Latin-Amerika páratlan szépségű természeti kincsei nagy veszélybe kerültek az időről időre magasabb átlaghőmérséklet, légköri gázok egyre magasabb koncentrációja miatt.

Tanulmányok sora foglalkozik a felmelegedés elkerülhetetlen környezeti hatásaival, melyeket alábbi összefogalójában a Kitekintő is igyekszik sorra venni.

Számos gleccser eltűnő félben van, vagy éppen drasztikusan visszahúzódik, míg Amazónia Brazíliában fekvő része 100 éve nem látott szárazságot tapasztalt meg az elmúlt hónapokban, Chilén hatalmas viharok söpörnek végig, óriási pusztítást maguk után hagyva. Az országok biodiverzitása is veszélybe került, egyes fajok ugyanis nem képesek alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez, mely más fajok pusztulását is maga után vonhatja, így Dél-Amerika tájképe jelentősen megváltozhat. Természetesen, mindezen körülmények az emberek mindennapjaira is hatással lesznek.

A globális felmelegedés tényei

A Futuros nevű, a latin-amerikai fenntartható fejlődéssel foglalkozó folyóirat negyedéves jelentése szerint a Föld átlaghőmérséklete a XIX. század óta 0.6 °C-kal nőtt. Ez a szám tovább fog emelkedni, a tudósok 2100-ra mintegy 1.4 °C és 5.8 °C közötti emelkedést jósolnak, ami drasztikus következményekkel fog járni a bolygó lakosságára és élővilágára nézve. Ha mindez bekövetkezik, sokkal nagyobb változást eredményez majd mint az elmúlt 10 ezer évben bármikor.

A klímaváltozás elsősorban a hatalmas mennyiségű szén-dioxid és dinitrogén-oxid kibocsátásnak köszönhető. Ezek az üvegházhatású gázok megnövelik a légköri hőmérsékletet, ami az egész bolygó átlaghőmérsékletét tartósan megemeli. Az elmúlt évezred legmelegebb évtizede az 1990-es évek voltak, a legmelegebb év pedig 1998.

Az említett folyóirat szerint számos növény- és állatfaj nem éri meg az elkövetkező száz évet. Kipusztulásuk pedig tovább nehezíti majd a földi életet az ember számára, akinek ezentúl egyre nagyobb viharokkal, árvizekkel, szárazságokkal, és ehhez hasonló természeti csapásokkal kell majd megküzdenie.

A XX. század során a tengerek szintje is átlagosan 10 és 20 centiméterrel emelkedett, 2100-ra a szakértők további 9 és 88 cm közötti emelkedést vizionálnak. Ennek következtében a tengerparti városok víz alá kerülhetnek, egyes szigetek pedig végképp eltűnhetnek.

Egyezmények a klímaváltozás ellen

Az ENSZ égisze alatt több keretegyezmény is született, ezek közül az 1992-ben, a Föld államainak többsége által elfogadott Éghajlatváltozási Keretegyezmény a leghangsúlyosabb. Ehhez a latin-amerikai országok többsége is csatlakozott, csakúgy, mint az 1997-ben elfogadott Kiotói Jegyzőkönyvhöz, mely már konkrét kötelezettségvállalásokat ír elő a tagoknak.

Az egyezmény elnevezés mindig puha kötelezettségeket, míg a jegyzőkönyv, konkrét, kötelezően végrehajtandó aktusokat jelöl. Elfogadták még az atmoszféra védelméről, az ózonpajzs védelméről, a világűr, tenger, a flóra és fauna, Antarktisz védelméről szóló egyezményt, azonban ezek közül az 1992-es illetve 1997-es egyezmények kiemelkedőek.

Eltűnőben a latin gleccserek

Az Andok a világ leghosszabb lánchegysége, mely változatos élővilága mellett abban is különleges, hogy gleccserei a világ legmagasabban fekvő, szubtrópusi övezetben található jégtömegei, áll Pedro Vásquez Ruesta, az Agraria La Molina egyetem professzorának tanulmányában.

A gleccserek azonban fokozatos húzódnak vissza, már 1992-ben, kutatók egy csoportja figyelmeztetett, hogy a világ gleccserei egyre csökkenek. Az ohio-i egyetem kutatói szerint a szubtrópusi övezet jégtakarói szokatlanul gyors ütemben tűnnek el, mely a globális felmelegedésnek tudható be. Dr. Lonnie Thompson, az ohioi egyetem kutatóközpontjának munkatársa szerint, 1963 és 1978 között a perui Vilcanota hegység gleccserei 20 százalékkal csökkentek, mialatt a Qori Kalis gleccser négy méterrel húzódott vissza évente. A hósapkák Latin-Amerikától távol, Afrikában is eltűnnek, a Kilimandzsáró hótakaróinak egyharmadát már elvesztette.

Peruban, a gleccserek állapotának ellenőrzésére légi felvételeket használtak, melyek tanúsága szerint, 1988-ig a Fehér-hegység jégtömegei 12.5 méter szélességben és 2.1 méter magasságban húzódtak vissza. Rendkívül jó összehasonlítási alapot adnak a régi fotók a manapság készítettekkel, így nyomon lehet követni a gleccserek mozgását.

