• Increase font size
  • Default font size
  • Decrease font size
Sajtófigyelő Cikkajánló: Magyar jezsuita elrablása miatt vádolják a pápát
Cikkajánló: Magyar jezsuita elrablása miatt vádolják a pápát
2013. március 16. szombat, 18:34

Jálics Ferenc egyike volt annak a két embernek, aki túlélte az argentin katonai junta akcióit. Federico Lombardi vatikáni szóvivő sajtókonferenciáján cáfolta, hogy a szerdán katolikus egyházfővé választott Jorge Mario Bergoglio kapcsolatban állt volna a hetvenes-nyolcvanas évek diktatúrájával.

A pénteken sajtótájékoztatóra kiállt Lombardi szerint olyan állításokról van szó, amelyek az „antiklerikális baloldaltól" fogalmaznak meg, és amelyeket határozottan vissza kell utasítani - jelentette a La Repubblica. „Soha nem volt ellene megalapozott, egyértelmű vád” – cáfolta Lombardi, hogy a szerdán Ferenc néven a pápai trónra lépett Bergoglio együttműködött volna az Argentínában 1976-tól 1983-ig hatalmon katonai juntával az ellenzék és a baloldali gerillák elleni harcban, az úgynevezett „piszkos háborúban”.

Bergoglio feltételezett együttműködését a juntával Argentínában néhány éve az elnöki házaspárhoz, a néhai Nestor Kirchnerhez és a jelenlegi elnökhöz, Cristina Fernandez Kirchnerhez közel álló körök kezdték el feszegetni, és az most került elő újra. Eszerint Bergoglio 1976-ban a jezsuita rend egyik argentin vezetőjeként szemet hunyt afelett, hogy a junta elraboljon két papot, akiknek a nyomornegyedekben végzett tevékenysége szúrta a hatóságok szemét. A két szerzetest öt hónap után szabadon engedték, de a vádak szerint Bergogliónak mindent meg kellett volna tennie, hogy ne vigyék el őket. Ebben az ügyben Bergogliót 2010-ben kihallgatták, azután, hogy korrupció, illetve a melegházasság engedélyezése miatt Nestor és később Cristina Fernandez Kirchner kormányát is bírálta.

alt

Utólag kiderült, hogy a junta által elhurcolt hatezer emberből csak a két jezsuita, Orlando Yorio és Francisco Jalics maradt életben. Francisco Jalics, azaz Jálics Ferenc Gyálon született. Katonai pályára készült, a második világháború végét Németországban élte meg. Miután hazatért Magyarországra, belépett a jezsuita rendbe, ám két év elteltével el kellett hagynia az országot. Németországban tanult, majd a belgiumi Leuveni Katolikus Egyetemen szerzett filozófiai diplomát. A jezsuita rend Dél-Amerikába, Chilébe, majd Argentínába küldte, ahol teológiát tanult, s 1959-ben szentelték pappá. 1966-ban szerzett teológiai doktorátust. Tanított a salvadori egyetemen és a Buenos Aires-i katolikus egyetemen is. A hetvenes évek elején a felszabadítási teológia hatására két rendtársával együtt egy nyomornegyedbe költözött, hogy megossza életét a szegényekkel. Innen már ismert a történet, 1976 májusában katonák elhurcolták, öt hónapon át tartották fogva.

A most 85 éves Jálics 1978 óta Németországban, a bajorországi Wilhelmsthalban él visszavonultan. Jelenleg Magyarországon tartózkodik, május 10-re várják csak vissza – közölte a Bayerische Rundfunk jezsuita forrásokra hivatkozva. A jezsuita rend helyi szóvivője szerint Jálics „békében van” Bergoglióval, és erről beszélt pénteken maga jezsuita szerzetes is. „Csak évekkel később beszélhettünk Bergoglióval a dologról. Utána misét is celebráltunk együtt, és én ünnepélyesen megöleltem. Békében vagyok, és lezártnak tekintem az ügyet” – idézte Jálicsot az AP amerikai hírügynökség. A magyar jezsuita társa, a 2000-ben elhunyt Yorio nem volt ennyire megbocsátó: azzal vádolta Bergogliót, hogy gyakorlatilag „kivégzőosztag elé állította” őket, amikor a junta előtt nem állt ki nyíltan a nyomornegyedekben végzett munkájukért. Bergoglio tanácsa ellenére, hogy hagyják abba, a két jezsuita visszament a nyomornegyedekbe.

Jálics egy 2006-os Vigilia-interjúban így beszélt az elrablásáról: „A provinciális kért, hogy legyek teológiai tanár Argentínában. Örömmel tettem neki eleget. Majd az ottani elöljáró kérte, hogy legyek spirituális is. Tizennégy évig végeztem ezeket a feladatokat. Nagyon szép időszak volt, szerettem Dél-Amerikában élni, ott írtam az első könyveimet: a Testvéreink hitét, a Tanuljunk imádkoznit és a Fejlődik a hitünket. Dél-Amerikában a politikai helyzet mindig szélsőségesen változó volt, és a hetvenes években polgárháború tört ki. Abban az időben az egyetemen tanítottam, és két teológiai tanár kollegámmal egy szegény negyedben, egy nyomortanyán laktunk. Mi csak ott laktunk, de nem ott dolgoztunk. Csupán tanúságot tettünk, hogy a szegénység is létezik. Ezt a főiskolások nagyra becsülték. Valaki feljelentett minket azzal a hamis váddal, hogy terroristák vagyunk. Egy csoport katona kijött és elfogott minket, de nem volt sem kihallgatás, sem tárgyalás. Tulajdonképpen a barátomat keresték, aki szintén jezsuita volt, és vele együtt engem is elvittek. Öt hónapig őriztek összeláncolt kézzel, bekötött szemmel, titokban egy magánházban, minden jogi segítségtől megfosztva.” Jálics az úgynevezett szemlélődő imamód egyik nemzetközi hírű tekintélye, több könyve is megjelent, Németországban évente több száz embernek tart lelkigyakorlatot.

Egy másik, a piszkos háború idejéből származó vád arról szól, hogy Bergoglio kifejezett kérés ellenére tagadta meg, hogy megtaláljon egy csecsemőt, akinek az anyját öthónapos terhesen, 1977-ben raboltak el, és később meg is ölték. Feltevések szerint a gyerek nevelőszülőknél végezte; Argentínában a katonai junta alatt becslések szerint 400 gyermeket ragadtak el a szüleiktől, a diktatúrához hű családoknak adva örökbe őket. A politikai fogolynak számító szülőket a börtönökben gyakorta megölték. Sok adoptált gyermek azt állítja, nem is kíváncsi valódi identitására főleg, ha ez azt jelenti, hogy mostani családja együttműködött a juntával.

Bergoglio a 2010-es vallomásában azt állította, csak jóval a junta bukása után szerzett tudomást a gyermekrablásokról, amit a hozzátartozók azonban azonnal kétségbe vontak.

Az ellenzék és a baloldali gerillák hétéves katonai üldöztetésének Argentínában összesen több mint 30 ezer halottja és eltűntje volt. A rendszerváltás után, 1985-ben a katonai junták kilenc vezetőjét elítélték, köztük az első számú vezetővel, Jorge Rafael Videla extábornokkal, A most 86 éves Videla gyilkosságért és kínzásokért kétszer életfogytig tartó, tavaly pedig a gyermekrablásokért még egyszer ötven éves börtönbüntetést kapott.

Forrás: Nol.hu

 

logo