• Increase font size
  • Default font size
  • Decrease font size
Sajtófigyelő Cikkajánló: Kína vágná ketté Amerikát
Cikkajánló: Kína vágná ketté Amerikát
2013. június 13. csütörtök, 16:41

Nicaragua: Valósággá válhat a régi álom, és megépülhet a Panamával konkuráló csatorna

Egy kínai cég kezdheti el hamarosan építeni a Panama-csatorna konkurenciáját jelentő vízi átkelőt Nicaraguában. A beruházás összegét 40 milliárd dollárra becsülik, ami a közép-amerikai ország négyévi GDP-jének vagy az éves állami költségvetés harmincszorosának felel meg.

A projektet elindító törvénytervezet szerint megvalósulásától kezdve ötven évre kizárólagos koncessziót, utána újabb ötven évre elsőbbségi jogot kap a működtetésre a fővállalkozó beruházó. A cég nevét nem hozták nyilvánosságra, ám a La Prensa című napilap biztosra veszi, hogy a hongkongi Xinwei Telecom vezette konzorciumról van szó. Ennek tulajdonos-elnöke, Wang Jing tavaly szeptemberben írt alá előzetes egyetértési szerződést Daniel Ortega nicaraguai elnökkel, majd a fővárosban, Managuában bejegyezték a HK Nicaragua Canal Development Investment Co.-t, azaz a csatornafejlesztési befektetési vállalatot.

A sürgősséggel beterjesztett törvénytervezet szerint négy további beruházásról is szó van: egy a csatornával párhuzamos vasútvonalról, olajvezetékről, valamint a Csendes- és az Atlanti-óceán (pontosabban a Karib-tenger) partján egy-egy kikötő korszerűsítéséről, mélyvizűvé alakításról, valamint két vámmentes kereskedelmi zóna és hozzá kapcsolódó repülőtér építéséről is. Nem meglepő, hogy egy kínai cég ilyen érdeklődést mutat, hiszen az ázsiai óriás egy évtizede hihetetlen ütemben és mértékben „nyomul” Latin-Amerikában. Megjelent Argentínában, Brazíliában, Ecuadorban és Venezuelában, ahol ásványkincseket és élelmiszereket vásárol, beruház és kölcsönöket nyújt.

alt

Xi Jinping, az új kínai elnök Barack Obamához készülve a karibi szigetvilágban, Közép-Amerikában és Mexikóban tett most látogatást, ösztönözve a gazdasági kapcsolatokat. Ortega elnök jelezte, hogy nem a kínai vállalkozó lesz az egyedüli befektető, a világ számos országából érdeklődnek beruházók – a kivitelezhetőségi tanulmány elkészítésével például egy holland céget bíztak meg. Politikai ellenállás nincs, az ellenzéki honatyák sem bírálják nyíltan a tervet, inkább csak azt vetik fel, hogy egy ilyen, az ország jövőjét meghatározó, ugyanakkor az állami szuverenitás tartós feladásával járó megállapodást népszavazáson kellene jóváhagyatni.

Egyébként politikai öngyilkosság lenne bárki részéről szembeszegülni egy olyan tervvel, amelynek köszönhetően Haiti után Latin-Amerika talán legszegényebb országában egyszerre lenne munkaalkalom tízezreknek. A szerződéstervezet szerint egyébként a koncesszióért évi tízmillió dollárt kapna Nicaragua a vízi út megnyitásától kezdve. Az álom régi keletű. A XIX. században még Nicaraguának volt több esélye arra, hogy területén megépüljön a két óceánt összekötő csatorna. 1889-ben egy amerikai vállalkozás hozzá is kezdett a munkálatokhoz a Nicaragua-tótól a Costa Ricával határos San Juan folyón, de hamarosan csődbe ment.

Ekkor – egy nem bizonyítható vádaskodás szerint – az a francia csoport, amely Panamában jelentős területeket vásárolt fel, megdolgozott egyes amerikai törvényhozókat, nem utolsósorban a Momotombo nevű nicaraguai vulkán veszélyére hivatkozva. Az Egyesült Államok ekkor Panama mellett döntött, s a csatorna 1914-ben el is készült. Idővel a világkereskedelem, illetve a tengeri szállítás fejlődésével a panamai vízi út szűknek és sekélynek bizonyult, így került újra szóba Nicaragua. A közelmúltban, 2006 elején Enrique Bolanos akkori elnök már kész tényként prezentálta a csatorna építésének megkezdését. Ám fél évvel később Panamában népszavazáson döntöttek a saját csatornájuk kiszélesítéséről. A munkálatok jól haladnak, várhatóan 2014-ben a 80 kilométer hosszú szakasz végéhez érnek.

Ez a fejlemény (meg a világgazdasági válság) számos jelentkező befektetőt, köztük Oroszországot részben visszavonulásra késztetett a nicaraguai projekttől. Daniel Ortega azonban nem adta fel: tanulmányokkal bizonyította, hogy a megnövelt kapacitású Panama-csatorna mellett is szükség lesz egy másik átkelőre, amely például a San Francisco és New York közötti tengeri utat 800 kilométerrel lerövidítené. Néhány éve hozzá is kezdtek a terepmunkákhoz a San Juan folyón. Ám a szomszédos Costa Rica nemzetközi bírósághoz fordult, hogy a határfolyón több szigetet is megszüntettek.

Nem véletlenül hozta tehát most le az ellenzéki La Prensa a még a Bolanos elnöksége idején készült hat alternatív útvonalvázlatot. A nyilvánosság előtt ugyanis még nem tisztázott, hol fog haladni a tervezett csatorna, a vasútvonal és az olajvezeték. Ortega elnök a közelmúltban azt jelezte, hogy a San Juan folyótól északibb megoldás került előtérbe. Állítólag a HK Nicaragua Canal Development Investment jövő májusra elkészül a megvalósítási tervvel, s még 2014-ben megkezdődhetnek a munkálatok.

Írta: Ortutay L. Gyula

Forrás: nol.hu

 

logo