Nem kizárólag a jégtakarók miatt kell aggódni

A gleccserek visszahúzódása csak egyike a súlyos és küszöbön álló problémáknak, melyeket a klímaváltozás okoz. Latin-Amerika rendkívül gazdag természeti kincsekben, növény-és állatvilága egyedülállónak mondható. Rengeteg olyan faj él ezekben az országokban, mely sehol másutt nem található meg a Földön. Ha akár egy faj is kihal, az maga után vonja a tápláléklánc megváltozását, így a biodiverzitásét is.

Az emberek saját maguk miatt is aggódhatnak, hiszen a gleccserek olyan forrásokat táplálnak, mint kiemelkedő jelentőségű Amazonas, vagy Orinoco illetve Paraná folyó. Ezek voltak a helyi emberi civilizáció kialakulásának bölcsői.

Ha egy gleccser drasztikusan visszahúzódik vagy eltűnik, az maga után vonja a környezetében élő állat- és növényvilág eltűnését, olyan fajokét is, melyet az emberiség alig, vagy egyáltalán nem ismer.

Peru már készül

2001-ben adta ki azt a tanulmányt egy, az éghajlatváltozással foglalkozó perui nemzeti bizottság, mely a globális felmelegedés lehetséges hatásaira figyelmeztet. A hatások között kiemelik a tengerszint-emelkedést, mely felbecsülhetetlen károkat okoz majd, elsüllyesztve tengerparti városokat és falvakat.

Az El Nińo-hatás felerősödik, mely tulajdonképpen a klímaváltozás egyik rejtett hatása. Ennek következtében a tengeri élővilág károsodhat, a kifogható halak mennyisége drasztikusan csökkenhet, illetve komoly akadályok keletkezhetnek a közlekedésben is.

Egészségügyi hatások

A tanulmány szerint a XXI. század közepére egy millióra tehető majd a globális felmelegedés következményeiben elhunytak száma. Néhány betegség súlyosbodhat a megnövekedett hőmérséklet miatt, ilyen például a malária, a kolera, és magas vérnyomás. Az El Nińo hatására, mely egyes területeken szárazságot, máshol bőséges esőzéseket hoz, a maláriában szenvedők száma az utóbbi években megugrott. Főleg Peru északi részén figyelhető meg hatalmas változás a fertőzöttek számát tekintve, a kórokozók ugyanis könnyebben szaporodnak nedves körülmények között. A kolera melegágya a hőmérséklet-emelkedés, a folyók vízszintjének emelkedése.

Az országban több tényező is közrejátszik a fertőzöttek egyre magasabb arányában, ilyenek a nagyfokú szegénység, a nem megfelelő higiéniás körülmények, az elégtelen orvosi ellátás, azonban minden kétséget kizáróan a klímaváltozás a felelős azért, hogy a betegek száma évről évre nő, hiszen néhány évtizede az arányok még konstansak voltak.

Az átlagosnál magasabb hőmérséklet a mezőgazdaságra is kedvezőtlen hatással van, ugyanis a megszokott növények nem teremnek meg egy bizonyos hőmérséklet felett, továbbá, nem kapnak elég csapadékot, s ez termeléskieséssel jár.

Chile és Brazília sem kivétel

A múlt héten Chile partjain egy hatalmas elektromos vihar száguldott végig, melyhez hasonlót az elmúlt években nem tapasztaltak. A chilei Meteorológiai Központ szóvivője, Luis Salazar szerint ez azonban nem jelenti azt, hogy az ország éghajlata bármiféle változáson menne keresztül, tudósít a La Tercera. Salazar elmondta, hogy: „Az ilyen viharok és záporok nem ritkák a novembertől februárig tartó időszakban, és nem jelentik azt, hogy változna az ország klímája”.

A brazíliai Amazóniában ennek pont az ellenkezője tapasztalható, az ország ezen része 100 éve nem látott szárazságtól szenved. Ez a térség egyfelől a Világörökség része, másrészt a világ ivóvízkészletének 25%-a itt található, így az emberiség egy nagyon aggasztó problémával találja szemben magát, ha ez a tendencia tovább folytatódik.

A brazil Környezetvédelmi Kutatóintézet tanulmánya szerint fák millió pusztulnak el az éltető eső hiánya miatt, amelyek mintegy 5000 millió tonna szén-dioxidot lennének képesek elszívni, így azonban ennek ellenkezője fog történni.

Környezetvédők és tudósok egy jelentős része attól tart, hogy a 2005-ben már egyszer megtapasztalt jelenség megismétlődhet, azaz óriási széllökésekkel tarkított viharok jelentős mennyiségű erdős részt pusztíthatnak el. A csapadékhiánytól meggyengült fák így sokkal sérülékenyebbek a különböző környezeti hatásokra, és óriási pusztítással járna egy hasonló méretű vihar.

A szakértők szerint jogos a félelem a hosszan tartó szárazság és a hirtelen jött esőzések miatt, így az érintett sávban található élővilág fokozott veszélynek van kitéve, és nem lehet garantálni túlélésüket. Az amazóniai élővilág-veszteség helyrehozhatatlan károkat okoz majd az egész bolygón.

A klimatológusok sem tudnak megnyugtató válasszal szolgálni, véleményük szerint Amazónia továbbra is száradni fog, a mostaninál is kevesebb csapadékot fog kapni a fák hiánya miatt, és az olyan jelenségek, mint az El Nińo vagy az Atlanti-óceán felmelegedése csak tovább rontanak a helyzeten.

Írta: Sándor Nóra

Forrás: Kitekinto.hu