• Increase font size
  • Default font size
  • Decrease font size
Sajtófigyelő Cikkajánló: Védheti a védteleneket a legális gyerekmunka?
Cikkajánló: Védheti a védteleneket a legális gyerekmunka?
2014. július 16. szerda, 22:13

Ez a mai Népszabadságban megjelent cikk egy elég ellentmondásos témát jár alaposan körül.

Már tízéves kortól dolgozhatnak a gyerekek – ezzel a paragrafussal oldanák meg a mélyszegénység problémáját a bolíviaiak. Az erről szóló tárgyalásokon a kiskorú munkások szakszervezete is jelen van. A latin-amerikai ország a nemzetközi ajánlásokkal ellentétes programhoz keres támogatókat.

A tízéves Yaguar Mamani Paredes hatéves kora óta dolgozik. A bolíviai kisiskolás tanítás után édesanyjával a főváros egyik piaca felé veszi az irányt, ahol minden délután négy órától este kilencig üdítőt árul. Mint ahogy azt a tízéves kisfiú a BBC Mundo riporterének kifejtette, szeret dolgozni, mert munka közben gyakorolja a matekot – hiszen fejben kell kiszámolnia a visszajárót –, és azt is szereti, hogy a pénzből, amit keres, az anyukája tanszereket tud venni neki.

A munka egyetlen hátránya, hogy későn fekszik és korán kel. De Yaguar szerint megilleti őt a munkához való jog, sőt a legkisebbeket is, ezért a dolgozó gyermekek szakszervezetének tagjaként (UNATSBO) ő is részt vett azokon a tárgyalásokon, amelyek eredményeként a szenátus elfogadta azt a törvénymódosítást, ami bizonyos típusú munkákat az eddigi 14 éves korhatár helyett már tízéves kortól legalizálna.

Az egyetlen feltétel, hogy a gyerek ne alkalmazott, hanem „magánzó” legyen – pl. üdítőárus, cipőpucoló, szélvédőmosó – és a saját hozzájárulásán kívül rendelkezzen az egyik szülő és az illetékes gyermekvédelmi szerv engedélyével.

Cipőpucoló fiú a bolíviai Santa Cruzban

A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) gyerekmunkával foglalkozó szakértője szerint valószínű, hogy a törvénymódosítást ratifikálják, de figyelmeztet a veszélyekre: azon túl, hogy az állandó munka fizikai veszélyt jelent a gyerekek számára, a jövőjüket is veszélybe sodorja.

– Tegyük fel, hogy egy gyerek napi 6-7 órát dolgozik az iskola mellett. Ez még egy felnőttnek sem lenne könnyű. Ilyen életvitel mellett nem tudnak rendesen odafigyelni az iskolában, így veszélybe kerül a jövőjük, és annak a lehetősége, hogy valaha kiemelkednek a szegénységből – mondja lapunknak José M. Ramíiez.

Elismeri, hogy a családok rá vannak szorulva a gyerekek keresetére, ám a kormánynak ezt a problémát nem a gyerekmunka fiatalkori legalizálásával, hanem szociális programokkal kellene megoldani. De rögtön hozzáteszi, hogy egy ilyen reformot csak nehezen lehetne kivitelezni Bolíviában, ahol a gyerekmunka a mindennapok része.

Egy 2013. decemberi ombudsmani jelentés szerint 850 ezer gyermek dolgozik a tízmilliós dél-amerikai országban, vagyis az 5 és 17 év közötti lakosság 28 százaléka. Többségük – mintegy 87 százalék – veszélyes munkát végez, gyakran bányákban vagy a mezőgazdaságban.

A gyerekmunka létjogosultságát az anyagi előnyök mellett sokan a hagyományokkal is igazolják.

– A gyerekek már egész pici koruktól kezdve aktív tagjai a családnak. Csecsemőként ott vannak az anyjuk hátán a földeken, és amint megtanulnak járni, részt vesznek a mezőgazdasági munkában. Ez teljesen elfogadott dolog, sőt a családok azt vallják, hogy ha a gyerekek nem vennék ki a részüket a munkából, az később komoly problémát jelentene, mert felnőttként nem tudnák, miként kell ellátni a családjukat” – meséli a Népszabadságnak Alejandra Villafuerte, a Save the Children bolíviai igazgatója.

Ezért a gyermekjogi szervezet csak a gyerekek kizsákmányolása, és az olyan veszélyes munkák ellen emel szót, mint a bányászat, vagy a forgalmas kereszteződésekben való szélvédőmosás, amely főleg a városokban tipikus pénzkereseti lehetőség.

Összességében úgy vélik, hogy a gyerekmunkával addig nincs gond, amíg a fiataloknak biztosítják az oktatáshoz és az egészséghez való jogot, valamint az alapvető védelmet. A törvénymódosítást ezért pozitív fejleményként értékelik.

– Az ilyen korú gyerekek eddig is dolgoztak, csupán illegálisan, ezért a munkáltatók kizsákmányolták őket, még egészségbiztosításuk sem volt. A törvénymódosítás értelmében azonban megkapnak mindent, ami megilleti őket. Ha nem vennénk tudomást erről a jelenségről, akkor annak a gyerekek látnák kárát – véli Villafuerte.

A törvénymódosító javaslatot benyújtó Javier Zavaleta azonban inkább anyagi, mintsem munkajogi síkon közelítette meg a problémát. Szerinte a módosításra többek között azért van szükség, mert a mélyszegénységet a dolgozó gyerekek segítségével kívánják felszámolni Bolíviában, röpke tíz éven belül.

Az édesanyjával a piacon üdítőt áruló Yaguar Mamani Paredesre ezek szerint még több millió hektoliter frissítő eladása vár.

Írta: Körösi Ivett

Forrás: nol.hu

 

logo