vallásos. Chávez mindig is a vörös színt használta és ezt az ellenzék úgy fordította le, hogy a vörös még az ördög színe, a vér színe és a kommunizmus színe.

A harmadik motor: erkölcs és felvilágosultság – oktatás szocialista értékek alapján

A harmadik motor az oktatásra fektet nagy hangsúlyt, a lényeg, hogy az oktatás ne csak akadémiai szinten folyton, hanem kulturális, erkölcsi és a szolidaritás értékei alapján. Nagy hangsúlyt fektettek az őslakosok kultúrájának megőrzésére, saját nyelveiken tanulhatnak és az oktatási intézményekben is saját érdekképviseleteik vannak. Ma már szinte minden közösségben van iskola, ha máshol nincs lehetőség, akkor egy háznak a padlásán tanítják a gyereket. De nem csak a gyerekek és fiatalok képzését tarják fontosnak, hanem a felnőtt képzést, ami szintén ingyenes.

A negyedik motor: hatalom új geometriája – szocialista újrarendezése a nemzet geopolitikájának

A negyedig motor egy új hatalmi geometria létrehozatala a térképen. A politikai hatalmat újjá kell szervezni Venezuelában, így a legszegényebb területek, mint Apure megye is jobban bevonható lenne az ország életébe.
Ennek a motornak továbbá a célja, hogy minden nemű korrupciót megszüntessenek az országban, mert sajnos még mindig bírnak hatalommal az oligarchák. A másik nagy probléma, hogy a jelenlegi törvények nem teszik lehetővé, hogy az állam elnöke kontrolálja a tartományi vezetőket, így azok a legtöbb dologról önállóan, kényük-kedvük szerint dönthetnek.
A harmadik fontos lépése, a már törvényileg elfogadott községi tanácsokat reformálják, mert nem működnek kellőképpen.

Az ötödik motor: népi hatalom kirobbanása – ideológiai, forradalmi és szocialista demokrácia

Ez a legfontosabb, utolsó motor. Ezzel több hatalmat akarnak adni a közösségi tanácsoknak, ami teljesen megszüntetné az ezek előtt kialakult hatalmi struktúrát, és létre tudnák így hozni a közösségi államot. Ami ehhez a legszükségesebb, az a burzsoá állam leszerelése, mert az arra született, hogy meggátolja a forradalmat. Vagyis az eddigi államnak egy forradalmi állammá kell változnia.
Végkifejlete a gazdasági, politikai és adminisztratív hatalom teljes átadása népnek. Már most arra törekednek Venezuelában, hogy az adott közösségek maguk oldják meg problémáikat, ők mondják meg hogy mik a fő gondok, mire van szükségük és arra az állam megadja az anyagi forrásokat, de már maguknak az embereknek kell ezeket kivitelezni. A legtöbb közösségnek ma már saját maga által fenntartott élelmiszerboltja, ingyenes menzája, iskolája van.

Igaz az 5 motor valamelyest megrekedt az elvesztett népszavazás miatt, de Chávez elnök az eredmény kihirdetése után úgy nyilatkozott, hogy lehet, hogy a nép erre még nem volt felkészülve, de újra meg fogja próbálni két év múlva, hogy népszavazás által elfogadtassa a szükséges reformokat.