Nevezzük el akárminek,

ha már e szó: SZOCIALIZMUS

úgy sért fület, ahogy szemet

szúr utcalány fején a mirtusz -

csak azt jelentse (bárhogyan

nevezzük is), mit elvben eddig:

hazát, ahol nem hontalan,

ki élni béréből igyekszik,

 

emberhez méltó életet

s emberszámba vett sokaságot,

ahol nem csorda a tömeg,

s a pásztorok nem porkolábok,

 

ahol a kapzsiság meg az

önzés erénynek nem minősül,

s a jámbor polgár sem pimasz

törtetőt választ vezetőül.

 

Adjunk nevet neki, hiszen

meg kell szólítanunk, ha eljön.

Most még hajózik nagy vizen,

vagy üldögél egy fellegen fönn,

 

de ránk hunyorít majd, akár

Betlehem felett rég a csillag,

gubás népség felett megáll,

s a megváltásról újra hírt ad.